Pénzért árulhatja a közérdekű adatokat a kormány

Az európai uniós irányelvekre hivatkozva a kormány újraszabályozza a közérdekű adatok felhasználását. Az unió 2003/98/EK irányelve szerint a közadatok megismerhetőségén túl szabályozni kell azok további felhasználásának, újrahasznosításának feltételeit is.

Elvben minden jó

Eddig a magyar kormányok korábban azért nem ültették át az irányelvben foglaltakat a magyar jogrendbe, mert érvelésük szerint Magyarországon biztosított a közérdekű adatok korlátozásmentes és teljes körű megismerhetősége és terjeszthetősége, ahogy azt az Alkotmánybíróság is megállapította 19/1995 (III. 28.) számú ítéletében.

Ez alapján közérdekű adatokhoz valóban bárki, a cél megjelölése és indoklás nélkül hozzáférhetne, bár ezek közzététele amúgy kötelező is volna. A gyakorlatban ez persze nem egészen így működik. Az állami pénzből finanszírozott beruházások pénzügyi adatainak kiadását például rendre üzleti titokra hivatkozva szokták elutasítani, pedig a vonatkozó, az információszabadságról szóló törvény külön nevesítve is közérdekűnek minősíti a megkötött szerződésekre vonatkozó adatokat.

Németh Lászlóné fejlesztési miniszter most mégis törvényt nyújtana be a közadatok újrahasznosításáról. Indoklása szerint az időközben szerzett tapasztalatok indokoltá tették a kérdés szabályozását, különös tekintettel a közérdekű adatok piacának eltérő gyakorlatára.

Korlátozott hozzáférés

Az új törvénnyel így kettéválik a közérdekű adatok megismerhetőségének, illetve újrahasznosításának szabályozása. És mert a törvény az újrahasznosítást igen tág értelemben definiálja - közadatok olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú felhasználása, mely kívül esik a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a közadatot előállították -, gyakorlatilag egy második lehetőséget nyithat a közérdekű adatok megismerésére.

Ez a lehetőség viszont még a megismerésénél is korlátozottabb. Egyrészt eleve kizárja az újrahasznosítható adatok köréből mindazon adatokat, melyek megismerhetősége kizárt vagy korlátozott, de mindazon adatokat is, amelyek a közműsorszolgáltatók kezelésében vannak és szükségesek műsorszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez, vagy könyvtár, levéltár, közgyűjtemény, közművelődési intézmény, egyetem, iskola, kutatóintézet kezelésében vannak. Esetleg szerzői jogi vagy szellemi alkotáshoz fűződő jogi oltalom alatt állnak.

Ha lehet, akkor már könnyű

Ha egy igénylő netán találna olyan adatot, ami egyik fenti kizáró okból sem hozzáférhetetlen, már nyert ügye van. A szabályozás alapján a kért adatokat az adatkezelő nemcsak köteles átadni, hanem azt lehetőség szerint könnyen kezelhető, elektronikus formában kell szolgáltatnia - amennyiben lehetséges, olyan formában, amiben az igénylő kérte. Egy módosító javaslat még arra is lehetőséget adna, hogy az adatok átadását egyszerűen az adatbázishoz való hozzáférés megadásával biztosítsák, így az igénylő saját ütemezésben, folyamatosan frissülő adatbázisok esetén pedig akár folyamatosan frissülő lekérdezésekkel kérhetné le.

A törvény alapján az igénylő és az adatszolgáltató között szerződéses jogviszony jönne létre, hiszen a közadatok újrahasznosításáért az adatközlő pénzt kérhet. A törvény a díjazást is egységesíti, az adatokért kért összeg nem haladhatja meg azok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének legfeljebb öt százalékos nyereséghányaddal megnövelt költségét. Ha egy adatcsomagra egyszer díjat állapítanak meg, akkor a további igénylőknek is ugyanezt a díjat kell érte fizetniük, nem lehet megkülönböztetni az igénylőket.