Egy lépéssel közelebb az alaptörvény első módosításához

A képviselők elsőként a kisajátítási törvény módosításáról dönthetnek. A hatályos szabályozás szerint a bíróságok megváltoztathatják a kisajátításokról szóló közigazgatási határozatokat. A kereszténydemokrata Tarnai Richárd ezen annyiban változtatna, hogy bizonyos esetben a bíróság nem változtathatná meg, csak megsemmisíthetné a közigazgatási határozatot, új eljárásra kötelezve a hatóságot. Ez a speciális eset az volna, ha a hatóság jogszabálysértő módon arra hivatkozva utasítaná el a kisajátítást, hogy annak az adott eljárásban nincs helye.

Mivel Tarnai a javaslatot még tavaly októberben nyújtotta be, a szövegben saját javaslatára 2011. évi törvényként hivatkozik, ezt most módosító indítványokkal kellett megváltoztatni.

A héten szavazhatnak az első alaptörvénymódosítás módosító indítványairól is, amelyekről már a múlt héten is szavazhattak volna, ha a kormány benyújtja a javaslathoz a támogatotti sort. A papirfecnit, amin felsorolják, hogy a törvényhez benyújtott módosító indítványok közül melyik az - a jelen esetben egy -, amit támogatnak.

Az az egy pedig azt módosítja, hogy nem "A 3. pont szerinti átmeneti rendelkezések" képzik az alaptörvény részét, hanem "A 3. pont szerint elfogatott Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései". Ami innen elírásnak látszik, az a kormány szeirnt csak még pontosabban kifejezi a kormány szándékát.

Az átmeneti rendelkezéseket amúgy azért kell beemelni az alaptörvénybe mert Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa márciusban az Átmeneti Rendelkezések alkotmányellenessége miatt az AB-hez fordult. Indoklása szerint neve ellenére a törvény "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaz, ami bizonytalanná teszi a jogrendszerbeli helyüket.

Az ügy pikantériája, hogy a kormány eleve tisztában volt az Átmeneti Rendelkezések sajátos jogi helyzetével, ezért annak egyik pontjaként beleírták, hogy azok az Alaptörvény részét képzik. A jogszabályok hierarchiájából fakadóan azonban alacsonyabb szintű jogszabály nem rendelkezhet magasabb szintűről, azaz az AB ez alapján még nyugodtan vizsgálódhatott volna. Így viszont már nem.

Hiába próbálkozott ugyanis az ellenzék olyan módosítókkal, amelyek alapján az Átmeneti Rendelkezések mégse képeznék az Alaptörvény részét, a kormánytöbbség már a bizottságokban is résen volt, és leszavazta ezeket.

Ahogy az alkotmányügyi bizottság szokatlan pedantériával a házszabályi rendelkezéseknek nem megfelelőnek minősített minden olyan elempés módosító indítványt, amely nem a benyújtott törvényjavaslathoz kapcsolódóan, hanem úgy általában módosította volna az alaptörvényt. Szokatlan pedantériát írunk, mert bár az indoklás jogilag kifogástalan, de az alkotmányügyi bizottságot a médiatörvény esetében egyáltalán nem aggasztotta, hogy a fideszes képviselők hat olyan módosítót is benyújtottak és megszavaztattak, amelyeknek semmi közük nem volt az eredeti javaslathoz.

Matolcsy György javaslata még az Európai Bizottság és az IMF elvárásainak megfelelően törölné az Átmeneti Rendelkezések közül a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő passzust is.

Matolcsy György az Európai Unióval folytatott harc után a jegybanktörvényt is módosítani kényszerül. Az IMF-tárgyalások és az olcsó hitel megszerzésének egyik feltétele ugyanis a jegybanki függetlenséget gyengítő jogszabályi rendelkezések eltörlése volt, így a javaslat alapján törlik azt a vitatott passzust, hogy a független jegybank kormánytól független Monetáris Tanácsának előzetesen tájékoztatnia kelljen napirendjéről a kormányt, melynek képviselője még részt is venne az ülésein.

Törlik továbbá a Monetáris Tanács tagjainak felmentését megkönnyítő, valamint a tanács működését az euró bevezetése esetén megszüntető passzusokat is. Ez sem sikerült azonban problémamentesre. Matolcsy javaslata alapján szimplán kihúzták volna a tanács tagjainak felmentését szabályozó bekezdést, így viszont a törvény nem mondaná ki, hogy a tagokat amúgy a parlament és a köztársasági elnök mentheti fel. A hibát a szocialisták és Rogán Antal is kiszúrták, a két azonos tartalmú módosító közül a kormánytöbbség Rogán Antalét támogatja.

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter javaslata, mint azt címe is mutatja, technikai jellegű. Célja a hatályukat vesztett vagy már felülírt törvények, törvényi passzusok kivezetése a jogrendszerből. Ennek megfelelően az eredeti javaslat és a módosítók nagy része csak törvénycímek és törvényhelyek felsorolása.

