Matolcsy két törvényjavaslatot is elnézett

Elsőként, még a fentebb felsorolt nemzetközi szerződések előtt Koszorus László, Csizi Péter és Ékes József fideszes képviselők javaslatára a költségvetést módosítják. Ennek oka, hogy az EU döntése alapján Magyarországra hozzák a CERN részecskekutató informatikai adatközpontját. A módosítás értelmében a Wigner Adatközpont finanszírozására az államháztartásért felelős miniszter egyetértése nélkül is vállalható kötelezettség.

Másodikként a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közti forrásmegosztást módosító belügyminiszteri törvényjavaslatról (.pdf) döntenek. Pintér Sándor az Állami Számvevőszék ajánlására hivatkozva módosítaná a forrásmegosztást, illetve pontosítaná az idegenforgalmi adó és az ahhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás leosztásának szabályait.

A javaslat alapján a működési hiánnyal megegyező összeget a normatív hozzájárulások arányában kell elosztani, az ezen felüli bevételek 40 százalékát a népesség, 15 százalékát a belterületi terület, 15 százalékát a népesség és a belterületi terület hányadosa, 15 százalékát pedig az önkormányzatok tulajdonában levő félkomfortos és komfort nélküli szükséglakások alapterületének arányában, 15 százalékát pedig a 2005. végén az önkormányzatok területén levő "iparosított technológiával épült lakások", magyarán a panelek darabszámának arányában kell leosztani. Az arányok aztán évente két százalékpontot tolódnak a népességarányú elosztás irányába a lakásalapú leosztás rovására.

Hogy ez mennyiben tér el az eddigi forrásmegosztástól, arra sajnos nem sikerült rájönnünk. A jelenleg hatályos szabályozás ugyanis szó szerint ugyanez.

A nap második elfogadott jogszabályával újabb emléknappal gazdagodhat a naptár a jövő héten. A médiatörvény ügyében is aktív fideszes képviselő, Menczer Erzsébet javaslatára a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékeznénk minden év november 25-én. De nem mindegyikükre. Az emberi jogi bizottság a nemzeti összetartozás bizottságának támogatásával benyújtott javaslata szerint a koholt vádak alapján száműzöttek közül az 5-25 évre ítéltekre emlékezne csak a nap. Igaz, az eredeti javaslat csak a 8-12 évre száműzöttekre emlékezett volna.

Az emléknapon az emberi jogi bizottság javaslatára a hazájukért életüket adók mellett azokról is megemlékezünk, akik magyarságukért, származásuk miatt, politikai vagy vallási meggyőződésükért áldozták az életüket.

Támogatott módosító indítványok hiányában akár már hétfőn megszavazhatják az új köztársasági elnök, Áder János helyére az Európai Parlamentbe készülő Bánki Erik törvénymódosítását. Bánki a 18 éven aluli sportolók szerződtetésének szabályait módosítaná a fiatal sportolók érdekében. Így a javaslat alapján a fiatalkorú sportolóval csak törvényes képviselőjével együtt lehetne szerződést kötni, az ügyletekből az ügynököket kizárnák.

Emellett lehetővé tennék, hogy a több bajnoki osztályban indulási joggal rendelkező sportvállalkozások az alacsonyabb osztályban való indulás jogát átruházhassák más sportszervezetekre.

Bár a módosítások nem túl nagy horderejűek és alapvetően pozitívak, meglepetésre a törvényjavaslat vitája csúnyán eldurvult. Ennek során köcsögözte le az előterjesztő jövendőbeli europarlamenter Bánki a jobbikos Novák Elődöt.

A sporttörvényhez hasonlóan támogatott módosító indítványok hiányában fogadhatják el már hétfőn a fideszes Koszorús László törvényjavaslatát, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk lex Nemzeti Konzultációnak. Ezzel a módosítással próbálják ugyanis utólag jogszerűvé tenni a Nemzeti Konzultációs kérdőívek az akkor még létező adatvédelmi ombudsman által tavaly kifogásolt gyakorlatát.

Az ombudsman azt kifogásolta, hogy a kormány által kiküldött kérdőívekről pontosan beazonosítható volt a válaszadók személye. Hogy ez így maradhasson, Koszorús javaslatára a kérdőíveket feldolgozó Miniszterelnökség a jövőben jogosult lenne a személyes és lakcímadatok kikérésére és kezelésére.

