Emma
10 °C
19 °C

A rendőrségre költöttek, a kórházakra kevésbé

Lesz, lesz, lesz, 2012, 3. rész

2012. 06. 03. 12:31
Változni fognak az örökösödési szabályok, meghosszabbítják a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét, bevezették a buktatást - néhány dolog teljesült a Fidesz két évvel ezelőtti kampányígéretiből. A tanulság az, hogy pénzt előre ígérni nem érdemes: a rendőrségre még csak-csak költöttek, az orvosok nagy nehezen kapnak egy kis béremelést, de a kórházaknak beígért 200 milliárd sehol sem látszik. Kampányígéretek 3. rész. Az első rész itt, a második pedig itt olvasható.

Lesz több pénz a rendőrségre

bomba7

Aki ígérte: Cser-Palkovics András

Amikor ígérte: 2009. január 19.

Ahol ígérte: közleményt adott ki

Idézet: "A rendőrséget ezért meg kell erősíteni anyagilag és erkölcsileg is."

Teljesítés: 80 %

Nézzük a számokat. Az ígéret elhangzásakor a rendőrség 189 milliárd forintból gazdálkodott, ezt még a Bajnai-kormány emelte meg 2010-re 195 milliárd forintra. Az Orbán-kormány ezt a pénzt 2010-ben a Terrorelhárítási Központ létrehozásával további 10 milliárddal fejelte meg, igaz, ettől a kerületi vagy kisvárosi rendőrőrsökön nem lett vécépapír. A kormány 2011-re 12 százalékkal növelte az előirányzatot 222 milliárdra, 2012-ben viszont a kiadás nem emelkedett tovább, idén is ennyiből működhet a testület. Az, hogy a rendőrség erkölcsi megerősítése mennyire sikerült, jobban meg tudják ítélni az olvasók, akik a hétköznapokban találkoznak bírságoló és esetleg furcsán kacsintgató járőrökkel. Egyszerre a romlás és a megtisztulás jele, hogy márciusban vádat emeltek egy kaposvári rendőr ellen, aki pénzért előre szólt egy stricinek a várható ellenőrzésekről, ugyancsak márciusban első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Tatabányai Törvényszék egy rendőrt, aki lakása felújításáért cserébe többször adott ki titkos információkat egy építési vállalkozónak. Most pedig az elmúlt idők legnagyobb rendőrségi korrupicójának részletei kezdenek kiderülni, két magas rangú rendőrre és egy ismert vállalkozóra is lecsaptak, aki a gyanú szerint a "nyugodt munkakörülmények" megteremtése érdekében korrumpálhatta az alezredest és az őrnagyot.

Lesz több rendőr, sok körzeti megbízott

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 9.

Ahol ígérte: TV2

Idézet: Megengedhetetlennek tartja, hogy nincs minden településen körzeti megbízott. Emellett szerinte pótolni kell a hiányzó mintegy háromezer rendőrt, és a Fidesz célja az is, hogy növelje a kapitányságok számát.

Teljesítés: 93 százalék

A rendőrség létszámának növelésére több kezdeményezése is volt az új kormánynak. Tavaly 9 milliárd forintos képzési programot indítottak, járőrözésre rendelték ki a rendőr szakközépiskolásokat és a létszám növelését célozta az is, hogy a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése után visszatérhettek a szolgálatba az egykori rendőrök. Utóbbiak amúgy alig növelték az utcai jelenlétet: idén februárig mindössze 154 embert vettek vissza a testületbe az ex-rendőrök közül, de őket is fegyver nélküli szolgálatra, főként irodai feladatokra alkalmazzák. A 9 milliárdos képzési program eredményeképpen viszont 4130 ember kapott kiképzést gyorstalpalón és próbaidős rendőri kinevezést.