Mindez azonban nem akadályozta meg a fideszes Zsiga Marcellt abban, hogy egy módosítóval az állampolgársági törvényt is átírja, lehetőséget adva a köztársasági elnöknek arra, hogy mentesítse a honosítandót a honosítási feltételek alól, ha honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

Zsiga itt nem állt meg, ha már teljesen irreleváns módosítókat is be lehet nyújtani a törvényhez, benyújtott egyett a védjegyekről és a földrajzi árúvédők oltalmáról szóló törvényhez, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez is. És ha már, akkor a szerzői jogi törvényt és a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényt is kiegészítette pár paragrafussal.

De módosítaná a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényt is, akiknek a fizetése a jövőben legfeljebb az infláció arányában lenne emelhető.

Nem beszélve a közérdekű önkéntes tevékenységről és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a nemzetiségek jogairól szóló törvényekről, amiket szintén több bekezdéssel egészítene ki a kormány támogatásával. Lendületét párttársa, Kocsis Máté is elirigyelte, a nyolcadik kerületi polgármester az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról, illetve a nemzeti közszolgálati egyetemről szóló törvényeket módosítaná a kormány támogatásával.

Ezek után már az alkotmányügyi bizottság is kapott az alkalmon, hogy a törvénnyel tulajdonképpen bármilyen törvényt módosíthatnak vagy kiegészíthetnek, ezért javaslatot nyújtottak be a közúti közlekedésről szóló törvény módosítására. Ez a parkolási szabályokat érinti, a jövőben a parkolás polgári jogi jogviszony lesz, a kiszabott büntetés pedig a terület tulajdonosi jogait gyakorló helyi önkormányzatot vagy állami vagyonkezelőt illeti meg. Ugyancsak a bizottság javaslatára az Országgyűlés tulajdonába került a Kossuth téri Kossuth- és Rákóczi-szobor, a forradalom lángja és a József Attila szobor is.

Papcsák Ferenc pedig az alig egy hónapja elfogadott parlamenti törvényt módosítaná úgy, hogy a képviselőknek az alapdíj 150 százalékát utalná alkalmazottaik fizetésére.

A kormánypárti képviselők tehát a kormánypárti többségű bizottságok és a kormány egyöntetű támogatásával teljes egészében elsalátásították az amúgy pusztán technikai jellegű törvényjavaslatot. Az elsalátásításnak még feltétele, hogy ezeket a módosítókat kedden meg is szavazza a parlament, de nem sok kétség férhet ahhoz, hogy ezt meg is teszi.

Kedden döntenek a szocialisták rasszizmusellenes határozati javaslatához benyújtott módosítókról is. Pontosabban átírják a szocialisták javaslatát. A bizottságok támogatásával és a kormány egyetértésével az előterjesztők tiltakozása ellenére kihúzhatják a 3 pontos javaslat teljes első pontját, amelyben a parlament egy állandó etikai bizottság létrehozását kérte volna a kormánytól a parlamenti képviselők szélsőséges megnyilatkozásainak kivizsgálására. Ehelyett a fideszes Berényi László javaslatára inkább hálát mondanak a kormánynak, amiért az új parlamenti törvény szerint a mentelmi jog a jövőben nem terjed ki a közösség elleni izgatás és a nemzeti jelkép megsértése, valamint a náci és kommunista bűnök tagadásának bűncselekményeire.

A módosító indítványoknál a Jobbik is humoránál volt, Zagyva György Gyula és Gaudi-Nagy Tamás "a homoszexuális és más kirívóan közösségellenes devianciák" reklámozását, valamint "A cigánybűnözést" is tiltólistára helyezte volna, és "a liberális szélsőség" elleni fellépést követelt.

Támogatott módosító javaslatok hiányában akár már kedden megszavazhatják a karrierjét hamarosan európai parlamenti képviselőként folytató Bánki Erik törvényjavaslatát a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről.

A javaslat alapján a sportigazgatási szerv a sportlétesítmény fejlesztése érdekében felvett hitel támogatása érdekében akár a sportlétesítmény elidegenítéséhez is hozzájárulhat. Az elidegenítésnek feltétele, hogy a sportlétesítményt egy másik sportlétesítménnyel váltsák ki.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatának célja a banki különadótörvény módosítása. Kivételesen most nem jobban akarják sarcolni a bankokat, hanem a devizahitelesek megsegítése fejében enyhítéseket vezetnének be. Így például leírható lenne a 2012 évi különadóból, ha a bank a lízingszerződéses ügyfelei díjhátralékát engedi el.

A bankok a kkv-knek és a mikrovállalkozásoknak nyújtott előfinanszírozási hitelek adott időszakra eső növekményét is levonhatják a különadó alapjából.

Az új szabályozás szerint az eredeti megállapodással szemben az árfolyamgát rendszerében a különbözet kamatrészére eső hányadnak nem a felét, hanem az egészét állná a központi költségvetés.