Ahogy a sporttörvény vitája, úgy ezé is komolyan eldurvult. Ugyan senki sem köcsögözött le senkit, de az ülést levezető Lezsák házalelnök úgy ítélte meg, hogy a személyes adatok és a lakcímnyilvántartás témájához egyáltalán nem illik a híres listázó, Kubatov Gábor nevének emlegetése, ezért megvonta a szót és kizárta az ülésről a Kubatovot emlegető - és aznap egyszer már leköcsögözött - Novák Elődöt.

A már lemondott nemzetierőforrás-miniszter, Réthelyi Miklós egyik utolsó törvényjavaslata alapján hétfőtől központosíthatják a levéltári rendszert, egyben államosíthatják a kommunista rendszer társadalmi szervezeteinek tagnyilvántartását is.

A levéltárak központosítása remek apropót adott a kormánytöbbségnek a volt rezsimhez köthető szervezetek levéltári anyagainak államosítására is, mivel a központosítás részeként a magánlevéltárak anyagát is átvehetik. Így a szocialistaközeli Politikatörténeti Intézet levéltári anyagait is államosítják, különös tekintettel a kommunista rezsim olyan emblematikus szervezeteinek levéltári anyagaira, mint az országos nőtanács, az úttörőszövetség vagy az antifasiszták és ellenállók szövetségének iratai.

A szocialisták módosító indítványaikkal ez utóbbit igyekeztek megakadályozni, érvelésük szerint az MSZMP és elődpártja, az MDP iratai már most is az állam tulajdonában vannak, a többi szervezet pedig nem látott el közfeladatot, így irataik nem is köziratok. Azt pedig külön kifogásolják, hogy a törvény alapján a szervezetek tagnyilvántartásait is államosítanák, "amelynek nyilvánvalóan csak a politikai leszámolás vagy megbélyegzés lehet a célja".

Végére ér Navracsics Tibor hányatott sorsú, a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényjavaslata is, amiről az eredeti menetrend szerint már a hónap legelején dönthettek volna.

Bár a javaslat nevében a gyermekbarátságról szól, valójában drákói szigorral sújtana le a 18 évesnél fiatalabb bűnelkövetőkre. Egy, a halasztások közepette született módosítás alapján emcsak az emberkereskedelem és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, hanem az erős felindulásban elkövetett emberölés, a személyi szabadság megsértése, az emberrablás és a három évnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés is leghamarabb a vádlott 23. életévének betöltése után évülhetne el.

További gyermekbarát intézkedésként a javaslat 250 napi elzárással kiváltható összegben maximálja a fiatalkorúakra kiszabható pénzbüntetés mértékét úgy, hogy egy napi tétel legfeljebb ötvenezer forint lehet. Büntetendővé teszik, ha valaki gyermekkorú személyt öngyilkosságra bír rá.

A javaslatnak persze vannak ténylegesen gyermekbarát részei is, így például a kiskorú védelmében zárt tárgyalás rendelhető el a bíróságon. Ha kiskorút érdekeltként hallgatnak meg egy perben, akkor ügygondnokot kell kirendelni mellé, meghallgatását pedig megfelelő légkörben, számára is érthető módon kell megtartani.

Papcsák Ferenc törvényjavaslatáról már két hete szavazhatott volna a parlament, ha nem érkezik hozzá kapcsolt - az előterjesztő által is támogatott - módosító indítvány. Papcsák amúgy azért akarja módosítani a hatályos Ptk.-t, mert bár hamarosan teljesen új kódexet alkot a parlament, addig is szeretné bevezettetni annak egyik új jogintézményét.

A rejtélyes cím rejtélyes törvényt takar. A kormány, ki tudja miért, az eddigi kormányzati álláspontot feladva kettéválasztja a közérdekű adatok megismerhetőségének és újrahasznosításának szabályrendszerét, utóbbit némileg korlátozva. Kizárja az újrahasznosítható adatok köréből mindazon adatokat, amelyek a közműsorszolgáltatók kezelésében vannak és szükségesek műsorszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez, vagy könyvtár, levéltár, közgyűjtemény, közművelődési intézmény, egyetem, iskola, kutatóintézet kezelésében van. Esetleg szerzői jogi vagy szellemi alkotáshoz fűződő jogi oltalom alatt áll.

Ha valaki talál olyan adatot, amelyik egyik kategóriába sem sorolható be, már-már nyert ügye van. Az eredeti javaslat eleve az adatok használható, lehetőség szerint elektronikus formában történő átadását írják elő - a hivatalnak igyekeznie kell az adatokat a kért formában átadni. Egy támogatott módosító pedig már-már a kor technikai szintjéhez igazítja a javaslatot azzal, hogy a közadatbázishoz való hozzáférés lehetőségét is megteremti, lehetővé téve a közadatokhoz való, folyamatosan frissülő hozzáférést is.

