Novemberben kezdődik a Kossuth tér átalakítása

Bakos Emil, az Országgyűlés gazdasági főigazgatóságának vezetője a parlament kulturális és sajtóbizottságának elmondta: lezárult a beruházás lebonyolítására és a tervezésre kiírt két nagy közbeszerzési eljárás, melyekre áfa nélkül 280, illetve 502 millió forintot szánnak, ebből eddig összesen 234 millió forintot fizettek ki.

Wachsler Tamás, a SIP vezetője közölte, rövidesen megkezdődik a projekt építési engedélyezése, majd a tervek szerint novemberben indul a kivitelezés, és 2014 tavaszára készülhet el a beruházás.

Az Országház északi oldalában, a majdani mélygarázs és látogatóközpont helyszínén már befejeződött a régészeti feltárás, ehhez volt szükség a fák kivágására és a Károlyi-szobor eltávolítására.

Kikötőt kapnak a BKV-hajók

Tima Zoltán, a generáltervező KÖZTI Zrt. építésztervezője elmondta, hogy a látogatóközpont kettős lejárata a Szalai utca tengelyében nyílik majd a város és a Duna irányába, míg a 600 férőhelyes, háromszintes mélygarázs a Balassi Bálint utca és a rakpart felől lesz megközelíthető; a komplexumhoz nem készül föld feletti építmény.

A látogatóközpontban többek között kávézó, időszaki kiállítótér és ajándékbolt kap helyet, innen a közönség a Parlament belső udvara alatt kialakított országgyűlési múzeumba érkezik, amelynek vízszintes üvegtetején keresztül az épület impozáns udvari homlokzata is látható lesz.

Tima Zoltán a tér átépítéséről szólva hangsúlyozta, hogy az Országház létrejötte óta mindig csak egyes részek kaptak újabb arculatot, a teljes Kossuth tér sosem újult meg. A Steindl Imre Program a Duna felől is körbejárhatóvá teszi a Parlamentet, a látogatóközpont tengelyébe kerül múzeumhajóként a Lajta monitor, délebbre pedig a menetrend szerinti BKV-hajók számára hoznak létre kikötőt.

A tervezési program a szobrok tekintetében az 1944 előtti arculatot kívánja visszaállítani Andrássy Gyula, Kossuth Lajos, Tisza István és II. Rákóczi Ferenc emlékműveivel, ezek közül eredetiben csak a fejedelem szobra áll a téren.

József Attila méltó helye

Hozzátette, Andrássy emlékműve eredeti helyére kerül majd vissza, a jelenleg ott álló József Attila-szobrot pedig áthelyezik a rakparti lépcső felső részére. Ezzel párhuzamosan az alsó rakpart mindkét oldala gyalogos felületté válik, és a Garibaldi utcai autós felhajtó megszűnik.

Tima Zoltán beszámolója szerint megmarad a Kossuth tér hármas osztata a két oldalon parkosított felülettel, középen pedig burkolattal és egy 30 méteres árbocra helyezett lobogóval. A téren megszűnik az átmenő autóforgalom, míg a villamospálya a déli térrészen kijjebb kerül, az 1945 előtti nyomvonalra.

L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke úgy vélte, József Attila szobra a jelenleginél sokkal méltóbb helyre kerül, amely a műtárgyat ihlető, A Dunánál című vershez is „közelebb áll”.

Az Ybl-bicentenárium jegyében a tervek szerint 2014 Ybl-emlékév lesz, ehhez jól illeszkedhet a nemzet újjáépített főterének átadása – emlékeztetett, hozzátéve: az első világháború kitörésének százéves évfordulójáról is 2014-ben emlékezik meg egész Európa, így a korabeli Lajta monitort is jó ötlet kiállítani.

„Politikai merénylet”

Pálffy István (KDNP) hozzászólásában úgy vélte, Tima Zoltán prezentációja bizonyította, hogy az átépítés nem politikai, hanem szakmai kérdés. A föld alatti terek kialakítását „szellemesnek és praktikusnak" tartotta Hiller István (MSZP) is, aki azonban a felszíni rendezéssel kapcsolatban aggályainak adott hangot: az egykori kultuszminiszter „politikai merényletnek" nevezte, hogy Tisza István szobrát a törvényhozás épülete mellett tervezik elhelyezni.

Andrássy Gyula emlékművének visszaállításával a szocialista képviselő egyetértett, azzal azonban nem, hogy ehhez József Attila szobrát készülnek elmozdítani.

Szakmailag magas színvonalúnak értékelte a tervet Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke, aki a program politikai vonatkozásaival nem kívánt foglalkozni.

A bizottság tizenkét igen, egy nem és két tartózkodás mellett állásfoglalásban támogatta a beruházást.