Pintér Sándor idén májusban az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén így azt mondhatta: két évvel ezelőtt 3300 ember hiányzott a rendőrségtől, de mostanra ledolgozták a hiányt. 1542 településen erősítik meg a körzeti megbízotti szolgálatot, és 550 olyan
településre fognak vezényelni körzeti megbízottat, ahol eddig nem volt iroda. Ha újabb kapitányságok nyitásáról nem is tudni, tavaly Boldván, Hidvégardóban, Lakon, Perkupán, Rakacán, Szalonnán, Szendrőládon, Színben és Tornanádaskán nyitottak körzeti megbízotti (kmb) irodát. Az ország településeinek már csak 7,7 százalékán nincs körzeti megbízott, míg a kormányváltás idején ez az arány még 31 százalékos volt.

Lesz buktatás

TSD6363
Fotó: Kováts Dániel

Aki ígérte: Pósán László

Amikor ígérte: 2010. március 2.

Ahol ígérte: Magyar Nemzet

Ígéret: Ha a Fidesz kormányra kerül, visszaállítja az osztályismétlés lehetőségét, és arra is engedélyt ad, hogy az iskolák eltanácsolhassák az intézményből a többieket bántalmazó vagy társaikat a tanulásban súlyosan akadályozó diákokat.

Teljesítés: 100%

Már a kormányalakítás után egy hónappal, 2010. július 5-én elfogadta az országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelynek alapján a tanár megbuktathatja a diákot az első négy évfolyamon. Erre addig csak akkor volt lehetőség, ha a szülő is beleegyezett az osztályismétlésbe. A változtatás értelmében az évfolyamismétlésnél kikerült a szülői vétó a jogszabályból. Az elsőst tanulmányi eredménye alapján ezután is csak akkor lehet megbuktatni, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni.

Kirúgják az alkalmatlan tanárokat

Aki ígérte: Sió László

Amikor ígérte: 2010. február 4.

Ahol ígérte: Népszava

"Minősítési rendszert vezetünk be az oktatásban, az alkalmatlannak bizonyult tanárokat elbocsájtjuk. A terv összhangban van a Sólyom László által életre hívott Bölcsek Tanácsa reformjavaslataival, amelyek között az alkalmatlannak ítélt tanárok fokozatos elbocsátása is szerepel."

Megjegyzés: Sió László oktatási szakértő a magánvéleményét közölte a csütörtöki Népszavában. Az általa elmondottak nem tekintendők a Fidesz hivatalos álláspontjának, mondta Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője.
Fotó: Varga György

Teljesítés: 25 %

Mindenkinek vannak történetei arról, hogy egy rossz vagy a pályára teljesen alkalmatlan tanár hogyan tudja megkeseríteni az ember életét - csak győzze kiheverni. A tavaly decemberben elfogadott új köznevelési törvény ismét létrehozza a szakfelügyelők rendszerét. A három fős bizottságok ötévente ellenőrzik majd az iskolák és a pedagógusok munkáját. Az ő feladatuk elsősorban az, hogy javítsák az iskolák és a tanárok munkáját, de nekik olyan jogosítványuk nem lesz, hogy ha valakit alkalmatlannak találnak, azt elbocsájtsák. A törvény ugyanakkor az iskolaigazgatónak  lehetőséget ad arra, hogy egy-egy tanár munkájának színvonalát külön külsõ szakértõvel vizsgáltassa meg. A törvényben szerepel olyan kitétel is, hogy  “a köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés eredményét figyelembe kell venni”, de olyan konkrét  jogosítványt nem találunk, ami az alkalmatlanok elbocsátását lehetővé tenné. A törvény szerint akkor szüntethető meg egy tanár állása, ha a hétévente kötelező szakmai továbbképzésen önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Ugyancsak megszüntethető annak a jogviszonya, aki gyakornok vagy pedagógus I. besorolást kap és a továbblépéshez szükséges minősítő vizsgán  „nem felelt meg” minõsítést kap.

Lesz több orvos és ápoló

D ATI20091007029
Fotó: Kovács Tamás

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 9.

