A pécsi egyetem lezárta a Gyurcsány-ügyet

Sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja a Gyurcsány Ferenccel szemben felmerült plágiumgyanút a Pécsi Egyetem hivatalos vizsgálata. A vizsgálat eredményét kedden ismertették, ám ez nem hozott fordulatot az ügyben. A hivatalos vizsgálat megállapította, amit már eddig is tudtunk: Gyurcsány dolgozata nincs meg az egyetemen. A szakdolgozat hiányában viszont nem lehet megvizsgálni, hogy a volt miniszterelnök plagizálta-e szakdolgozatát.

Új megállapítás, hogy egy 1990-ben készült nyilvántartás alapján bizton állítható, hogy 1989-ben még megvolt a dolgozat. Ugyanakkor az 1999-2000-ben végzett állományrevízió idején már nem volt megtalálható. Akkor az 1827 nyilvántartott diplomamunkából három, köztük az ekkor még semmiféle politikai szerepet be nem töltő Gyurcsányé hiányzott.

Az ország még fel se ocsúdott a Schmitt Pál plágiumügye miatti lemondásából, amikor, alig hat órával az elnöki bejelentés után a Pécsi Újság kirobbantotta az újabb diplomabotrányt. A lap egy kommentelő állításaira hivatkozva vonta kétségbe, hogy Gyurcsány Ferenc egyáltalán írt-e szakdolgozatot Pécsen, ahol 1984-ben a Tanárképző Főiskolán, 1990-ben pedig a Közgazdaság-tudományi Karon diplomázott. A kommentelő állításai szerint Gyurcsány kérdésére emailben azt válaszolta, hogy a két szakon „közös szakdolgozatot adott le”. Két önálló diplomához viszont nem lehet közös dolgozatot beadni.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) első körben sajátos taktikát választott, a személyes adatok védelmére hivatkozva elzárkózott a nyilatkozattól. Nem úgy Gyurcsány Ferenc, aki másnap már pártja, a Demokratikus Koalíció reggeli vezetőségi értekezletén lediktálta szakdolgozatai címeit, hogy sajtósai válaszolhassanak az ezzel kapcsolatos megkeresésekre. A nap folyamán leckekönyvei fénymásolatát is nyilvánosságra hozta, ezekből is kiderült, hogy a Tanárképző Főiskolán, ahol biológia-földrajz szakos volt, „A Balaton-felvifék szőlészete és borászata" című szakdolgozatára jó (4) minősítést, míg a közgazdasági szakon „A gazdasági társaságok és a tőzsde működése" című dolgozatára elégséges (2) és közepes (3) minősítést kapott.

Az alapállítás, hogy a két szakon közös dolgozatot adott le, megdőlni látszott. Bizonyíték viszont a leckekönyveken kívül erre nem volt. Az egyetemen továbbra sem találták Gyurcsány szakdolgozatait – mint később kiderült, a közgázon leadott dolgozatát a hivatalos jegyzőkönyv szerint még 1996-ban leselejtezték –, így egyedül Gyurcsány Ferenc bizonyíthatta volna azok meglétét.

Maga Gyurcsány azt állította, hogy a szakdolgozatok a birtokában vannak, csak egyetemi évei óta hatszor költözött, és több ezer példányos könyvtárának több kötete a pécsi évek óta dobozban van. Mint mondta, a normálisan elvárható, átlagos erőfeszítéseket megteszi a diplomamunkák felkutatásáért, de kezét-lábát nem fogja törni az ügyben. És valóban, tíz nappal később be is jelentette, hogy nem találja a dolgozatokat, és már nem is keresi őket tovább.

Az elülni látszó ügyben aztán a témára rászáló Hír TV szálította az újabb fordulatot. Két héttel azután, hogy Gyurcsány feladta a keresést, a jobboldali hírtelevízió kiderítette, hogy Gyurcsány korabeli sógora, Rozs Szabolcs, első nejének bátyja négy évvel Gyurcsány előtt, 1980-ban azonos címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző földrajz szakán.

A homályt Gyurcsány nem oszlatta, inkább sűrítette nyilatkozataival. Első reflexe a tagadás volt: mint mondta, fogalma sem volt arról, hogy valaki hasonló tárgyban írt diplomamunkát. Ezt később úgy pontosította, hogy „ha Szabolcs annak idején arról írt dolgozatot, és mi ismertük egymást, akkor egészen valószínű, hogy láttam és olvashattam, és ha olvastam, akkor bolond lettem volna, ha egyáltalán nem használom, persze".

