Jenő
3 °C
8 °C

Erős tábora van a Fideszben a halálbüntetésnek

2012.06.05. 11:35
Tudják, hogy Magyarország nemzetközi egyezményei miatt nem lehet, egy-két tucat fideszes képviselő mégis folyamatosan piszkálja a halálbüntetés témáját a kormánypárti frakcióban. Egy hevesi fideszes nemrég a plenáris ülésen is felszólalt a kivégzés bevezetése mellett.

„Tudom jól azt is, hogy a Parlamentben, sőt a Fidesz-frakcióban sem vagyok egyedül, aki támogatja a halálbüntetés bevezetését a legbrutálisabb bűnözőkkel szemben. Sokan gondoljuk úgy, hogy nem etetni és jól tartani kell a dolgozó, adózó állampolgárok pénzén a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit, hanem a legszigorúbban eljárni velük szemben" – állította Boldog István fideszes képviselő májusi parlamenti felszólalásában.

A Heves megyei politikus szerint azért lenne szűkség a drasztikus szigor újbóli bevezetésére, mert „egyre több” olyan tragikus esetről hallani, amikor „idős, kiszolgáltatott emberek ellen követnek el brutális bűncselekményeket”.

Egy-két tucat támogató

Több kormánypárti képviselő is megerősítette az Indexnek, hogy az elmúlt hetekben a Büntető törvénykönyv (Btk), tavaly pedig az alaptörvény vitája miatt többször is felmerült a kormánypárti frakciókban a halálbüntetés kérdése. Hétfői sajtótájékoztatóján Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is elismerte, hogy voltak olyan kormánypárti képviselők, akik felvetették az ügyet, és érveltek mellette. Rogán hozzátette azonban, hogy a Fidesz frakció nem támogat ilyen jellegű módosító indítványt.

Rogán Antal
Rogán Antal
Fotó: Huszti István

Az Index forrásai szerint viszont nem csak elvétve felbukkanó véleményről van szó, a kormánypárti frakcióüléseken zajló vitákból az derült ki, hogy legalább egy-két tucat képviselő szimpatizál a visszaállítással, sőt szavazatával is hozzájárulna egy ilyen irányú törvénymódosításhoz. A képviselők azt mondták, szavazás nem volt a kérdésben, a támogatók arányára abból lehet következtetni, hogy nagyjából egy-két tucatnyi képviselő hangosan helyesel a frakcióülésen, ha Boldog vagy más szóba hozza a témát. Minderről hétfőn a parlamentben szerettünk volna néhány kérdést Boldognak, a képviselő azonban megkeresésünkre nem kívánt kijönni az ülésteremből, később pedig már nem találtuk a helyén.

A képviselők szerint a kormánypárti frakciótagok többsége tisztában van azzal, hogy Magyarországon a nemzetközi egyezmények miatt nem lehet visszaállítani a halálbüntetést, sőt a visszaállítás-pártiak egyre növekvő számú súlyos bűncseleményről szóló retorikája is ellentétben áll Pintér Sándor belügyminiszter érvelésével, aki rendszeresen azt állítja, hogy a kormányváltás óta bevezetett intézkedések elegendőek voltak ahhoz, hogy jelentős csökkenést érjenek el testi sértések és hasonló bűncselekmények terén. Sokan azonban ennek tudatában is a halálbüntetés mellett érvelnek, valószínűleg azért, mert abban a körzetben, ahol megválasztották őket, ez a választói elvárás - tették hozzá forrásaink, akik szerint a támogató képviselők főként a szegényebb, kelet-magyarországi körzetekből kerültek be az Országgyűlésbe.

Kötelességből rágja meg a kormány

Erősen megkérdőjelezhető az erkölcsi szilárdsága azoknak a képviselőtársaknak, akik aktuálpolitikai okokból hajlandóak felvetni ezt az ügyet, mondta egy halálbüntetés-ellenes kormánypárti politikus. A képviselő szerint a halálbüntetés támogatása nem egyeztethető össze a keresztény konzervativizmussal. Szerinte elég, ha az ellenoldal odafigyel arra, mi történt az elmúlt években a móri bankrablás bírósági eljárásban.

