Kristóf, Jakab
16 °C
31 °C

Gyurcsánynak kéne elszámolnia a nyilas múlttal

2012. 05. 29. 16:58
| Módosítva: 2012. 05. 29. 18:08
A kormány elmúlt két éve helyett a távolabbi, két világháború közötti múlt volt a parlament hétfői ülésének legforróbb témája. További izgalmakat okozott egy realityhős, Éden Anikó felbukkanása. És volt még oligarcházás is, ami már-már kötelező gyakorlat. Zárószavazás előtti módosítóval, a kisajátítási törvény részeként módosították a régészeti törvény részeként módosított állattartási törvényt. Elfogadták az alaptörvény első módosításának módosításait is, a jövő héten már megfelelhet az ország az EU elvárásainak. Két törvényt viszont levettek a napirendről.

Ma kétéves a kormány, de erre alig utalt valami a parlamentben. Bár Lázár János utolsó frakcióvezetői vezérszónoklata címe szerint erről szólt volna, inkább lendületes vádbeszéd volt az amerikai pénzen, amerikai érdekekért politizáló MSZP és LMP ellen.

A kormány kétéves munkáját így egyedül az elempés Jávor Benedek értékelte azzal, hogy zsákutcában vagyunk, amire a Rétvári államtitkár válaszolta, hogy boxutca lesz az, hiszen az ország csak kereket cserélt és feltankolt a következő két évre. Ugyanő két számot is mondott. Ezen kívül napirend előtt leginkább az oligarchákról volt szó, meg arról, hogy mit is ünneplünk pünkösdkor.

03
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az oligarchatéma az interpellációkat is uralta, két-két szocialista és jobbikos vitte tovább a közgépnyergessimicskázást az elmúlt hetekben megszokott tempóban. Színt Gőgös Zoltán vitt a történetbe, amikor felajánlotta Budai Gyulának, hogy csütörtökön hatkor várja a minisztérium előtt, mehetnek Kaskantyúra. Budai államtitkár akkor sajnos pont nem ér rá, mert Moszkvában lesz. Amúgy is, szerinte Gőgös jobban járna, ha nem a Népszabadságból tájékozódna. Az interpellációkból még kiemelnénk, hogy Illés Zoltán viccelt.

13

Mindeközben a házban egy realityceleb, Éden Anikó felbukkanása váltott ki nem várt izgalmakat. Anikó, mint megtudtuk, egy kézilabdaklub tulajdonosának asszisztenseként érkezett a házba, ahol Szijjártó Péter miniszterelnökségi külkapcsolati államtitkárral szeretett volna találkozni, de végül csak a fasiszta eszmék hirdetése miatt saját pártjával is vitában álló Szilágyi György jobbikos sportbizottsági tagnak mutatták be.

14

Hogy végül ne róla szóljon a parlament hétfői ülése, arról Vadai Ágnes és az interpellációjára a miniszterelnök helyett válaszoló Navracsics Tibor tett. Vadai a kormánypárti képviselők üvöltözése közepette az épülő Horthy-kultuszt kérte számon a kormányon, amire a közigazgatási miniszter azt felelte, hogy a kommunista pártba sok nyilast vettek fel, és Gyurcsány Ferenc is egy olyan villában lakik, amit első körben a nyilasok vettek el zsidó tulajdonosától, tehát az MSZP és a Demokratikus Koalíció számoljon el a nyilas múltjával. Az üvöltözés még folytatódott volna, de a levezető elnök, a szocialista Ujhelyi István előbb az ülés berekesztésével fenyegetőzött, majd az azonnali kérdésekre terelte a szót, mire a képviselők többsége sietve elindult büfézni.

22
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A hétfői ülésen, várhatóan este hat órától három új törvényt is megszavaznak a képviselők és szavaznak az alaptörvény első módosításához benyújtott módosító indítványokról is.

A kisajátításról

A képviselők elsőként a kisajátítási törvény módosítását fogadták el. A hatályos szabályozás szerint a bíróságok megváltoztathatják a kisajátításokról szóló közigazgatási határozatokat. A kereszténydemokrata Tarnai Richárd ezen annyiban változtatott, hogy bizonyos esetben a bíróság nem változtathatja meg, csak megsemmisítheti a közigazgatási határozatot, új eljárásra kötelezve a hatóságot. Ez a speciális eset az, ha a hatóság jogszabálysértő módon arra hivatkozva utasítja el a kisajátítást, hogy annak az adott eljárásban nincs helye.