Ahol ígérte: TV2

"Növelni kell az orvosok és az ápolónők számát, és emelni kell a fizetésüket is, ugyanis a béreknek versenyképeseknek kell lenniük a ma elérhető külföldi ajánlatokkal."

Teljesítés: 20%

Az orvosok, főként a pályájuk elején álló rezidensek lassan három éve harcolnak nagy elánnal azért, hogy legalább valamilyen perspektívát lássanak maguk előtt Magyarországon. A fiatalok helyzete teljesen érthető: miért vállaljanak itthon munkát alig 100 ezres nettó fizetéssel, ha Németországban, Norvégiában vagy az Egyesült Királyságban ennek 3-4-szereséért mehetnek el dolgozni. Már az előző kormány próbálkozott azzal, hogy az orvosokat költséges taníttatásukért cserébe itthon tartsa. Az új kormány ugyan eltörölte a röghöz kötési rendeletet, és a hiányszakmákat vállaló orvosoknak plusz juttatást kínált, de ez az orvosok többségének helyzetén nem segített. 2011 végére annyira kilátástalannak látták a helyzetet, hogy szlovák mintára közel 3 ezer orvos helyezte letétbe felmondólevelét.

A kormány valószínűleg nem akarta a botrányt, ezért béremelést ajánlott: összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó, köztük 16 520 orvos, 67 978 szakdolgozó, valamint 1380 egyéb egészségügyben dolgozó diplomás fizetését emelik meg az év közepétől januárig visszamenőleg. Az orvosok 80 százaléka egységesen bruttó 65 ezer forint emelést kap, a szakdolgozók 15-20 ezer forintot. Hogy a magyar kezdő orvosok átlagos 700 eurós bére így mire lesz elég, azt a jövő dönti el: Szlovákiában egy kezdő orvos fizetése 1400 euró, Németországban 3800, Dániában pedig közel 6000 euró. Ezzel ráadásul nem lesz több orvos, talán csak néhánnyal kevesebben mennek el. Egy kutatás szerint 2006 és 2010 között négyezer orvos tűnt el a magyar egészségügyből. A frissen végzettek csaknem harmada már munkába se áll Magyarországon. A gyakorló orvosok közül pedig már 2010-ben is többen haltak meg vagy mentek nyugdíjba, mint amennyi frissen végzett a helyükre állt.

Lesz még 200 milliárd a kórházaknak

Aki ígérte: Pesti Imre országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 30.

Ahol ígérte: Népszabadság

Lényeg: A költségvetést a választás után átírná az új kormány, hogy több jusson az egészségügynek

"A feladatok újrasorolásával, a belső tartalékok feltárásával a jelenleginél 200 milliárd forinttal több juthat a kórházaknak és a szakellátóknak, mint amekkora a jövő évi költségvetési törvényben szerepel".

Teljesítés: 0%

Próbáltunk nyomára bukkanni ennek a 200 milliárdnak, de hiába. Ismét nézzük a számokat. Összességében az egészségügyet az elmúlt két évben súlyos megszorítás érte: míg 2010-ben összesen 1393 milliárdot költött az ország a gyógyulásra, az idei költségvetés 36 milliárddal kevesebbet, 1357 milliárdot fordít erre a célra. Ez persze még nem jelenti azt, hogy az egészségügyben oly sokat emlegetett “belső tartalékok” feltárásával ne lehetne 200 milliárddal többet adni a kórházaknak. De nem ez a helyzet. A kórházakra, azaz a fekvőbeteg-ellátásra Bajnai Gordonék még 422 milliárd forintot fordítottak a 2010-es költségvetésben, de az Orbán-kormánynak ezt az első, 2011-es büdzsében sikerült letornáznia 392 milliárdra és ez összeg idénre is csak 414 milliárd forint. Ne legyünk azért teljesen igazságtalanok. A pénz egy részét - helyesen - a járóbeteg-ellátásra csoportosították át: a járóbeteg ellátás finanszírozása így a 2010-es 378 milliárdról 433 milliárdra emelkedett. Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy olcsóbb egy kis rutinműtétet vagy beavatkozást a rendelőben elvégezni, ehhez nem kell kórházba feküdni.

captionschwarzeneggerstallone

Lesznek új örökösödési szabályok

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. március 8.