Az eddigiketől független intézkedésként pedig megszüntetné a közforgalmú és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézményi gyógyszertárakat terhelő gyógyszertári szolidarítási díjat. De megszünne az energiaszektort terhelő ágazati különadó is, ugyanakkor fenntartják az energiaellátókat a társasági adón felül terhelő jövedelemadót.

Matolcsy javaslatára teljesen adómentesen dolgozhatnának a szociális szövetkezetekben foglalkoztatottak, akik után járulékokat és szociális hozzájárulási adót sem kéne fizetniük a szövetkezeteknek. Adómentessé válna a devizahitelesek elengedett tartozása is.

Az adócsomag részeként szabályozzák újra a szerencsejáték-törvényt (Szjt) is. Az Szjt. tavalyi módosításával, a nyerőgépek utáni adók megemelésével jelentősen csökkentették az országban üzemelő nyerőgépek számát. Most a már tavaly beígért módosítással most lehetőséget teremtenek a szerveralapú gépek üzemeltetésére. A javaslat előnye támogatói szerint az, hogy a központi szerverről működtetett játékok teljesen nyomonkövethetőek, így pontosan nyilvántartható a gépek árbevétele.

A törvényjavaslathoz benyújtott egyik gazdasági bizottsági módosító máris módosítaná a múlt héten elfogadott távközlési adót. A javaslat szerint idén lakossági előfizetőnként 400, vállalati ügyfelenként 1400 forintban maximálnák az adó havi mértékét. Ugyancsak a gazdasági bizottság javaslatára a kedvezményes áfakörbe sorolnák a zenei fesztiválokat, teljesítve ezzel Gerendai Károly régi álmát.

Matolcsy György törvényjavaslata alapján lehetővé tennék, hogy a szakképző iskolákban a 9. évfolyamtól a tanulókkal tanulószerződést köthessenek és a gyakorlati képzés egy részét az iskolai tanműhelyen kívül, valódi cégeknél végezzék.

Matolcsy eredeti javaslata a képzési idő harminchárom százalékában korlátozta volna a közismereti tárgyak oktatását, ezt hétfőn Pokorni Zoltán támogatott indítványával megváltoztathattják. A Fidesz oktatáspolitikusának javaslatára az idő legalább harminchárom százalékát kéne közismereti tárgyak oktatására fordítani. Ezt egyébként az MSZP és az LMP is javasolta. Matolcsy György az oktatási és a foglalkoztatási bizottság támogatása ellenére sem értett egyet a javaslattal, de a parlament végül egyhangúlag elfogadta.

Pokorni azon javaslatát, hogy a tanítási idő másik 33 százalékában pályaorientációt tartsanak, már csak tíz fideszes képviselő és az ellenzék támogatta, a kormánypárti frakció többsége azonban Matolcsy mellé állt. A frakció Pokorni harmadik, a bizottságok támogatását elnyerő, de a miniszternek nem tetsző módosítását is elutasította.

Már nem is Réthelyi Miklós az időköben emberire átnevezett nemzetierőforrás-minisztérium vezetője, de még ő nyújtotta be a törvényjavaslatot, amiben rögzítik az egészségügyi dolgozókkal kötött megállapodás szerinti egyszeri és beépülő béremelés szabályait. A javaslat szerint a havi bruttó 350 ezer forint alatt keresők bére 65 820 forinttal emelkedne, a béremelés összege efelett sávosan csökkenne, de még a bruttó havi 450 ezer forintnál többet keresők fizetése is emelkedne tízezer forinttal.

A törvény szabályozza azt is, hogy az egészségügyi dolgozók a heti 48 órás munkaidejükön túl legfeljebb önként vállalhatnak legfeljebb 12 (készenélti ügyeletesként 24) óra pluszmunkát, amiről írásos megállapodást kell kötniük munkáltatójukkal. Az ügyeletért pedig a jövőben alapbér 170, pihenőnapon 180, munkaszüneti napon 190 százaléka jár.

Bár a béremelési megállapodással annak idején elhárult a tavaly év végi szlovákiaihoz hasonló magyarországi orvossztrájk, a törvénymódosítással nem törlik el az ennek elhárítására kitalált egészségügyi válsághelyzet szabályozását. Sőt, a válsághelyzet elrendelését most megyei szintre viszik, és meghatározzák annak lehetőségét is, hogy válsághelyzetben a kormány katonaorvosokat vezényeljen a kórházakba.

Az új törvény központi árszabályozást vezet be a holttestek hűtésében, melynek legmagasabb naponkénti árát kormányrendelet határozza meg a jövőben.

Módosítanák a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényt is, például a jövőben az egészségügyi szolgáltató a támogatási összeg 150 százalékát köteles megtéríteni, ha indokolatlan, vagy el nem végzett eljáráshoz rendelt el segédeszközt vagy gyógyszert.

Egy támogatott kormánypárti módosító indítvány szerint a kormány rendeletben határozhatja meg, hogy mikor nem köthető nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződés.