Cecília
1 °C
7 °C

Egy ciklusban száz hazaárulózás

2012.06.08. 13:52
Az aljastól és az ostobától kicsit lemaradt, de így is az egyik leggyakoribb szitokszó a parlamentben, kormányfőként számtalanszor vágták Gyurcsány Ferenc fejéhez. A politikai elemző szerint a komoly karriert befutó szidalmat a kevésbé népszerű pártok használják. Nem mindig gondolják komolyan, akinek mondják, annak mégis rosszul esik. A hazaárulózás tíz éves története.

„Pontosan az a nemzetárulás és a hazaárulás, amit ők csinálnak, exportálják a megosztást Magyarországról, és a magyar társadalmat is tudatosan szétszakítják” – mondta a Fideszre utalva az Atv-ben kedden Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. Mesterházy arról beszélt, hogy Nyirő József újratemetése miatt konfliktus alakult ki a magyar és a román kormány között. Múlt héten is volt hasonló eset, akkor több tüntető azért nevezte hazaárulónak az MSZP-s többségű ajkai önkormányzatot, mert a település egyik iskoláját a Hit Gyülekezetének kezelésébe adta át.

D  NL20120515012
Fotó: Nagy Lajos

A hazaáruló szó mostanában az egyik legnépszerűbb politikai szitokszóvá vált. Ezt mutatja az is, hogy ha rákeresünk a jelenlegi ciklus parlamenti felszólalásai között, 30 találatot kapunk. Gyakoriságban magasan veri a bevett szitokszavak legtöbbjét. Természetesen nem futtattuk át a keresőn a magyar nyelv összes pejoratív jelzőjét, csak azt a húsz-harmincat, ami az eszünkbe jutott. A hazaárulót az aljas (39 előfordulás) és az ostoba (40) ugyan megelőzte, de hülyéből, mocskosból például csak 10-10, tolvajból 7, rablóból 12, álnokból 9, böszméből 6 volt. (Ezek a találatszámok az alapszóra vonatkoznak, a toldalékolt formákat nem vettük figyelembe. Ha azokat is számoljuk, akkor 97 hazaárulózást találunk ebben a ciklusban, míg az egyre divatosabb oligarcházásra csak 27 példa volt.)

A hazaárulózás az előző ciklusokban még jóval ritkább volt: 2006 és 2010 között 8, 2002 és 2006, valamint 1998 és 2002 között 6-6 alkalommal mondta ki valamelyik képviselő. Ekkoriban inkább az utca volt a hazaárulózás terepe, az MSZP és az SZDSZ vezette kormányok ellen tüntetők számtalanszor skandálták. Az őszödi beszéd 2006 őszi nyilvánosságra kerülése után minden nemzeti ünnepen felhangzott – hol Gyurcsány Ferenc, hol Bajnai Gordon volt kormányfő volt a címzett. A kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás után ugyancsak ez volt a tüntetők egyik kedvenc fordulata. A Medgyessy-kormány 2002-es megalakulása előtt jóval kevesebbszer hangzott el, az MTI archívuma alapján főként a MIÉP tüntetésein.

DSZZS20090516004
Fotó: Szigetváry Zsolt

Babák soha nem felejti el

A mostani parlamenti felfutás nagyrészt a Jobbik műve, a 30 hazaárulózós felszólalásból 20 jobbikos politikusé volt. A hazaáruló szót tartalmazó jegyzőkönyvrészletek többségében ugyanakkor nem valamelyik konkrét, kortárs politikust szidalmazzák. A hazaárulózás legtöbbször történelmi kontextusban jön elő, mondták Biszku Bélára, Kádár Jánosra, a szoborügy miatt sokat emlegetett Károlyi Mihályra. Aztán – nevek külön említése nélkül – a kormánypártok is megkapták párszor a Jobbiktól: például Novák Elődtől, aki amiatt érezte indokoltnak a használatát, hogy nem szavazták meg a magyar föld alkotmányos védelméről szóló javaslatot. A fideszes Ángyán József pedig – szintén nevek kiemelése nélkül – az elmúlt nyolc év politikáját nevezte hazaárulónak.

