A szél a legnagyobb ellenség Kolontáron

A Mal Zrt. Ajka melletti zagytározójának átszakadása után először a lúgos vörösiszap jelentett környezet- és egészségkárosodást, most viszont a vörös por kiporzás okozza a legnagyobb gondot a kolontári térségben. A kiporzás a technológiaváltás következménye, ugyanis a gyár a katasztrófa után áttért az úgynevezett száraz technológiára, így az iszapot már száraz állapotban helyezik el a tározókban. A szél viszont elhordja az iszapot, így lúg és nehézfémek kerülnek a talajba.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség február vége óta üzemeltet egy mérőállomást Kolontár külterületén, Lőrintepusztán. (Az automata mérőállomás aktuális adatai az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján is megtalálhatók.) Az elmúlt hónapokban több alkalommal is mértek extrém magas szállópor-koncentrációt (PM₁₀)  a tározóktól délre elhelyezett mérőállomáson. Először februárban észleltek nagyobb mennyiségű szálló vörös port, de például május közepén is a viharos erejű szél miatt átlagosan légköbméterenként 560 mikrogrammos 24 órás átlagértékeket mértek. (Az egészségügyi határérték 50 mikrogramm légköbméterenként.)

Nincs több beteg

Kolontáron két településrészét, Csótapusztát és Lőrintepusztát érinti leginkább a szálló vörös por, ugyanis ez a két terület fekszik a tározóhoz képest szélirányban.

„A kolonáti háziorvos tájékoztatása szerint nem emelkedett a légúti megbetegedések száma, de a lakosoknak azt tanácsoljuk, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet tartózkodjanak kint a levegőn. Maszkot adunk, de senkit sem tudunk arra kötelezni, hogy hordja is. A megoldás az lenne, ha minél gyorsabban meg lehetne oldani a tározók letakarását" – mondta Tili Károly polgármester.

Nagyobb térképre váltás

"Nagy szélnél ijesztő a por" – ezt már Toldi Tamás, a szomszédos település, Devecser polgármestere mondta. Devecser valamivel szerencsésebb, mint Kolontár, ugyanis távolabb fekszik a tározótól. A polgármester azt mondja, végleges megoldást kell találni a tározók lefedésére, ugyanis az esős időjárásnak köszönhetően most ugyan tiszta az idő, de számolni kell azzal, hogy a melegebb idő, és a bármikor feltámadó szél miatt újra előfordulhat, hogy olyan magas lehet a szálló por, mint május közepén.

Mindenesetre Kolontárhoz hasonlóan Devecseren sem lett több beteg. Ferencz Judit háziorvos elmondása szerint az előző évhez képest számottevően nem emelkedett a légúti megbetegedések száma a Devecseren, amit összefüggésbe lehetne hozni a porszennyezéssel.

Péntekig kaptak haladékot

Hétfőn a Veszprémi Bányakapitányság határozatot adott ki, amelyben arra kötelezték a Malt, hogy a riasztási küszöbértéket lényegesen meghaladó porkoncentráció miatt öt napon belül szüntessék meg a vörösiszap-tározók kiporzását. Ugyan a bányahatóság korábban már kötelezte a Malt a két kazetta lefedésére, de ha a cég most sem tesz eleget a felszólításnak, a bányakapitányság bírságot szabhat ki, vagy az üzemeltető költségén elrendelhetik a kazetták lefedését.

Káldi Zoltán bányakapitány szerint a lefedési technológia jellege miatt jelentős időt vesz igénybe a több hektáros tárolók teljes letakarása, de a határozatban megszabott határidő múlva ellenőrizni fogják, hogy elkezdődtek-e az előírt munkálatok.

Bakonyi Zoltán, a Mal vezérigazgatója erre úgy reagált, a IX-es tározó előírások szerinti lefedésével 90 százalékban elkészültek, és dolgoznak az átszakadt (mintegy 25 futballpálya méretű) X-es tározó lefedésén is, de még ki kell kísérletezni azt a technológiát, amely működik, azonban erre nemhogy öt nap, de még a nyár végi határidő is tarthatatlan. Ráadásul a munkálatokat megnehezíti, hogy a korábbi nedves technológia más lefedést igényel. A tározótér minden pontján ismeretlen a lerakott anyag tartószilárdsága, és az elosztása is egyenetlen. A teherautókkal így csak méterről méterre tudnak haladni, tette hozzá a Mal vezérigazgatója.

Akár be is zárhatják

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős államtitkára az MR1-Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában helyeselte, hogy a bányakapitányság "keményen és konzekvensen járt el", és mint az megjegyezte, az ötnapos határidő egyáltalán nem kevés.

Az államtitkár a gyárral kapcsolatban több jövőképet is felvázolt. Elsősorban olyan technológiaváltást említett, aminek következtében a továbbiakban timföldből, illetve bauxitból származó alumíniumgyártás – aminek a vörösiszap a végterméke –, nem lesz a jövőben, csak úgynevezett fehér áru előállítása, ami után nem keletkezik újabb vörösiszap. Illés mint hozzátette, a technológiaváltást az is indokolja, hogy a gyárnak nincs több kapacitása az évi több mint 300 ezer köbméter vörösiszap tárolására.

Mivel azonban a Mal nem tartja be a környezetvédelmi előírásokat, az államtitkár a gyár bezárásának lehetőségét sem zárta ki, ugyanakkor hozzátette, ebben az esetben a kormánynak azt is mérlegelnie kell, hogy több ezer ember munkahelyéről van szó. Illés Zoltán szerint "nincs tovább türelem", és ha nem gondoskodnak a vörösiszap lefedéséről, akkor azt az állam fogja végrehajtatni, és amelynek költségeit a Malnak kell majd kifizetni.

A vörösiszap kiporzását már a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálja: környezetkárosítás megalapozott gyanúja miatt indítottak nyomozást.