Börtönből ki, börtönbe be – Kádár élete

1912

Kádár János 1912. május 26-án Fiuméban (ma Rijeka) született Czermanik János József néven. Anyja, Czermanik Borbála vezetéknevét kapta, aki cselédlányként dolgozott Abbáziában. Itt ismerkedett meg Krezinger Jánossal, aki akkoriban katonaként szolgált. Nem házasodtak össze. Gyermeke neve a könnyebb kiejtés miatt a magyar nyelvű dokumentumokban már Csermanek Jánosként került be.

1912-1918

A Somogy megyei Kapolyon nevelőszülőknél nevelkedik.

1918

Budapesten, a Cukor utcai elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, majd a Wesselényi utcai polgári iskolába járt.

1927

Írógépműszerésznek tanul két évig.

1929

Műszerészként néhány hónapig segédként dolgozik egy műhelyben. Csatlakozik az illegális kommunista mozgalomhoz. A Vasas Szakszervezet ifjúsági csoportjának tagja lesz.

1930

Belép a Kommunisták Magyarországi Pártjába (KMP) és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségébe (KIMSZ). A mozgalomban a Barna János fedőnevet kapja. Novemberben letartóztatják, de nem találnak bizonyítékot ellene. Rendőri felügyelet alá kerül.

1933

A KIMSZ Központi Bizottságának titkára lett.

Letartóztatták, majd októberben kommunista szervezkedésért két év fegyházbüntetésre ítélték.

Decemberben a KIMSZ KB a börtönben tanúsított magaviselete miatt kizárta soraiból.

1933-1935

Először a Gyűjtőfogházban raboskodik. 1934-ben részt vesz a fogházban megszervezett éhségsztrájkban. Később átkerül a Csillag börtönbe, ahol több illegális kommunistával ismerkedik meg, így Rákosi Mátyással is.

1935

Szabadulása után több helyen is dolgozik segédmunkásként. A KMP utasítására belép a Szociáldemokrata Párt VI. kerületi szervezetébe.

1940

A szociáldemokrata párt Végrehajtó Bizottságának tagja és az ifjúsági csoport vezetője lett.

1941

A KMP Budapesti Területi Bizottságának tagja lesz.

1942

Májusban illegalitásba vonul, hogy elkerülje a letartóztatásokat. Ebben az időben a KMP Központi Bizottságának szervezési ügyekkel megbízott tagja.

Szeptembertől a letartóztatások miatt megtizedelt KMP kerületi bizottságainak és sejtjeinek újjászervezését irányítja

Decembertől az KMP Központi Bizottság Titkárságának tagja.

1943

Februártól a KMP vezető titkára. Ekkor kapta a Kádár János nevet.

Áprilisban részt vett a pártprogram kidolgozásában.

Júniusban a Kommunista Internacionálé feloszlatása után feloszlatta a KMP-t. A kommunista párt utódjaként létrejött Békepárt vezetője lett.

1944

A március 19-i német megszállás után az általa vezetett Központi Bizottság kezdeményezi a Magyar Front létrehozását. Vezető szerepet játszik a KMP háromtagú katonai bizottságának megalakításában.

Áprilisban pártutasításra Jugoszláviába indult, hogy felvegye a kpcsolatot az emigráns kommunistákkal. A határon mint katonaszökevényt letartóztatják. Kilétét sikerül eltitkolnia, ezért szökési kísérletért csak kétévi börtönt kap.

Amikor novemberben Németországba akarják szállítani a foglyokat, Kádárnak Nyergesújfalunál sikerül megszöknie. Visszatér Budapestre, ahol átveszi a párt irányítását. A Központi Bizottság vezető titkáraként  szervezi az ellenállási mozgalmat.

1945

Januárban Budapestre érkezett Gerő Ernő, aki az 1943-as pártfeloszlatás miatt likvidátorsággal vádolta meg Kádárt, ezért leváltják. A vezető titkári tisztséget Gerő Ernő veszi át.