Személyre szólóan csak a fideszes Babák Mihálynak jutott ki hazaárulózás, de az is inkább csak a véletlenen múlott, hogy pont neki. Amikor az alaptörvényhez benyújtott módosítókról szavazott a parlament, a Jobbik név szerinti szavazást kért arról a javaslatáról, hogy kizárólagos magyar tulajdonban tartsák a termőföldet és az ivóvízkészletet. A jegyzők aztán felváltva olvasták fel a képviselők szavazatát névsor szerint, és minden egyes nemre felmorajlottak a Jobbik padsorai. Hol azt kiabálták be, hogy szégyen, hol azt, hogy hazudik. A hazaárulózásig épp Babák neve után jutottak el.

Babák az Indexnek azt mondta: még mindig pontosan emlékszik rá, hogy hazaárulónak nevezték a Jobbik képviselői. Azért esett rosszul neki, mert korábban és később sem fordult elő, hogy bárki hazaárulónak tartotta volna, mondta. Annak ellenére, hogy felháborította az eset, Babák szerint az országgyűlésben elhangzottakat nem szabad komolyan venni; el kell fogadni, hogy a parlament ad teret a politikai indulatoknak. A képviselők többsége egyszerre szeretne szellemesen és lehengerlően fogalmazni, így előfordul, hogy hülyeséget is mondanak, állapította meg. A fideszes politikus ennek tudja be azt is, hogy több képviselő hazaárulónak nevezi a politikai ellenfelét.

A Jobbik modern értelmezése

Nincsenek ügyek

Hazaárulás miatt nem volt bűnügy 2003 és 2010 vége között. A hazaárulást ugyan nem szerepeltetik külön az ismertté vált bűncselekményeket bemutató ügyészségi-rendőrségi statisztikák, csak az állam- és emberiség elleni bűncselekmények csoportját mutatják egyben, de ebben a rubrikában évek óta mindig 0 szerepel. Egy kivétel volt, 2007, amikor regisztráltak 1 darab állam elleni bűncselekményt. Ez az eset közismert, Budaházy Györgyről van szó, akit alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészületével vádoltak. 2010 októberében jogerősen el is ítélték felfüggesztett szabadságvesztésre, amiért a 2006-os tévéostrom utáni hónapokban olyan írásokat tett közzé, melyekben a főváros blokádjára, a kormány elkergetésére és a parlament feloszlatására buzdított.

A jobbikos Novák Előd magyarázata alapján viszont úgy tűnik, hogy a Jobbik nagyon is tudatosan alkalmazza ezt a szót. A Jobbik számára fontos a haza, a párt politikusai valószínűleg ezért használják többször a hazaáruló kifejezést is, mondta az Indexnek Novák. Szerinte a parlamentben több olyan kifejezést is használnak, amelyeket többen idejétmúltnak tartanak, a hazaáruló mellett ilyen például a gyarmat szó is. Ezeket azonban szerinte a Jobbik nem a régi, például 19. századi, hanem egy modernebb értelemben használja. A hazaárulásnak a Jobbik szerint több elkövetési formája is van, ilyen lehet a parlamenti szavazás is, annak ellenére, hogy a jelenlegi törvények szerint parlamenti képviselőket nem lehet felelősségre vonni a szavazatuk miatt.

Novák példaként azt hozta fel, hogy februárban Andor László, az Európai Bizottság magyar tagja megszavazta azt a bizottsági döntést, amellyel uniós forrásokat vontak el Magyarországtól. Utóbbi miatt a Jobbik hazaárulás miatt fel is jelentette Andort, az ügyészség azonban Novák tudomása szerint elutasította a beadványt.

Novák szerint nehéz definálni, hogy a Jobbik kommunikációjában milyen esetekben jelenik meg ez a kifejezés, de általánosságban szerintük az számít hazaárulásnak, amikor egy politikus idegen érdekek miatt feladja a saját nemzeti érdekeit. A Büntető törvénykönyv másképp áll a kérdéshez: a hazaárulást az állam elleni bűncselekmények közé sorolja. Ide tartozik még például az alkotmányos rend elleni szervezkedés, a lázadás, a rombolás, a hűtlenség, a kémkedés. A Btk. így definiálja a hazaárulást: „az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el”. Ezt a törvény alapesetben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Az igazi hazaárulót fel kell jelenteni

Életfogytiglant is ki lehet azonban szabni hazaárulásért bizonyos minősített esetekben. Ilyennek számít, ha a hazaárulás súlyos hátrányt okoz, ha háború idején vagy külföldi fegyveres erők behívásával, igénybevételével követik el, valamint ha a hazaárulást állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával követik el. A hazaárulásnak az előkészülete is büntetendő: egytől öt évig, háború idején kettőtől nyolc évig terjedő börtön jár érte. Ezek a szabályok valószínűleg nem változnak akkor sem, ha a kormány elfogadtatja az új Büntető törvénykönyvet, amely jelenleg a parlament előtt van. Az eredeti törvényjavaslatban hazaáruló-ügyben nincs változás.

DKOKO20090502023
Fotó: Kollányi Péter

Ha valaki úgy gondolja, hogy egy politikus valóban hazaáruló, akkor jobban teszi, ha nemcsak beszél erről, hanem feljelentést is tesz, különben ő maga is megütheti a bokáját. Az állam elleni bűncselekményeknél ugyanis a Btk. büntetni rendeli a feljelentés elmulasztását is. A törvény szerint ha valaki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy hazaárulás készül, vagy még le nem leplezett hazaárulást követttek el, az köteles jelentést tenni erről a hatóságnak, mihelyt teheti. Ha ezt elmulasztja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez alól egyedül az elkövetők hozzátartozói kapnak felmentést.

Még Orbán is

Van, aki halállal büntetné

A törvény elég szigorú a hazaárulókkal szemben, de azért időnként akadnak, akik ezt is keveslik. Az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) 2009-ben és 2010-ben is érkezett népszavazási kezdeményezés a hazaárulással kapcsolatban. 2009 júliusában Benke Gábor, az Új Szociáldemokrata Néppárt elnöke a következő népszavazási kérdést szerette volna hitelesíttetni: „Egyetért-e az ÚSZNP (Új Szociáldemokrata Néppárt) által kezdeményezett kérdéssel, miszerint állítsák vissza a halálbüntetést, a hazaárulás vádjával jogerősen elítéltek számára/megbüntetésére!?” Mivel a halálbüntetés visszaállításáról nemzetközi szerződés miatt nem lehet népszavazást tartani, a beadványt visszadobták. Így járt 2010-ben Kiss Imre, a Polgári Jogokat Pártolók Egyesülete elnöke is, aki ezt szerette volna népszavazásra bocsátani: „Hazaárulás, és nemzetellenes bűncselekményeket népi esküdtszék bíráljon el, a beadványok nyilvános kezelése után.” Itt az volt az OVB elutasításának az indoka, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A hazaáruló szót Lázár János, a Fidesz volt frakcióvezetője is kimondta kétszer ebben a ciklusban, de ő pont azért, hogy tiltakozzon ellene. „Arra kérem a házelnököt, hogy az ülést pártatlanul, a Házszabályhoz és az Országgyűlés méltóságához illően szíveskedjen vezetni, és ebbe a legkevésbé sem fér bele, hogy bármelyik magyar országgyűlési képviselőt bárki lehazaárulózza ebben a Házban. Ezt minden fideszes és KDNP-s képviselő nevében a leghatározottabban visszautasítom. Attól, hogy a Jobbik képviselői nem értik, attól, hogy a Jobbik képviselői nem tudják felfogni a javaslatot, hogy miért rossz és alkalmatlan javaslatokat terjesztenek be, attól még ebben a Házban nincsenek hazaárulók, főleg nem a Fidesz és a KDNP a hazaáruló” – mondta Lázár a Jobbik méltatlankodása közepette 2011 áprilisában, egy ügyrendi felszólalásban.

A Fidesz nem határolódott el így mindig a hazaárulózástól. Az első Orbán-kormány idején komolyabb politikai vita alakult ki amiatt, hogy több fideszes parlamenti képviselő is hazaárulózott a parlamenti ülésteremben. A magyar-román egyetértési nyilatkozatról vitázott a parlament 2002 februárjában, amikor az akkor kormányon lévő Fidesz több képviselője, köztük Kövér László jelenlegi házelnök, illetve Tirts Tamás a parlamenti jegyzőkönyv szerint azt kiabálta az MSZP frakció felé, hogy „hazaárulók vagytok". Egy későbbi sajtótájékoztatón Kövér erről azt mondta: sajnálatosan nem először volt rá ok, hogy ennek a minősítésnek el kellett hangoznia.