A beterjesztő Tarnai Richárd a zárószavazás előtt egy érdekes módosító indítványt is benyújtott a javaslathoz, amiben azt kérte, hogy az ebfajták tenyésztésének vonatkozásában még egy évig ne lehessen állatvédelmi bírságot kiszabni, mert az ebtenyésztőknek nem volt ideje felkészülni a szabályozásra. Hogy ennek mi köze a kisajátitáshoz, azt nem tudjuk. Fun fact: a most módosított passzust két hete, a régészeti törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosítóval fogadták el.

Magyarország Alaptörvényének első módosításáról

A héten szavaztak az első alaptörvénymódosítás módosító indítványairól isErről már a múlt héten is szavazhattak volna, de a közigazgatási minisztérium szerint a frakció azt kérte, ne nyújtsák be a támogatotti sort a javaslathoz. Hogy miért, azt nem tudni. Tény, hogy az előző héthez képest semmi sem változott, ugyanazokról a módosítókról szavazhatnak, melyek közül továbbra is csak egyet támogat a kormány.

Az az egy pedig azt módosítja, hogy nem "A 3. pont szerinti átmeneti rendelkezések" képzik az alaptörvény részét, hanem "A 3. pont szerint elfogatott Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései". Ami innen elírásnak látszik, az a kormány szerint csak még pontosabban kifejezi a kormány szándékát.

Az átmeneti rendelkezéseket amúgy azért kell beemelni az alaptörvénybe mert Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa márciusban az Átmeneti Rendelkezések alkotmányellenessége miatt az AB-hez fordult. Indoklása szerint neve ellenére a törvény "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaz, ami bizonytalanná teszi a jogrendszerbeli helyüket.

Az ügy pikantériája, hogy a kormány eleve tisztában volt az Átmeneti Rendelkezések sajátos jogi helyzetével, ezért annak egyik pontjaként beleírták, hogy azok az Alaptörvény részét képzik. A jogszabályok hierarchiájából fakadóan azonban alacsonyabb szintű jogszabály nem rendelkezhet magasabb szintűről, azaz az AB ez alapján még nyugodtan vizsgálódhatott volna. Így viszont már nem.

Hiába próbálkozott ugyanis az ellenzék olyan módosítókkal, amelyek alapján az Átmeneti Rendelkezések mégse képeznék az Alaptörvény részét, a kormánytöbbség már a bizottságokban is résen volt, és leszavazta ezeket.

Ahogy az alkotmányügyi bizottság szokatlan pedantériával a házszabályi rendelkezéseknek nem megfelelőnek minősített minden olyan elempés módosító indítványt, amely nem a benyújtott törvényjavaslathoz kapcsolódóan, hanem úgy általában módosította volna az alaptörvényt. Szokatlan pedantériát írunk, mert bár az indoklás jogilag kifogástalan, de az alkotmányügyi bizottságot a médiatörvény esetében egyáltalán nem aggasztotta, hogy a fideszes képviselők hat olyan módosítót is benyújtottak és megszavaztattak, amelyeknek semmi közük nem volt az eredeti javaslathoz.

Matolcsy György javaslata még az Európai Bizottság és az IMF elvárásainak megfelelően törölné az Átmeneti Rendelkezések közül a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő passzust is.

A jegybankról

Matolcsy György az Európai Unióval folytatott bukott harc után a jegybanktörvényt is módosítani kényszerül. Az IMF-tárgyalások és az olcsó hitel megszerzésének egyik feltétele ugyanis a jegybanki függetlenséget gyengítő jogszabályi rendelkezések eltörlése volt, így a javaslat alapján törlik azt a vitatott passzust, hogy a független jegybank kormánytól független Monetáris Tanácsának előzetesen tájékoztatnia kelljen napirendjéről a kormányt, melynek képviselője még részt is venne az ülésein.