Miután a szovjet csapatok február 13-án kiűzték a németeket Budapestről, áprilisig a főváros helyettes rendőrfőkapitánya volt.

Márciusban hivatalosan is kérelmezte, hogy neve az irataiban Kádár Jánosként szerepeljen.

Áprilisban megválasztották az MKP KV titkárává, az MKP Nagybudapesti Területi Bizottságának titkárává és az MKP KV Káder Osztályának vezetőjévé.

Májusban az akkor létrehozott Politikai Bizottság tagja lett.

1946

Az MKP Központi vezetőségének főtitkárhelyettese.

1947

Országgyűlési képviselő.

1948

Március és június között az MKP-SZDP közös nagybudapesti egységbizottságának elnöke.

Június és augusztus között a két párt egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) budapesti bizottságának titkára.

Augusztus 5-től belügyminiszterré nevezik ki.

1949

Belügyminiszterként részt vesz a Rajk-per előkészítésében.

Július 19-én feleségül veszi Tamáska Máriát.

1950

Júniusban "lemond" a belügyminiszteri posztról, az akkori hivatalos közlés szerint azért, mert a Magyar Dolgozók Pártja fontos pártmunkával bízta meg.

A Központi vezetőség Szervező Bizottságának tagja, és a párt- és tömegszervezetek osztályvezetője lett.

1951

Április végén letartóztatja az ÁVH. Az ellene folytatott vizsgálatot Farkas Mihály vezette. Péter Gábor személyes közreműködésének eredményeként Kádár elismerte az ellene felhozott koncepciós vádakat.

Májusban minden tisztségétől és testületi tagságától megfosztják.

Júniusban parlamenti mandátuma is megszűnik.

1952

Decemberben a Legfelsőbb Bíróság koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítéli.

1953

Kádár János börtönben van. Márciusban meghal Sztálin.

1954

Sztálin halála után a Politikai Bizottság Gerő Ernőt bízta meg Kádár és társai ügyének felülvizsgálatával. Kádárt júliusban rehabilitálják és szabadlábra helyezik. Minden korábbi párttisztségét visszakapja és anyagi kárpótlás is jár neki.

Októbertől az MDP XIII. kerületi bizottságának első titkára.

1955

Szeptembertől az MDP Pest Megyei Bizottságának első titkára

1956

Júliusban az MDP Központi Vezetőségének, Politikai Bizottságának és a Központi Vezetőség Titkárságának tagja lett. Koncepciós pere, bebörtönzése, majd rehabilitálása miatt úgy tekitettek rá, mint aki támogatja Nagy Imre reformjait.

Október 25-én az MDP Központi Vezetőségének első titkára, másnap a PB helyett létrehozott Direktórium tagja.

Október 28-án a Központi Vezetőség Elnökségének elnöke lett.

Október 30. és november 4. között a Nagy Imre-kormány államminisztere.

November 1-jén Münnich Ferenccel a budapesti szovjet nagykövetségre ment, majd november 2-3-án Moszkvában több kommunista ország állami és pártvezetőivel tárgyalt.

November 3-án Hruscsov találkozott Titóval a Brioni-szigeten. Hruscsov elfogadta Tito javaslatát, hogy Kádár János legyen az új hatalom vezetője.

November 4-én Ungváron Kádár találkozott Hruscsovval. Innen Szolnokra vitték, ahol megalakította a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt.

November 7-én szovjet tankokkal érkezett Budapestre. Létrehozta az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságát, aminek elnöke lett. Ugyanezen a napon Dobi István kinevezte a Minisztertanács elnökévé.

November 26-ai rádióbeszédében büntetlenséget ígért a tömegmegmozdulások résztvevőinek, de az „ellenforradalmárok, ellenforradalmi uszítók” felelősségre vonását is meghirdette. Szavait sokan úgy értelmezték, hogy nem lesz megtorlás.

1957

Február 26-án az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága elnökévé választották.

Az 1957 júniusi országos pártértekezleten az MSZMP Központi Bizottságának (KB) első titkárává választották. Ezt a posztot 1985-ig töltötte be.