Keller László szocialista képviselő azt állította, hogy bár a jegyzőkönyvben nem jelent meg, de hazaárulózott Orbán Viktor kormányfő is. Néhány nappal később egy rádióinterjúban Orbán arra a kérdésre, hogy hazaárulózott-e, azt felelte: „Nem történt semmi olyasmi, amit csúnyaságnak nevezhetnénk, Keller képviselőtársamnak higgadtan, nyugodtan és csendben mondtam el véleményemet a kialakult helyzetről”. Keller az ügyben feljelentést is tett, az ügyészség azonban megtagadta a nyomozást.

Kapolcson indult

Lánczi Tamás, a Századvég elemzője az Indexnek azt mondta: különbséget kell tenni aközött, hogy egy politikus a vita hevében, vagy pedig tudatos kommunikáció részeként él ezzel a kifejezéssel. Szerinte egy párt tudatosan azért használhatja a hazaáruló kifejezést, mert alacsony a népszerűsége, vagy pedig hitességi problémákkal küzd. Ha pedig egy párt támogatottsága nem túl erős, legalább szavak szintjén megpróbál annak látszani. Lánczi szerint az utóbbi tíz évben jelentősen romlott az emberek szemében a politikai elit megítélése, az erősebb kifejezések használatával a politikusok a bizalmat próbálják vissza szerezni. Az elemző nem tartja szerencsésnek a hazaárulózást, mivel ez külön tényállás a Btk.-ban, és ha a politikusok az egyes kifejezéseket rosszul használják, az a gondolkodást is félreviheti, és rossz politizálást eredményezhet.

D SOS20051203023
Loppert Dániel
Fotó: Soós Lajos

A Századvég munkatára szerint a hazaárulózás azután kezdett karriert befutni, hogy egy diák, Loppert Dániel 2002 nyarán Kapolcson hangosan hazaárulónak nevezte a Művészetek Völgyére ellátogató Medgyessy Péter akkori kormányfőt. A tapolcai rendőrkapitány emiatt eljárást is indított az akkor 18 éves Loppert ellen, akit végül rmásodfokon felmentettek. Lánczi szerint korábban inkább a radikális jobboldalra volt jellemző a kifejezés használata, az elmúlt két évben azonban többször előfordult az is, hogy a baloldal is radikális eszközökkel élt. Példaként Dániel Péter ügyvéd tevékenységét említette, aki a Somogy megyei Kerekiben május végén vörös festékkel öntötte le a Horthy-szobrot.

A marcipán kisördög

A parlamentben MSZP-s képviselők ritkán mondják ki, hogy hazaáruló, akkor is főleg azért, hogy kikérjék maguknak a vádat. Például Lendvai Ildikó, aki már nyolc éve aggódott a hazaárulózás divatba jövése miatt, 2004 karácsonya előtt pár nappal ezt adta elő a parlamenti jegyzőkönyv szerint: „A béke jegyében hoztam ajándékot is a frakcióvezető-kollégáknak, illetve a frakcióknak, méghozzá három jelképes politikai marcipánfigurát. Az első kettő egy kisangyal és egy kisördög (Felmutatja.), szerencsére marcipánból. Úgy tapasztaltam tudniillik, hogy politikai vitáinkban hajlunk magunkat angyalnak, az ellenfelet meg ördögnek, vagy ahogy most divatos mondani, hazaáruló gazembernek bélyegezni. (…) Kérem, a marcipánfigurákat ki-ki egye meg még az idén, jövőre ne vigyük magunkkal a politikai kettéosztás és megbélyegzés eme jelképeit.”

Azért az MSZP sem mindig csak védekezik. Az Atv-ben a minap is hazaárulózó Mesterházy Attilához köthető az egyik szép régi, 2009-es ellenpélda, ő Adytól idézett (pontatlanul): „Zárásképpen egy idézetet is hadd ajánljak az önök figyelmébe, Ady Endre írta valahol, ami így hangzik: ›Ha valaki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, a feltétlen szabadságnak, hazaáruló. Még akkor is, ha reggeltől estig a Himnuszt énekli.‹” (Az eredeti Ady-szöveg itt: A Nacionalizmus alkonya).