Orbán öt új Corvin-láncost tüntetett ki

2012.05.30. 15:38 Módosítva: 2012.05.31. 00:23
Felélesztette a tetszhalálból a Corvin-láncot Orbán Viktor. A Horthy által alapított, 2001-ben újraélesztett kitüntetést a szocialisták nem osztották ki, most a korábbi 12-ről 13-ra nőtt a díjat egyszerre viselők száma.

A magyar kultúra és tudomány öt képviselőjét tüntette ki a Corvin-lánccal Orbán Viktor. Bor Zsolt fizikus, akadémikus, Jelenits István piarista szerzetes-tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikus szerda délután vehette át a díjat Áder János köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől.

A Corvin-lánc kitüntetést eredetileg Horthy Miklós kormányzó alapította 1930-ban, az eredeti díjat utoljára 1943-ben osztották ki. A díjat 2001-ben az első Orbán-kormány élesztette fel. A díjat az eredeti szabályok szerint egyszerre legfeljebb 12-en viselhették. Az azóta eltelt időben négy díjazott – Balogh János zoológus, Makovecz Imre építész, Szabó Magda író és Teller Ede fizikus – is elhunyt, de a szocialista kormányok idején nem osztották ki újra a díjat.

Így amikor 2010-ben a Fidesz újra hatalomra került, a díj és a díjazottakból áló Corvin-lánc Testület gyakorlatilag nem működött. Orbán Viktor ezért 2011-ben megalapította a Corvin-lánc Irodát, melynek élére Granasztói Györgyöt nevezte ki. Az iroda feladata lett a díj felélesztése, erre 2012-ben 7,2 millió forintot különítettek el a költségvetésben.

A kormány 2012. április 30-án új rendeletben szabályozta a kitüntetés rendjét. Míg a 2001-es szabályok szerint a miniszterelnök az addigi díjazottakból álló testület javaslatára adományozhatott volna új díjakat, az időközben nyolc fősre szűkült és gyakorlatilag nem működő testület helyett az új szabályozás szerint az iroda a miniszterelnök által kinevezett vezetője tehet javaslatot új díjazottakra.

A kormány eredeti szándékai szerint a díjazottak számát 15-re növelte volna – hogy ez így van-e, az a kormányrendelet szövegéből nem derül ki. Csak az egyértelmű, hogy a Corvin-lánc Testület újbóli megalakulásához 12 díjazott kell, de hogy legfeljebb hány kitüntetettje lehet a díjnak egyidőben, az nincs szabályozva. Mivel most öten kapták meg a díjat, így a viselők száma aktuálisan 13, az már biztos, hogy nem csak 12-en lehetnek kitüntetettek egyidőben.

A díjazottak

Kocsis Zoltán: Az 1952-ben született, kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc díjas, Érdemes- és Kiváló Művész karmester, zongoraművész és zeneszerző a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója. Öt éves korában kezdett zongorázni, 18 éves korában lett nemzetközileg is ismert a Magyar Rádió Beethoven-versenyével megnyerésével. 25 éves korában már Kossuth-díjas, a legrangosabb zenei kitüntetést, a Liszt-díjat 21 évesen nyerte el.

Vizi Elek Szilveszter: Az 1936-ban született orvos-farmakológus 2002-2008 között az MTA elnöke volt. Fő kutatási területe a központi és a preifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága. Egy új agyműködési modelt is kidolgozott. Az Akadémiai díjas, Széchenyi-díjas, Széchenyi-nagydíjas tudóst 1997-ben a köztársasági érdemrend középkeresztjével is kitüntették.

Bor Zsolt: Az 1949-ben született, Széchenyi-díjas lézerfizikus akadémikus legnagyobb újításai a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópia tárgykörébyen születtek. Ő dolgozta ki az ön-Q-kapcsolás elméletét és igazolta kísérletileg létezését.

Marton Éva: az 1943-ban született drámai szopránnak sem a Corvin-lánc az első kitüntetése, 1997-ben kapta meg a Kossuth-díjat. A Zeneakadémián tanult, 1968-ban szerződtette a Magar Állami Operaház. 1972-ben Christoph von Dohnányi meghívására a frankfurti operához szerződött, itt kezdődött nemzetközi karrierje. 1976-tól 93 alkalommal lépett fel a New York-i Metropolitan operaházban. Elismertségére jellemző, hogy Met századik évforudlójára rendezett gálán ő énekelhette a nyitószámot.

Jelenits István: az 1932-ben született piarista szerzetes a bölcsészkar elvégézése után, 1955-ben tudott belépni a piarista rendbe. 1965-től a Kalazantinum hittudományi főiskolán, illetve 2000-től utódintézményében, a Sapientia Főiskolán tanított biblikus tárgyakat. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészetén esztétikát tanít. Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről is publikált. 1992-ben a köztársasági érdemrend középkeresztjével, 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Korábban - a már említetteken kívül - Zsigmond Vilmos operatőr, Kallós Zoltán néprajzkutató, Nemeskürty István irodalomtörténész, Szokolay Sándor zeneszerző, Lámfalussy Zoltán közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész és Oláh György kémikus kapták meg a kitüntetést.

(forrás: hu.wikipedia.org)