Május elsején a Hősök terén tartott több százezres nagygyűlésen mondott beszédet.

1958

Januárban leköszönt a Minisztertanács éléről (ez ma a kormányfői posztnak feleltethető meg) és államminiszter lett.

Februárban kezdődött meg Nagy Imréék titkos pere a katonai bíróság Fő utcai épületében.

Június 15-én a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Védője hivatalból kegyelmi kérvénnyel élt, de azt még ugyanezen a napon elutasította a bíróság.

Június 16-án kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. Kádár hozzájárult a Nagy Imre perhez, tudomásul vette elítélését. Bár a szovjet pártvezetés már nem ragaszkodott volna Nagy Imre kivégzéséhez, Kádár ezt szükségesnek ítélte.

1961

Szeptembertől ismét a Minisztertanács elnöke is lesz.

1962

Az MSZMP KB határozatot hoz az 1956 előtt elítélt munkásmozgalmi harcosok rehabilitálásáról, a személyi kultusz megbélyegzéséről, valamint kizárja a pártból Rákosit, Gerőt és a Rákosi-klikk néhány más tagját.

1963

Általános amnesztia március 15-én. Két korábbi részleges amnesztia után az 1956 után bebörtönzöttek mintegy nyolcvan százalékát kiengedték.

1964

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja.

Magyarországi látogatásán Hruscsov Lenin-renddel és a Szovjetunió Hőse aranycsillaggal tünteti ki Kádárt.

1965

Az MSZMP KB első titkára és az Elnöki Tanács tagja lett.

1968

Januártól bevezették a Nyers Rezső által kidolgozott új gazdasági mechanizmust, amely nagyobb önállóságot adott a vállalatoknak a tervezésben és a bérek megállapításában, a hatósági árak helyett pedig egyes termékek árát a piaci kereslettől tették függővé.

Kádár többször is tárgyalt a prágai tavasz vezetőjével, Alexander Dubčekkel. El akarta kerülni a Varsói Szerződés csapatainak bevonulását. 1968 augusztusában végül jóváhagyta a „prágai tavasz” elfojtására küldött Varsói Szerződés csapataiban való részvételt.

1971

A Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében Mindszenty József amnesztiában részesül, és elhagyja Magyarországot.

1977

A pápa fogadja Kádár Jánost.

1981

A szovjet pártvezetés csapatokat akart küldeni Lengyelországba, de Kádár semmiféle katonai segítséget nem volt hajlandó nyújtani ehhez. A szovjetek felszólították a lengyel kormányt a szükségállapot kihirdetésére.

1988

Az MSZMP májusi pártértekezletén Grósz Károlyt választották meg az MSZMP KB főtitkárának. Kádár a Politikai Bizottságba sem került be. Létrehozták neki a hatalommal nem járó pártelnöki tisztséget.

1989

A beteg Kádár János április 12-én beszélt utoljára nagyobb közönség előtt a párt Központi Bizottságának zárt ülésén. Az elszámolásnak, önvallomásnak szánt, egy órás beszéd zavaros, nehezen követhető volt, de az kiderült belőle, hogy Kádárnak Nagy Imre kivégzése súlyos lelkiismeretfurdalást okozott.

Májusában felmentették pártelnöki tisztségéből és központi bizottsági tagságából is.

Július 6-án halt meg. Halála előtt papot hívott, akinek meggyónt. A Legfelsőbb Bíróságon ezen a napon hirdették ki Nagy Imre és társai rehabilitációját.

2007

Május 2-ára virradóra a Fiumei úti sírkertben található síremlékének márvány fedlapját leemelték, a földet kihányták, a koporsót felfeszítették és elvitték Kádár csontjainak a medencecsonttól felfelé eső részét a koponyájával együtt, valamint felesége urnáját. A sír fedlapjára a „gyilkosok 56” feliratot fújták. A rendőrségen egy tíz fős nyomozócsoport nyomozott az ügyben, de nem bukkantak a tettesek nyomára.