A törvényről bővebben itt olvashat.

A hét utolsó döntéseként, már csütörtökön szavazhatnak a sajtótörvények módosításáról. Erre leginkább azért van szükség, mert tavaly decemberben az Alkotmánybíróság május 31. hatállyal a médiatörvény több rendelkezését is megsemmisítette.

A törvényjavaslat ennek megfelelően számos ponton kedvezően változtatja meg a jelenlegi szabályozást, az újságírók forrásai például lényegesen nagyobb védelmet kapnak, az újságíró például büntetőeljárásban is csak különleges esetekben lenne kötelezhető forrása kiadására. Ugyanígy a szerkesztőségben tartott házkutatások során sem lehetne lefoglalni semmit, amely alapján a forrás felfedhető volna.

Navracsics Tibor javaslata némileg érthetetlen módon bővítette volna a közszereplők jogát nyilatkozataik visszavonására, ám ezt módosító indítványokkal orvosolták - a kormánytöbbség itt egy ellenzéki indítványt felkarolva arra az extrém esetre korlátozta a nyilatkozatvisszavonási jogot, ha a sajtótermék konkrétan meghamisítaná a nyilatkozatot.

Ami viszont érthetetlen is maradt, hogy bár az Alkotmánybíróság egyértelműen túlzott állami beavatkozásnak minősítette a médiabiztos intézményét, a kormány gyakorlatilag változatlan formában fenntartaná az intézményt, mely továbbra is vizsgálhatná az írott sajtót is - bár az AB ítélete szerint ilyen jogosultság legfeljebb a tévék és a rádiók esetén lenne indokolt.

A törvényjavaslatról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

A hatályos szabályozás szerint a bíróságok megváltoztathatják a kisajátításokról szóló közigazgatási határozatokat. A kereszténydemokrata Tarnai Richárd ezen annyiban változtatna, hogy bizonyos esetben a bíróság nem változtathatná meg, csak megsemmisíthetné a közigazgatási határozatot, új eljárásra kötelezve a hatóságot. Ez a speciális eset az volna, ha a hatóság jogszabálysértő módon arra hivatkozva utasítaná el a kisajátítást, hogy annak az adott eljárásban nincs helye.

Mivel Tarnai a javaslatot még tavaly októberben nyújtotta be, a szövegben saját javaslatára 2011. évi törvényként hivatkozik, ezt most módosító indítványokkal kell megváltoztatni.

Navracsics Tibor és Rogán Antal javaslatára egymilliárd forinttal növelnék a a fővárosi, megyei kormányhivatalok költségvetési támogatását, és még személyi juttatásokra is adnának a hivataloknak plusz hatszázmillió forintot. A kereszténydemokrata Tarnai Richárd szerint Rogán és Navracsics alultervezték a szabálysértési feladatok ellátásához kiutalandó pluszforrást, ezért a költségvetési támogatást 1,29 milliárd forinttal emelhetik meg, a személyi juttatásokra plusz 723,5 milliót, dologi kiadásokra plusz 367,5 milliót adnának, azaz a költségvetés kiadási oldalát ~2,4 milliárddal növelhetik meg.

Matolcsy György törvényjavaslata alapján lehetővé tennék, hogy a szakképző iskolákban a 9. évfolyamtól a tanulókkal tanulószerződést köthessenek és a gyakorlati képzés egy részét az iskolai tanműhelyen kívül, valódi cégeknél végezzék.

Matolcsy eredeti javaslata a képzési idő harminchárom százalékában korlátozta volna a közismereti tárgyak oktatását, ezt hétfőn Pokorni Zoltán támogatott indítványával megváltoztathattják. A Fidesz oktatáspolitikusának javaslatára az idő legalább harminchárom százalékát kéne közismereti tárgyak oktatására fordítani. Ezt egyébként az MSZP és az LMP is javasolta. Matolcsy György az oktatási és a foglalkoztatási bizottság támogatása ellenére sem ért egyet a javaslattal, kérdés, hogy a frakció a szavazáson szembefordul-e Orbán Viktor kedvenc miniszterével. Matolcsy végül Kara Ákos javaslatát támogatta, amely pontosan a rendelkezésre álló idő harminchárom százalékában határozná meg a közismereti tárgyak oktatását.

Pokorni javasolta még, hogy a tanműhelyek létesítésére, működésére a kormány egységes kritériumrendszert állapítson meg. Ezt már csak az oktatási bizottság támogatta.