Ahol ígérte: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fórumán
Idézet: (A Fidesz-kormány) szabályokat alkot az örökösödési rend, a szabad vagyon áthárítási jogának fenntartása érdekében, mert az "államnak nincs keresnivalója az egyenes ági öröklésnél, a családi ügyekben nemcsak vállalkozás, hanem senki esetében". (MTI)

Teljesítés: 80%

A kormány már 2010-ben eltörölte az egyenes ági örökösödésnél az illetéket. Bár az eredeti ígéret szerint az államnak a családi ügyekben se lenne keresnivalója, a házastársak az új szabályok szerint csak húszmillió forintig örökölhetnek illeték nélkül. Nagyobb problémát jelent, hogy az eddigi szabályok szerint a törvényes örökösödésnél (tehát végrendelet hiányában) a gyermekek kapják meg egyenlő részben a hagyaték tulajdonjogát, de az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg. Ez számos problémát okozott az üzleti életben, mert az özvegy nemcsak az ingatlanon, de a részvényeken, értékpapírokon, vállalati üzletrészek felett is haszonélvezeti jogot kapott. Problémát jelenthetett az is, hogy ha az örökhagyó újra nősült és új társa akár egyidős is lehetett első házasságából származó gyermekeivel, aki így évtizedeken át jogosult volt a hozamokra.

Az új Polgári törvénykönyv változtatna ezen. Az özvegyet csak a közösen lakott lakáson és hozzá tartozó berendezési tárgyakon illetné meg haszonélvezeti jog, ezen kívül a hagyaték többi részéből ő egy gyermekrészt örökölne. Az öröklés egy másik ponton is változna. Az eddigi Ptk. szerint ha nincsenek gyermekek, az elhunyt házastársa örököl mindent (kivéve azt, amit házastársa eleve valamelyik felmenőjétől örökölt vagy ajándékként kapott). Így előállhat az a helyzet, hogy az elhunyt szülei semmit nem kapnak. Az új Ptk. szerint ha nincs gyermek, a házastárs csak a vagyon felét örökli, a másik felét az örökhagyó szülei vagy a még életben maradt egyik szülő. Kivételt jelent az özvegy által lakott lakás és berendezése, amelyre a házastársat haszonélvezeti jog illeti meg. Ha az örökhagyónak nincsenek szülei, mindent a házastárs örököl, ha nincs házastársa, vagyona a szülőket illeti. Lesznek tehát új örökösödési szabályok, de egyelőre még csak egy tervezet van erről. Az új Ptk.-t idén kellene elfogadni és 2013-tól lépne hatályba.

Lesz hosszabb elévülési idő

Aki ígérte: Hende Csaba

Amikor ígérte: 2010. március 16.

Ahol ígérte: Szombathely (MTI)

Idézet: "Én a magam részéről üdvösnek tartanám és javasolni is fogom, - noha ez nem része a pártprogramnak - hogy az elévülési idő alkotmányos és törvényes módon való meghosszabbítása történjék meg."

Lényeg: Egy közepesen súlyos korrupciós bűncselekmény elévülési ideje a mai büntetőjogi szabályok szerint lejárt az elmúlt nyolc év alatt. Az elévülés szabályait a Btk. írja le, amelyek egyszerű parlamenti többségi döntéssel megváltoztathatók.

Teljesítés: 80 %

Az elévülési idő megnyújtása nem légből kapott ötlet - ezt ajánlotta Magyarországnak az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államok csoportja, a GRECO is 2010-ben kiadottjelentésében. A szervezet úgy látta, Magyarországon az elévülés miatt viszonylag könnyen ússzák meg az eljárást a vesztegetést vagy befolyással üzérkedést elkövetők. A mostani szabályok szerint néhány el nem évülő (háborús, emberiesség elleni, emberrablási, terror-) bűncselekményen kívül az elévülés ideje legalább három év, felső határa pedig a büntetési tétel felső határának megfelelő idő. Ez vesztegetésnél, befolyással üzérkedésnél három és tíz év között változik, azaz ha valaki három évet csendben kibekkel, akár meg is úszhatja a dolgot.

Mintha csak a kormány félt volna attól, hogy számonkérjük rajta a 2 évvel ezelőtti ígéretét. Április 27-én terjesztették be az országgyűlésnek a Büntető törvénykönyv módosítását, amely sok egyéb mellett három évről öt évre emelné az elévülési idő minimumát a közélet és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél, tehát például a vesztegetésnél vagy a befolyással üzérkedésnél. A javaslat általános vitája május 16-án kezdődött el a parlamentben.

Leltárkészítés lesz, illetve lesz elszámoltatás, illetve lesz kivizsgálás

Akik ígérték: Kövér László, Orbán Viktor és Budai Gyula

Amikor ígérték: 2010. febrár 24., 2010. február 9., 2009. december 2.

Ahol ígérték: Edelényben, egy lakossági fórumon, illetve a TV2-őn, illetve Budapesten, a Képviselői Irodaházban

Idézet: "Véget kell vetni annak a korszaknak, amikor azt gondolhatták egyesek - sőt, idönként az ország is -, hogy nincsenek következményei a tetteknek [...] Mindenkit el kell számoltatni" - Kövér László. (Orbán Viktor) több ügyet is konkrétan megnevezett, így a BKV, a sukorói kaszinó-beruházás, a MÁV informatika, valamint a 2006-os "adathamisítás" ügyét is, de megjegyezte, hogy nem a kormányzó pártnak és nem is a leendő miniszterelnöknek a dolga, hogy ügyeket diktáljon a nyomozóhatóságok számára. "Minden ilyen, korrupciógyanús ügyet ki fogunk vizsgálni" - Budai Gyula.

Teljesítés: 50%

Az elszámoltatás több szálon zajlik. Országgyűlési bizottságok vizsgálják a 2006-os rendőri visszaéléseket, az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit, a Malév privatizációját és  visszaállamosítását vagy éppen a Volánbusz 2003-as reorganizációs programját. Az elszámoltatással megbízott Budai Gyula ugyan idén márciusban a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára lett, de az elmúlt két évben összeszedett ügyeket viszi tovább. Budai tavaly októberi összegzése szerint 2011 végéig 736 bejelentést kaptak, hivatala 32 kiemelt ügyben folytat vizsgálatot, és addig az időpontig 38 büntető feljelentést tett, a bábolnai ménesbirtok ügyében pedig már vádemelés is történt.

Kezdettől tudható volt, hogy az elszámoltatás mögött politkai szándékok is húzódnak. A fő célpont Gyurcsány Ferenc volt, akit tavaly ősszel az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsított meg a Sukoró-ügyben. Október 3-i kihallgatását hangos tüntetés kísérte. Az ügyben már kész a vádirat, de a 40 ezer oldalnyi iratot Gyurcsány ferenc nyomtatásban kérte , így emiatt az eljárást meg kellett hosszabbítani. A másik célpont Bajnai Gordon volt kormányfő, akit először a Sukoró-üggyel, aztán wallisos múltja miatt a Hajdú-Bét-üggyel akartak megközelíteni, majd korábbi cége, a Dataplex adózási ügyeit firtatták. Az érintett mindegyik ügyet cáfolta. A Hajdú-Bét-ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség rendelt el nyomozást hűtlen kezelés, csődbűntett és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is célkeresztbe került: őt azzal hozták hírbe, hogy a Malév visszaállamosításakor olyan bennfentes információkhoz jutott, amelyeket később a Wizz Air igazgatósági tagjaként kamatoztatott. Oszkó cáfolt, de lemondott it-tagságáról a Wiiz Airnél.