Törlik továbbá a Monetáris Tanács tagjainak felmentését megkönnyítő, valamint a tanács működését az euró bevezetése esetén megszüntető passzusokat is. Ez sem sikerült azonban problémamentesre. Matolcsy javaslata alapján szimplán kihúzták volna a tanács tagjainak felmentését szabályozó bekezdést, így viszont a törvény nem mondaná ki, hogy a tagokat amúgy a parlament és a köztársasági elnök mentheti fel. A hibát a szocialisták és Rogán Antal is kiszúrták, a két azonos tartalmú módosító közül a kormánytöbbség Rogán Antalét támogatja.

A jogrendszer technikai deregulációjáról

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter javaslata, mint azt címe is mutatja, technikai jellegű. Célja a hatályukat vesztett vagy már felülírt törvények, törvényi passzusok kivezetése a jogrendszerből. Ennek megfelelően az eredeti javaslat és a módosítók nagy része csak törvénycímek és törvényhelyek felsorolása.

Mindez azonban nem akadályozta meg a fideszes Zsiga Marcellt abban, hogy egy módosítóval az állampolgársági törvényt is átírja, lehetőséget adva a köztársasági arra, hogy mentesítse a honosítandót a honosítási feltételek alól, ha honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

Zsiga itt nem állt meg, ha már teljesen irreleváns módosítókat is be lehet nyújtani a törvényhez, benyújtott egyett a védjegyekről és a földrajzi árúvédők oltalmáról szóló törvényhez, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez is. És ha már, akkor a szerzői jogi törvényt és a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényt is kiegészítette pár paragrafussal.

De módosítaná a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényt is, akiknek a fizetése a jövőben legfeljebb az infláció arányában lenne emelhető.

Nem beszélve a közérdekű önkéntes tevékenységről és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a nemzetiségek jogairól szóló törvényekről, amiket szintén több bekezdéssel egészítene ki a kormány támogatásával. Lendületét párttársa, Kocsis Máté is elirigyelte, a nyolcadik kerületi polgármester az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról, illetve a nemzeti közszolgálati egyetemről szóló törvényeket módosítaná a kormány támogatásával.

Ezek után már az alkotmányügyi bizottság is kapott az alkalmon, hogy a törvénnyel tulajdonképpen bármilyen törvényt módosíthatnak vagy kiegészíthetnek, ezért javaslatot nyújtottak be a közúti közlekedésről szóló törvény módosítására. Ez a parkolási szabályokat érinti, a jövőben a parkolás polgári jogi jogviszony lesz, a kiszabott büntetés pedig a terület tulajdonosi jogait gyakorló helyi önkormányzatot vagy állami vagyonkezelőt illeti meg. Ugyancsak a bizottság javaslatára az Országgyűlés tulajdonába került a Kossuth téri Kossuth- és Rákóczi-szobor, a forradalom lángja és a József Attila szobor is.

Papcsák Ferenc pedig az alig egy hónapja elfogadott parlamenti törvényt módosítaná úgy, hogy a képviselőknek az alapdíj 150 százalékát utalná alkalmazottaik fizetésére.

A kormánypárti képviselők tehát a kormánypárti többségű bizottságok és a kormány egyöntetű támogatásával teljes egészében elsalátásították az amúgy pusztán technikai jellegű törvényjavaslatot. Az elsalátásításnak még feltétele, hogy ezeket a módosítókat kedden meg is szavazza a parlament, de nem sok kétség férhet ahhoz, hogy ezt meg is teszi.

A szélsőségesség elleni határozott fellépésről

A kormánytöbbség átírta a szocialisták rasszizmusellenes határozati javaslatát. A bizottságok támogatásával és a kormány egyetértésével az előterjesztők tiltakozása ellenére kihúzták a 3 pontos javaslat teljes első pontját, amelyben a parlament egy állandó etikai bizottság létrehozását kérte volna a kormánytól a parlamenti képviselők szélsőséges megnyilatkozásainak kivizsgálására. Ehelyett a fideszes Berényi László javaslatára inkább hálát mondanak a kormánynak, amiért az új parlamenti törvény szerint a mentelmi jog a jövőben nem terjed ki a közösség elleni izgatás és a nemzeti jelkép megsértése, valamint a náci és kommunista bűnök tagadásának bűncselekményeire.

A módosító indítványoknál a Jobbik is humoránál volt, Zagyva György Gyula és Gaudi-Nagy Tamás "a homoszexuális és más kirívóan közösségellenes devianciák" reklámozását, valamint "A cigánybűnözést" is tiltólistára helyezte volna, és "a liberális szélsőség" elleni fellépést követelt. Ezeket a kormánytöbbség végül elutasította.

Egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről

Támogatott módosító javaslatok hiányában már kedden elfogadták a karrierjét hamarosan európai parlamenti képviselőként folytató Bánki Erik törvényjavaslatát a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről.

A javaslat alapján a sportigazgatási szerv a sportlétesítmény fejlesztése érdekében felvett hitel támogatása érdekében akár a sportlétesítmény elidegenítéséhez is hozzájárulhat. Az elidegenítésnek feltétele, hogy a sportlétesítményt egy másik sportlétesítménnyel váltsák ki.

Az adózást érintő egyes törvényekről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatának célja a banki különadótörvény módosítása. Kivételesen most nem jobban akarják sarcolni a bankokat, hanem a devizahitelesek megsegítése fejében enyhítéseket vezetnének be. Így például leírható lenne a 2012 évi különadóból, ha a bank a lízingszerződéses ügyfelei díjhátralékát engedi el.

A bankok a kkv-knek és a mikrovállalkozásoknak nyújtott előfinanszírozási hitelek adott időszakra eső növekményét is levonhatják a különadó alapjából.

Az új szabályozás szerint az eredeti megállapodással szemben az árfolyamgát rendszerében a különbözet kamatrészére eső hányadnak nem a felét, hanem az egészét állná a központi költségvetés.

Az eddigiketől független intézkedésként pedig megszüntetné a közforgalmú és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézményi gyógyszertárakat terhelő gyógyszertári szolidarítási díjat. De megszünne az energiaszektort terhelő ágazati különadó is, ugyanakkor fenntartják az energiaellátókat a társasági adón felül terhelő jövedelemadót.

Matolcsy javaslatára teljesen adómentesen dolgozhatnának a szociális szövetkezetekben foglalkoztatottak, akik után járulékokat és szociális hozzájárulási adót sem kéne fizetniük a szövetkezeteknek. Adómentessé válna a devizahitelesek elengedett tartozása is.

Az adócsomag részeként szabályozzák újra a szerencsejáték-törvényt (Szjt) is. Az Szjt. tavalyi módosításával, a nyerőgépek utáni adók megemelésével jelentősen csökkentették az országban üzemelő nyerőgépek számát. Most a már tavaly beígért módosítással most lehetőséget teremtenek a szerveralapú gépek üzemeltetésére. A javaslat előnye támogatói szerint az, hogy a központi szerverről működtetett játékok teljesen nyomonkövethetőek, így pontosan nyilvántartható a gépek árbevétele.

A törvényjavaslathoz benyújtott egyik gazdasági bizottsági módosító máris módosítaná a múlt héten elfogadott távközlési adót. A javaslat szerint idén lakossági előfizetőnként 400, vállalati ügyfelenként 1400 forintban maximálnák az adó havi mértékét. Ugyancsak a gazdasági bizottság javaslatára a kedvezményes áfakörbe sorolnák a zenei fesztiválokat, teljesítve ezzel Gerendai Károly régi álmát.

Az eredeti napirend szerint ma fogadták volna el a szakképzési törvényt, ám a javaslatot a kormánypártok kezdeményezésére levették a napirendről. Ugyanígy járt Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter egyik utolsó törvényjavaslata is. Az egészségügyi salátatörvénynek a módosítóiról döntöttek volna az eredeti tervek szerint. Ebben foglalták volna törvénybe az egészségügyi dolgozók béremelésének szabályait

A határozathozatalok után három törvényjavaslat vitájára került sor, a magyar-ukrán határforgalomról szóló szerződést kihirdetőről, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szembeni tisztességtelen magatartást tiltó törvény módosításáról és a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról.

Szerdán a kormány két új adóöltetéről, a csekkadóról és a biztosítási adóról vitáznak 173, illetve 198 percben, és folytatják az új Büntetőtörvénykönyv vitáját is.

A legmeredekebb fogaskerekűn

Néha kicsit para, pláne, ha sűrű is a köd, de összességében remek móka. (x)

Utazáskor is biztonságban?

A nyaralás könnyen rémálommá változhat, ha nincs utasbiztosítása. Kösse meg online!