A PTE tényfeltáró bizottsága szerint a 80-as években általános gyakorlat volt, hogy az oktatók több éven keresztül ugyanazt a témát ajánlották a hallgatóknak feldolgozásra, akik gyakran ugyanazt a címet is adták diplomamunkájuknak, amit az oktató javaslatként felírt. Azaz csak a címegyezés még semmit sem jelent.

Tovább bonyolította a helyzetet, hogy míg a közgázon írt szakdolgozatot hivatalosan leselejtezték, a tanárképzős évfolyam szakdolgozatai közül kizárólag Gyurcsányé, a négy évvel korább végzet évfolyam dolgozatai közül pedig Rozs Szabolcsé hiányzott  – ez utóbbi később előkerült. Rozs Szabolcs szakdolgozatának munkapéldánya azonban megvolt édesanyja balatonfüredi házában. Erre, és Gyurcsány dolgozatának birotkukba került bírálatára hivatkozva a Hír TV már plágiumgyanút fogalmazott meg.

Állításuk szerint – melynek hitelességét nehéz ellenőrizni, mert sem Rozs szakdolgozatát, sem Gyurcsány dolgozatának bírálatát nem hozták nyilvánosságra – a bírálat mondatai mintha szóról szóra Rozs dolgozatáról szólnának. Így például a Gyurcsány-dolgozat „a 11. és 12. oldalon ellentmondásosan ír a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról", ahogy a tévé szerint Rozs dolgozatának is éppen ez a két oldala szól ugyanerről. A bírálat kifogásolta, hogy Gyurcsány címe ellenére csak a szőlészetről írt 35 oldalas dolgozatában. Rozs dolgozatának borászati része a 35. oldaltól kezdődik.

Kovács L. Gábor egyetemi tanár vezetésével külön bizottság vizsgálat, hogy megállapítható-e plágium az ügyben. A bizottság szerint a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni.

Gyurcsány a plágiumgyanúra már ellentámadással reagált. Április 30-án lopás miatt feljelentést tett – két nappal később az egyetem is, de a rendőrség később elutasította a feljelentést – és politikai gyilkosságról beszélt. Május 1-én is hasonlóan harcias nyilatkozatot tett, akkor azzal fenyegetőzött, hogy mindenkit „kiperel a vagyonából", aki plágiummal vádolja.

Másnap pedig már azt állította, hogy Rozs dolgozata, amelynek ekkor még csak a munkapéldánya volt meg, kizárólag a Hír TV birtokában, hamisítvány lehet, amit az ő bemocskolására készítettek. Ezt a védekezést aztán Rozs dolgozatának megkerülése megdöntötte. Azóta már csak egy apróbb mellékszál bontakozott ki az ügyben. A Hír TV újabb vádja szerint Gyurcsány úgy diplomázhatott, hogy felmentést kapott a kötelező tanítási gyakorlat alól. Mint kiderült, ezt egy titokban rögzített felvételen elhangzottakra alapozták, de az állítás forrása, Jedlicska János később, miután Gyurcsány pártja már kétségbe vonta szavahihetőségét, tagadta, hogy a tanítási gyakorlat alól mentette volna fel Gyurcsányt, hiszen fogalma sem volt, hol kellett volna teljesítenie. Mint mondta, ő csak a tanévkezdéssel kapcsolatos, kéthetes gyakorlat alól mentette fel a friss főiskolai KISZ-titkárt.

Az egyetem vizsgálata szerint okirat bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc teljesítette tanítási gyakorlatát. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy Gyurcsány Ferenc 1984-ben nem vizsgázott bizonyos tárgyakból, illetve nem jogszerűen nyert felvételt a pécsi közgazdaságtudományi karra.

A tanárképző kar akkor érvényes államvizsga-szabályzata szerint csak akkor mehetett államvizsgára a hallgató, ha abszolutóriumát megszerezte. A pécsi egyetem levétárában megtalálható a Művelődési Minisztériumnak a Pécsi Egyetem rektorához írott, 1984. február 29-én keltezett levele, amely szerint a minisztérium hozzájárul ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc várakozás nélküli felvételi kérelmet nyújtson be a közgazdasági karra.

Gyurcsány tehát miniszteri engedélyt kért, hogy főiskolai diplomájának megszerzése előtt  felvételi kérelmet nyújthasson be a közgázra. Diplomáját így 1984 júniusában mutatta csak be. Az egyetem szerint ezt az akkori szabályok lehetővé tették, így Gyurcsány felvétele nem volt jogsértő, tanulmányait az akkori előírásoknak megfelelően kezdhette meg 1984 őszén a közgazdaságtudományi karon.