A BKV-ügyben már 2009-ben megindult a nyomozás, a Központi Nyomozó Főügyészség idén januárban nyújtotta be a vádiratot Hagyó Miklós és tizennégy társa ellen. A MÁV Informatika ügyében idén májusban 14 volt vezető tisztségviselővel szembenvádemelési javaslattal zárta le a 2009-ben indult nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A költségvetési adatok 2006-os állítólagos meghamisításával nem lehetett mit kezdeni, de az Állami Számvevőszékről készülő új törvénybe bekerült, hogy minisztereket bíróság elé állíthassanak, ha akadályozzák a számvevőszék munkáját, például nem szolgáltatnak adatot. Ilyen esetben akár három évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak a vétkes tárca vezetőjére.

Lesz pénze az MTV-nek

DLAPE20111229024
Fotó: Lakatos Peter

Aki ígérte: Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere

Amikor ígérte: 2009. december 3. 12:30

Ahol ígérte: Szeged, Megyeháza, 113-as terem

Lényeg: Miután az MTV-ből kirúgták a Napkeltét, MSZP-s képviselők javaslatára nagyon sok pénzt elvettek a tévé 2010-es apanázsából

"Az új kormány egyik első feladata kell hogy legyen az MTV helyzetének rendezése."

Teljesítés: 100%

A kormány 2010-ben a médiatörvény szövegezésével párhuzamosan rögtön nekilátott a közmédiák összevonásának, a Duna Televíziót, az MTV-t, a Magyar Rádiót és az MTI-t megzabáló új szuperközmédia pedig jelentős anyagi támogatást is kapott. A Gyurcsány-kormány utolsó évében még közel 20 milliárd forintot szórtak el az MTV fenntartására, a sugárzási díj közel 8 milliárdos költségét már nem is számolva. Ez a Bajnai-kormány alatt  2010-ben 12 milliárdra csökkent, mivel az akkori miniszterelnök szerint az MTV pazarolt. Persze a döntés hátterében az állt, hogy Medveczky Balázs akkori megbízott MTV-elnök kidobta az MTV-ből a Napkeltét, és egyébként is a közszolgálatban megszokottól eltérően már a kormányváltás előtt finoman jobbra hangolta a csatornát. Ennek jutalmaként Medveczky most az MTV vezérigazgatója, igaz, álma nem valósult meg: nem az MTV alatt egyesültek a közmédiák, ráadásul az MTV mindössze néhány tucat fős céggé zsugorodott, az emberek többsége már a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) dolgozik.

A Fidesz a közmédiarendszerbe minden eddiginél több pénzt pumpált, idén 64 milliárdot költhetnek el, de azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi jut az MTV műsorainak készítésére. Az biztos, hogy a rendszer hatékonysága egyelőre csökken: a nézettség zuhan, a költségvetés nő, annak ellenére, hogy átcsábították Fábry Sándort, aki ugyanúgy megbukott a köztévén, mint például az évente közel egymilliárdból készülő Marslakók című szappanopera, amire alig több mint 300 ezren kíváncsiak. Ráadásul az MTV politikai botrányain túl az utóbbi időben azért is bajba került, mert a foci-Eb és az olimpia közvetítéséért külön pénzt akart szedni a szórakozóhelyektől. Az ellenzék rögtön meccsadónak akarta hívni az amúgy jogellenes díjat, és azt kérdezték, hogy mégis miért kell még egyszer kifizetni azt, amit már úgyis adóforintokból finanszíroznak.

Bababarát szállások

Pihenjen együtt a család! Szállások 4 700 Ft / fő / éjtől

Féltve őrzött Puglia

Dél-Olaszországi kalandozások 125 500 Ft / fő / 7 éjtől