Pávatáncnak búbolás a vége

Magyarországon nem tilos a génmódosított növények termesztése, de mostantól szigorúbban kell ügyelni a génmódosított és a módosítatlan ültetvények elválasztására, hogy mérsékeljék a keresztporzás veszélyét. A törvény alapján a termelők önkéntes döntéssel, polgárjogi megállapodásban génmódosítás-mentes övezeteket hozhatnak létre.

A törvény még több szabályozási kérdést is módosít, ami esetleg érdekelheti a génmódosított növény termesztését tervezőket, ők itt olvashatják a javaslatot (.pdf).

A katasztrófavédelmi törvény módosításával Rogán Antal és négy társa eltörlte a katasztrófaadót. A január 1-től hatályos rendelkezések szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozóknak a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett nettó árbevételük 0,1 százalékát kellet volna „hozzájárulásként” befizetni. Rogánék szerint a vállalkozásoknak nehézséget okoz megállapítani, hogy a teljes nettó árbevételük mekkora hányada keletkezett abból, hogy veszélyes anyagokkal foglalkoznak.

Ezért törlik a törvény összes pontját, amiben említik a katasztrófavédelmi hozzájárulást. Idén pedig sem nyilatkozni nem kell a kötelezettségről, sem megfizetni nem kell a hozzájárulást.

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter komplex javaslata (.pdf) két nagy jogi terület szabályozását is érinti. Elsőként az örökbefogadás kérdését, amit egyrészt egyszerűsítene, másrészt megadná a lehetőséget az örökbefogadottnak származása felderítésére. Magyarán, minden, 14 évesnél idősebb magyar állampolgár bemehet a gyámhivatalba, ahol kötelesek elárulni neki, hogy örökbefogadott-e, és ha igen, élnek-e igazi szülei és vannak-e testvérei, féltestvérei. Az élő rokonok meghallgatása után elérhetőségükről is tájékoztathatják az örökbefogadottat.

A gyámhivatalnak a vér szerinti szülők egészségügyi adatairól is tájékoztatnia kell az örökbefogadottakat.

A cégjogi változások alapvetően a nyilvántartás szabályait érintik. A jövőben hiteles aláírásmintának fogadják el a közjegyző által hitelesített mellett az ügyvéd által ellenjegyzettet is.

A törvényhez első körben az elempés Dorosz Dávid nyújtott be tíz módosító indítványt, ám ezeket sem az előterjesztő, sem a bizottságok nem támogatták és a parlament is leszavazta. Az alkotmányügyi bizottság javaslatára (.pdf) ugyanakkor több, technikai pontosítást is megszavaztak, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának és a bírósági végrehajtás szabályait is pontosították.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy tollvonással megoldhatja az állami vállalatok átláthatóságát. A nemzeti vagyonról szóló új javaslata (.pdf) szerint ha egy cég száz százalékos állami vagy önkormányzati tulajdonban van, akkor átlátható. Ugyanilyen egyszerűséggel teszi a nemzeti vagyon részévé az állami vagy önkormányzati múzeumok, közgyűjtemények tulajdonában lévő tárgyakat is.

Nemzeti vagyont a jövőben csak átlátható szervezet hasznosíthat – az állami tulajdonú cégek mellett ilyenek a nyílt részvénytársaságok is. A vagyont csak versenyeztetés útján lehet hasznosítani, kivéve, ha azt állami tulajdonú gazdasági társaság akarja hasznosítani. Az állami, önkormányzati tulajdonú lakásokat állami, önkormányzati alkalmazottaknak versenyeztetés nélkül is lehet hasznosítaniuk - magyarán az önkormányzatok dolgozóiknak lakást utalhatnak ki. Az ingatlanok értékesítésekor az államot elővásárlási jog illeti meg.

Cser-Palkovics András támogatott módosító indítványával korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonná minősítették a közszolgáltató cégekben meglévő állami és önkormányzati tulajdont - azaz ezeket vagy más önkormányzat, vagy az állam szerezhetné csak meg, mindenképpen nemzeti tulajdonban maradnak. Cser-Palkovics összesen kilenc módosító indítványt nyújtott be (.pdf) a javaslathoz, ezek mindegyikét el is fogadták. A törvényt a következő ülésen szavazhatják meg.

Július 1-én hatályosul a 2012. évi I. törvény, azaz az új Munka törvénykönyve (Mt.). Az Mt. rendelkezései szerint az átmeneti szabályokról külön törvény rendelkezik (.pdf), ennek a módosító indítványairól szavaznak most. Az Mt. átmeneti rendelkezései egyrészt azt szabályozzák, hogy mikortól kell az új szabályozás szerint eljárni. Másrészt, az új Mt. 66 más törvényt is érint, ezekben is most vezetik át a módosításokat. Ez a legtöbb esetben csak szövegcserés módosítást vagy új jogszabályi hivatkozásokat jelent.

De az átmeneti rendelkezések több helyen a már elfogadott Mt-t is módosítják – a kormány indoklása szerint ezek elsősorban a normaszöveget pontosítják, részben pedig az európai uniós irányelveknek való teljesebb megfelelést szolgálják.

A kormány a törvény normaszövegébe rejtve visszavonná a Bajnai-kormány alatt a BKV-botrány hatására elfogadott szigorításokat, azaz a jövőben megint bármennyi végkielégítést lehet majd fizetni a köztulajdonban álló cégek vezetőinek. A kormány érvelése szerint a korlátozások a Munka Törvénykönyvében benne vannak, valójában ott annyi van, hogy a tulajdonos felmentést adhat a szabályok alól. Schiffer András módosító javaslatot nyújtott be ennek visszavonására. Indítványáról név szerinti szavazást kért - a kormánypártok elutasították, így a jövőben megint akármennyi lehet az állami cégek vezetőinek végkielégítése.

Az átmeneti rendelkezésekkel finomítanak is bizonyos szabályokon. Így például az eltörölt bérpótlék helyére lépő általány összege az átmeneti rendelkezések szerint nem lehet kevesebb a bérpótlék előző évben kifizetett havi átlagánál.

A javaslat egyik érdekessége, hogy a más törvényben szabályozott közalkalmazotti jogviszonyra is kitér – a leglényegesebb változás, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban megszünteti a fegyelmi eljárást. És az átmeneti rendelkezésekhez csapva változtatják meg a légiközlekedésről szóló törvényt is, átvezetve abban a hajózó személyzet repülési idejére és pihenőidejére vonatkozó európai előírásokat.

A javaslathoz 118 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők. Míg a fideszes Kara Ákos nem tudott hibázni – 22-ből 22 indítványát támogatták a bizottságok és az előterjesztő –, addig az ellenzék nem tudott olyat javasolni, ami elnyerte volna a kormánypártok tetszését.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőket védő szabályozás ezentúl tiltja a forgalmazóknak, hogy visszavásárlási kötelezettséget írjanak elő bármilyen termékre, kivéve a piacra első ízben bevezetett termékeknél. Betiltják a polcdíjat is. Az új szabályozás szerint a forgalmazónak a termék átvételétől számított harminc vagy a számla átvételétől számított tizenöt napon belül fizetnie kell.

A törvény ezentúl tiltja a dömpingáras értékesítést is, azaz a forgalmazó a végkiárusítás és a nem teljes értékű (például hamarosan lejáró szavatosságú) termék kiárusítása kivételével nem adhatja olcsóbban az árút a beszerzési árnál.

Sajátosan értelmezhetetlen rendelkezésként egy új tilalmat is bevezettek, mely szerint tilos a származási ország alapján eltérő módon árazni termékeket, ha azok összetételük és érzékszervi tulajdonságaik alapján azonosak. A szabályozás azért tűnik értelmetlennek, mert például az osztrák és a magyar tej összetételében és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos, árazásukban viszont az osztrák nem azért olcsóbb, mert osztrák, hanem mert kevesebbe kerül. A törvény szerint viszont a különbség oka lehet az is, hogy a külföldi tejre kisebb árrést számol a forgalmazó, és ezt kívánják megtiltani.

A javaslathoz összesen 19 módosító javaslat érkezett, ezek közül a kormánypártok és a kormány támogatását két olyan is elnyerte, amely ugyanazt a problémát kétféleképpen rendezné, ez még vicces bonyodalmakat okozhatott volna a zárószavazás előtt, de a Fidesz résen volt, frakciókérésre külön szavazást kértek az egyik javaslatról, Obreczán képviselőjéről, amit aztán leszavaztak.

A hivatalosan „a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról” szóló új törvény valójában csak meghatározza, hogy a népstadion átépítése mely területeket érinti, és kiköti, hogy az új stadion legnagyobb magassága legfeljebb ötven méter lehet. Az új módi szerint a csupán kétoldalas törvénynek preambuluma is lett, eszerint a törvény célja a sport- és kulturális szolgáltatások színvonalának emelése.

A javaslathoz csupán egy módosító érkezett, amit azonban a parlament nem szavazott meg, így már hétfőn dönthettek magáról a törvényről is, amit meg is szavaztak.