Egy kormányzati tisztséget is betöltő kormánypárti képviselő az Indexnek azt mondta: a kormányzati apparátus mindössze azért foglalkozik a kérdéssel, mert a Jobbik már benyújtott egy erről szóló módosító javaslatot. A kormányzatnak pedig minden módosító javaslatot meg kell vizsgálni - mondta a forrás. Hozzátette azonban: a kormány nyilván még mérlegelni sem fogja a javaslat elfogadását.

Boldog István
Boldog István
Fotó: Huszti István

A halálbüntetés szóba került az alaptörvény tavalyi vitája során is. Egy, a témára rálátó kormánypárti képviselő szerint a frakcióülésen a kérdés akkor az élethez való jog, illetve a magzati élet védelme miatt került szóba. Az alaptörvény több esetben is alapul vette az európai emberjogi chartát, amely kimondta a halálbüntetés tilalmát. Ezt azonban végül szó szerint nem vette át az új alkotmány, tartalmazza viszont „az élethez való jogot", amire hivatkozva levezethető a halálbüntetés tilalma, tette hozzá a forrás.

Próbálkozások a visszaállításra

Magyarországon 1990 óta nincs halálbüntetés, de visszaállítására érdekében újra és újra felbukkannak kezdeményezések, és az állampolgárok többsége még ma is pártolja a halálbüntetés alkalmazását.

Tóth Tamás volt sárszentmihályi polgármester például évekig próbálkozott a visszaállítás kérdésének napirendre tűzésével. Népszavazási indítványaival rendszeres látogatója volt az Országos Választási Bizottság üléseinek, ahol azonban az ország nemzetközi szerződései miatt rendszeresen elutasították a kezdeményezéseit. Két elutasítás után, 1999-ben végül odáig jutott, hogy hitelesítették népi kezdeményezése aláírásgyűjtési ívét, de a kezdeményezés végül elhalt. Tóth Tamás azért indította el magánakcióját az élet elleni bűncselekményekre kiszabható büntetések szigorításáért, mert 1992-ben fiát brutálisan meggyilkolták.

A magyar Alkotmánybíróság 1990-ben határozatban mondta ki, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes, és meg is semmisítette az összes erre vonatkozó jogszabályi rendelkezést. A rendszerváltás idején az alkotmánybírói testületben nem volt egyetlen bíró sem, aki a halálbüntetés alkotmányossága mellett foglalt volna állást.

Nemzetközi egyezmények tiltják

Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda korábbi vezetője 2004-ben a Jogi Fórumon publikált tanulmányában azt állította, 2004. május 1-jétől, Magyarország EU-be való belépésétől kezdve a halálbüntetés visszaállítása visszavonhatatlanul tilos lesz, miután az Európai Unió 2000 decemberében elfogadott, az Alapvető Jogok Chartája 2. Cikkének 2. pontja leszögezi: „senkit sem szabad halálra ítélni, sem kivégezni."

Halálbüntetés-ellenes tüntetés Brüsszelben, George W. Bush amerikai elnök 2001-es látogatásakor
Halálbüntetés-ellenes tüntetés Brüsszelben, George W. Bush amerikai elnök 2001-es látogatásakor
Fotó: Sean Gallup

Magyarország korábban is elkötelezte magát két nemzetközi egyezménnyel arra, hogy tiltja a halálos ítéletek kimondását. Az 1950-ben elfogadott Római Egyezményként ismert, Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló megállapodás, valamint az ENSZ-ben 1989-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya hatálya is kiterjedt az országra, miután az előbbit 1995-ben, az utóbbit pedig mind a nyolc kiegészítő jegyzőkönyvével együtt az Európa Tanácsba való felvételünk után, 1993-ban ratifikálta az országgyűlés.

Ezekből az egyezményekből elvileg kiléphetne az ország, de ez már a Tóth-féle tanulmány szerint sem lett volna jó politikai ötlet: mert ugyan tény, hogy „nemzetközi jogilag semmilyen hátrány nem érhetné ebből Magyarországot, más kérdés, hogy a jelenlegi körülmények között és a mai nemzetközi tendenciák fényében ez politikailag felérne egy öngyilkossággal”.