A rendőrségre költöttek, a kórházakra kevésbé

Lesz, lesz, lesz, 2012, 3. rész

2012.06.03. 12:31
Változni fognak az örökösödési szabályok, meghosszabbítják a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét, bevezették a buktatást - néhány dolog teljesült a Fidesz két évvel ezelőtti kampányígéretiből. A tanulság az, hogy pénzt előre ígérni nem érdemes: a rendőrségre még csak-csak költöttek, az orvosok nagy nehezen kapnak egy kis béremelést, de a kórházaknak beígért 200 milliárd sehol sem látszik. Kampányígéretek 3. rész. Az első rész itt, a második pedig itt olvasható.

Lesz több pénz a rendőrségre

bomba7

Aki ígérte: Cser-Palkovics András

Amikor ígérte: 2009. január 19.

Ahol ígérte: közleményt adott ki

Idézet: "A rendőrséget ezért meg kell erősíteni anyagilag és erkölcsileg is."

Teljesítés: 80 %

Nézzük a számokat. Az ígéret elhangzásakor a rendőrség 189 milliárd forintból gazdálkodott, ezt még a Bajnai-kormány emelte meg 2010-re 195 milliárd forintra. Az Orbán-kormány ezt a pénzt 2010-ben a Terrorelhárítási Központ létrehozásával további 10 milliárddal fejelte meg, igaz, ettől a kerületi vagy kisvárosi rendőrőrsökön nem lett vécépapír. A kormány 2011-re 12 százalékkal növelte az előirányzatot 222 milliárdra, 2012-ben viszont a kiadás nem emelkedett tovább, idén is ennyiből működhet a testület. Az, hogy a rendőrség erkölcsi megerősítése mennyire sikerült, jobban meg tudják ítélni az olvasók, akik a hétköznapokban találkoznak bírságoló és esetleg furcsán kacsintgató járőrökkel. Egyszerre a romlás és a megtisztulás jele, hogy márciusban vádat emeltek egy kaposvári rendőr ellen, aki pénzért előre szólt egy stricinek a várható ellenőrzésekről, ugyancsak márciusban első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Tatabányai Törvényszék egy rendőrt, aki lakása felújításáért cserébe többször adott ki titkos információkat egy építési vállalkozónak. Most pedig az elmúlt idők legnagyobb rendőrségi korrupicójának részletei kezdenek kiderülni, két magas rangú rendőrre és egy ismert vállalkozóra is lecsaptak, aki a gyanú szerint a "nyugodt munkakörülmények" megteremtése érdekében korrumpálhatta az alezredest és az őrnagyot.

Lesz több rendőr, sok körzeti megbízott

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 9.

Ahol ígérte: TV2

Idézet: Megengedhetetlennek tartja, hogy nincs minden településen körzeti megbízott. Emellett szerinte pótolni kell a hiányzó mintegy háromezer rendőrt, és a Fidesz célja az is, hogy növelje a kapitányságok számát.

Teljesítés: 93 százalék

A rendőrség létszámának növelésére több kezdeményezése is volt az új kormánynak. Tavaly 9 milliárd forintos képzési programot indítottak, járőrözésre rendelték ki a rendőr szakközépiskolásokat és a létszám növelését célozta az is, hogy a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése után visszatérhettek a szolgálatba az egykori rendőrök. Utóbbiak amúgy alig növelték az utcai jelenlétet: idén februárig mindössze 154 embert vettek vissza a testületbe az ex-rendőrök közül, de őket is fegyver nélküli szolgálatra, főként irodai feladatokra alkalmazzák. A 9 milliárdos képzési program eredményeképpen viszont 4130 ember kapott kiképzést gyorstalpalón és próbaidős rendőri kinevezést.

Pintér Sándor idén májusban az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén így azt mondhatta: két évvel ezelőtt 3300 ember hiányzott a rendőrségtől, de mostanra ledolgozták a hiányt. 1542 településen erősítik meg a körzeti megbízotti szolgálatot, és 550 olyan
településre fognak vezényelni körzeti megbízottat, ahol eddig nem volt iroda. Ha újabb kapitányságok nyitásáról nem is tudni, tavaly Boldván, Hidvégardóban, Lakon, Perkupán, Rakacán, Szalonnán, Szendrőládon, Színben és Tornanádaskán nyitottak körzeti megbízotti (kmb) irodát. Az ország településeinek már csak 7,7 százalékán nincs körzeti megbízott, míg a kormányváltás idején ez az arány még 31 százalékos volt.

Lesz buktatás

TSD6363
Fotó: Kováts Dániel

Aki ígérte: Pósán László

Amikor ígérte: 2010. március 2.

Ahol ígérte: Magyar Nemzet

Ígéret: Ha a Fidesz kormányra kerül, visszaállítja az osztályismétlés lehetőségét, és arra is engedélyt ad, hogy az iskolák eltanácsolhassák az intézményből a többieket bántalmazó vagy társaikat a tanulásban súlyosan akadályozó diákokat.

Teljesítés: 100%

Már a kormányalakítás után egy hónappal, 2010. július 5-én elfogadta az országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelynek alapján a tanár megbuktathatja a diákot az első négy évfolyamon. Erre addig csak akkor volt lehetőség, ha a szülő is beleegyezett az osztályismétlésbe. A változtatás értelmében az évfolyamismétlésnél kikerült a szülői vétó a jogszabályból. Az elsőst tanulmányi eredménye alapján ezután is csak akkor lehet megbuktatni, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni.

Kirúgják az alkalmatlan tanárokat

Aki ígérte: Sió László

Amikor ígérte: 2010. február 4.

Ahol ígérte: Népszava

"Minősítési rendszert vezetünk be az oktatásban, az alkalmatlannak bizonyult tanárokat elbocsájtjuk. A terv összhangban van a Sólyom László által életre hívott Bölcsek Tanácsa reformjavaslataival, amelyek között az alkalmatlannak ítélt tanárok fokozatos elbocsátása is szerepel."

Megjegyzés: Sió László oktatási szakértő a magánvéleményét közölte a csütörtöki Népszavában. Az általa elmondottak nem tekintendők a Fidesz hivatalos álláspontjának, mondta Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője.
Fotó: Varga György

Teljesítés: 25 %

Mindenkinek vannak történetei arról, hogy egy rossz vagy a pályára teljesen alkalmatlan tanár hogyan tudja megkeseríteni az ember életét - csak győzze kiheverni. A tavaly decemberben elfogadott új köznevelési törvény ismét létrehozza a szakfelügyelők rendszerét. A három fős bizottságok ötévente ellenőrzik majd az iskolák és a pedagógusok munkáját. Az ő feladatuk elsősorban az, hogy javítsák az iskolák és a tanárok munkáját, de nekik olyan jogosítványuk nem lesz, hogy ha valakit alkalmatlannak találnak, azt elbocsájtsák. A törvény ugyanakkor az iskolaigazgatónak  lehetőséget ad arra, hogy egy-egy tanár munkájának színvonalát külön külsõ szakértõvel vizsgáltassa meg. A törvényben szerepel olyan kitétel is, hogy  “a köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés eredményét figyelembe kell venni”, de olyan konkrét  jogosítványt nem találunk, ami az alkalmatlanok elbocsátását lehetővé tenné. A törvény szerint akkor szüntethető meg egy tanár állása, ha a hétévente kötelező szakmai továbbképzésen önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Ugyancsak megszüntethető annak a jogviszonya, aki gyakornok vagy pedagógus I. besorolást kap és a továbblépéshez szükséges minősítő vizsgán  „nem felelt meg” minõsítést kap.

Lesz több orvos és ápoló

D ATI20091007029
Fotó: Kovács Tamás

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 9.

Ahol ígérte: TV2

"Növelni kell az orvosok és az ápolónők számát, és emelni kell a fizetésüket is, ugyanis a béreknek versenyképeseknek kell lenniük a ma elérhető külföldi ajánlatokkal."

Teljesítés: 20%

Az orvosok, főként a pályájuk elején álló rezidensek lassan három éve harcolnak nagy elánnal azért, hogy legalább valamilyen perspektívát lássanak maguk előtt Magyarországon. A fiatalok helyzete teljesen érthető: miért vállaljanak itthon munkát alig 100 ezres nettó fizetéssel, ha Németországban, Norvégiában vagy az Egyesült Királyságban ennek 3-4-szereséért mehetnek el dolgozni. Már az előző kormány próbálkozott azzal, hogy az orvosokat költséges taníttatásukért cserébe itthon tartsa. Az új kormány ugyan eltörölte a röghöz kötési rendeletet, és a hiányszakmákat vállaló orvosoknak plusz juttatást kínált, de ez az orvosok többségének helyzetén nem segített. 2011 végére annyira kilátástalannak látták a helyzetet, hogy szlovák mintára közel 3 ezer orvos helyezte letétbe felmondólevelét.

A kormány valószínűleg nem akarta a botrányt, ezért béremelést ajánlott: összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó, köztük 16 520 orvos, 67 978 szakdolgozó, valamint 1380 egyéb egészségügyben dolgozó diplomás fizetését emelik meg az év közepétől januárig visszamenőleg. Az orvosok 80 százaléka egységesen bruttó 65 ezer forint emelést kap, a szakdolgozók 15-20 ezer forintot. Hogy a magyar kezdő orvosok átlagos 700 eurós bére így mire lesz elég, azt a jövő dönti el: Szlovákiában egy kezdő orvos fizetése 1400 euró, Németországban 3800, Dániában pedig közel 6000 euró. Ezzel ráadásul nem lesz több orvos, talán csak néhánnyal kevesebben mennek el. Egy kutatás szerint 2006 és 2010 között négyezer orvos tűnt el a magyar egészségügyből. A frissen végzettek csaknem harmada már munkába se áll Magyarországon. A gyakorló orvosok közül pedig már 2010-ben is többen haltak meg vagy mentek nyugdíjba, mint amennyi frissen végzett a helyükre állt.