Matolcsy nemzetgazdasági miniszter javaslata technikai jellegű szabályozás arról, hogy a Magyarországon forgalomba hozott termékeknek milyen minőségi előírásoknak kell megfelelniük, illetve hogy milyen használati utasítással kötelesek azt forgalomba hozni a forgalmazók.

A lényeg, hogy Magyarországon ne lehessen olyan termékeket forgalomba hozni, amelyek a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztetik. Akit részletesebben érdekelnek a szabályok, itt elolvashatja a törvényt .pdf-ben. Hétfőn a módosító indítványokról szavaznak, ezek javarészt vesszőhibákat pontosítanak.

Matolcsy György javaslatára módosították a Nemzeti Eszközkezelőről szóló, tavaly év végén elfogadott törvényt. A módosítás alapján ingyen önkormányzati tulajdonba kerülhetnek az eszközkezelő által megvásárolt lakások, amennyiben az önkormányzat a közigazgatási területén levő összes eszközkezelős ingatlant átveszi. Azok az önkormányzatok, melyek saját közigazgatási területükön az összes ilyen ingatlant átvették, más településeken is szerezhetnek ingatlanokat az eszközkezelőtől.

Mivel a szűkös állami keretekhez képest kifejezetten sok lakást kínálhatnak fel megvételre, a módosítás szabályozza azt is, hogy az eszközkezelő milyen alapon szelektálhat a lakások között. Amúgy a módosítás után az eredetileg tervezett ötezerhez képest 2014-ig 25 ezer ingatlant vásárolhat meg az eszközkezelő.

A módosítással az eszközkezelő, amely Matolcsy meghatározása szerint nem nyereségorientált, mentesül a társasági adó hatálya alól, hogy a lehető legkisebb veszteséggel működhessen.

Bezár

Már nem is Réthelyi Miklós az időközben emberire átnevezett nemzetierőforrás-minisztérium vezetője, de még ő nyújtotta be a törvényjavaslatot, amiben rögzítik az egészségügyi dolgozókkal kötött megállapodás szerinti egyszeri és beépülő béremelés szabályait. A javaslat szerint a havi bruttó 350 ezer forint alatt keresők bére 65 820 forinttal emelkedne, a béremelés összege efelett sávosan csökkenne, de még a bruttó havi 450 ezer forintnál többet keresők fizetése is emelkedne tízezer forinttal.

A javaslathoz benyújtott módosítókról már két hete is szavazhattak volna, de a Fidesz két egymást követő héten is levette a javaslatot a napirendről. A múlt hét óta több módosító indítványt is visszavontak. Így Révész Máriuszét, aki több intézményt lehúzott volna az államosítandó kórházak listájáról. Visszavették két orvosdoktor, Ódor Ferenc és Kovács József javaslatát is, amely alapján az ügyeleti pénz a rendes órabér 70-90 százaléka lett volna. Visszavonták az egészségügyi bizottság indítványát is, amely a kamarai választási szabályokat írta volna elő.

A javaslathoz benyújtott módosító indítványokról már a múlt héten dönthettek volna, de valamiért levették a napirendről. Hogy miért, az rejtély, mindenesetre új módosító nem érkezett a javaslathoz.

A törvény szabályozza, hogy az egészségügyi dolgozók a heti 48 órás munkaidejükön túl legfeljebb önként vállalhatnak legfeljebb 12 (készenélti ügyeletesként 24) óra pluszmunkát, amiről írásos megállapodást kell kötniük munkáltatójukkal.

Bár a béremelési megállapodással annak idején elhárult a tavaly év végi szlovákiaihoz hasonló magyarországi orvossztrájk, a törvénymódosítással nem törlik el az ennek elhárítására kitalált egészségügyi válsághelyzet szabályozását. Sőt, a válsághelyzet elrendelését most megyei szintre viszik, és meghatározzák annak lehetőségét is, hogy válsághelyzetben a kormány katonaorvosokat vezényeljen a kórházakba.

Az új törvény központi árszabályozást vezet be a holttestek hűtésében, melynek legmagasabb naponkénti árát kormányrendelet határozza meg a jövőben.

Módosítanák a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényt is, például a jövőben az egészségügyi szolgáltató a támogatási összeg 150 százalékát köteles megtéríteni, ha indokolatlan, vagy el nem végzett eljáráshoz rendelt el segédeszközt vagy gyógyszert.

Egy támogatott kormánypárti módosító indítvány szerint a kormány rendeletben határozhatja meg, hogy mikor nem köthető nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződés.