Gyógyítás helyett szedálták a beteget

A Fővárosi Törvényszék öt millió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte az IMEI-t, mert Horváth Zsoltot kezelése alatt olyan erős, szakmai szempontból elavult antipszichotikus szerekből álló injekciókúrának vetették alá, amitől a beteg pszichés állapota tartósan romlott.

A tárgyalás alatt tanúvallomásában az IMEI orvosa is elismerte, hogy az alapvető cél nem a beteg gyógyítása, hanem „lenyugtatása” volt, az IMEI szerint az ilyen eljárást a börtönviszonyok indokolják. A bíróság indoklásában viszont kifejtette: az IMEI ugyanúgy egészségügyi intézmény, mint bármely civil kórház pszichiátriai osztálya, ezért nem teheti meg, hogy nem a kezelt személy tényleges betegségét gyógyítja, hanem végletes mértékig leszedálja azért, hogy „ne legyen vele baj”.

A felperest képviselő dr. Győző Gábor kérdésünkre elmondta: ugyan kézzelfogható bizonyítékuk nincs rá, de a tárgyalás alatt az intézet orvosainak vallomásai arra utaltak, hogy a betegek leszedálása rutinszerű eljárás volt az IMEI-ben. Az ügyben szintén vizsgálatot folytató ombudsman jelentése szerint az ilyen jellegű injekciókúra kémiai „kényszerzubbonyt” jelentett (ilyenkor a beteg az injekciók hatása miatt gyakorlatilag mozdulni is alig bír), ráadásul súlyos, a parkinson-kór tüneteihez hasonló mellékhatásokkal is járt. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa egy 2009-es jelentésében ezen kívül is számos visszásságot állapított meg az IMEI-vel kapcsolatban: a jelentés szerint az intézményben sérül a betegek emberi méltósághoz való joga és az értelmi, illetve testi fogyatékossággal élő személyek elhelyezése nem felel meg a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezmény rendelkezéseinek sem.

Horváth Zsoltot még 2000 nyarán küldték két egymást követő alkalommal az IMEI-be, mert az előzetes letartóztatását foganatosító intézetben úgy ítélték meg, hogy önveszélyes állapotban van. 2007-ben Horváth polgári peres eljárást indított az intézet ellen, mert szakértői vélemény szerint a pszichés állapota az ott kapott kezelés hatására tartósan romlott. A felperes később megkereste a Magyar Helsinki Bizottságot, így az utóbbi időben már ők képviselték az ügyét.

A Fővárosi Törvényszék mostani döntése nem jogerős, a másodfokú döntésig még legalább fél évet várni kell, de ha az ügyben az IMEI fellebbezést nyújt be, a döntés akár évekig is elhúzódhat. Dr. Győző Gábor szerint ha valakit védencéhez hasonlóan kezeltek az IMEI-ben, akkor a lehetőség bárkinek nyitva áll, hogy polgári peres útra terelje az ügyet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!