Ez Mohácsnál is rosszabb

Most már tényleg valami komolyabb pszicho-szocio-antropológiai vizsgálatra lesz szükség annak kiderítésére, hogy urbanizált,  népművészeti ruhákat nem viselő, sőt a magyar népművészetet egyáltalán nem ismerő internetezők miért gerjednek ilyen elképesztő mértékben bármire, amin jellegzetes virágminta látható. Olyan lehet ez talán, mint borjúarccal bőgni a székely himnuszt, aztán lerománozni az erdélyieket.

Döbbenetünk oka, hogy a budapesti taxik leendő, egységes színéről szóló szavazós játékunkban némi túlzással csak a kalocsai mintás autók kaptak igazi tömegtámogatást. Egytől tízig lehetett értékelni a 11 különféle kombinációt, és Önök gyakorlatilag tök egyformán fintorogtak mindenre, a semleges fehértől a merész rózsaszín-feketén át a provokatív szívárványszínűig. A mezőny 80 százaléka 3,5 és 4,5 közötti, gyenge, de még csak nem is drámaian rossz eredményt ért el. A tökutolsó a hamuszürke lett, kerek 3/10-es átlaggal.

A hímzésminták didalmenete annál is különösebb, hogy amikor javasolni lehetett, alig volt, aki például nemzeti színűre festett piros-fehér-zöld kocsikat szeretett volna látni az utcán.

Nyomot hagyott a sok film

A jelek szerint a sárga azért az átlagosnál jobban beleégett a retinájukba, a harmadik ugyanis a barcelonai mintájú fekete kocsi sárga ajtókkal lett 5,1-es átlaggal, a második pedig 6,57-tel a New York-i teli sárga. A bajnok pedig a kalocsai 7,12-vel.

Csak kockás legyen!

A cikkben további, az első adagban nem szereplő színeket vagy kombinációkat is kértem azoktól, akik a fentiek között nem találták meg az igazit. A beküldött levelekből kiderül, hogy olvasóinknak igazából mindegy lenne, milyen színűek lesznek a taxik, csak legyen rajtuk pepita (budapestiül: kockás) sáv. A pepitarajongók egyforma arányban és egyforma lelkesedéssel emlegették a fekete-fehér és a piros-fehér kockásat.

Miért zöld?

A színek között messze a zöldet és a zöld-fehér kombót ajánlották a legtöbben.

Pageréty Irma mellett Frady Endre a kedvenc online költőnk. Verse tökéletesen összefoglalja a zöld-fehér taxiszínt támogató, nem is kis tábor zömének "érveit":

A taxi színe

Legyen zöld-fehér a taxi!
Minden fradistának maxi-
-mális örömforrás lenne
S vígan utaznának benne.

Boldog greenpeace aktivista,
Meg a derék Tarlós Pista,
S néhány kis zöld marsi alien
Taxiból kiáltja: Élien!

Fradi taxi oly gyönyörű,
Ki csak látja, együtt örű'.
Mint a zöld bolha a fülbe,
Aki magyar, ebbe ül be!

Bár a felületes szemlélőben össze is mosódhatnak, a tiszta zöld taxik támogatói nem keverendők össze a zöld-fehéristákkal. A zöld szín támogatóinak egyik fele környezetvédő, ők hibrid hajtásról álmodnak, de annyiért majdnem át lehetne állni légitaxikra is.

A másik felük örök gyermek, és fura módon még egy személyszállító jármű láttán is boldog akar lenni. Hogy miért? Eszter helyesen mutat rá, hogy

a gyerekek lelki fejlődésére is gondolnunk kell. Ön is nyilván látott már izgatott és boldog gyereket sikítva nézni a zöld taxi után, magában imaként mormolgatva, hogy „zöld taxit látok, szerencsét találok!” Ettől nem szabad megfosztanunk az új generációt! A rózsaszínnel még a szótagszám sem jön ki

András még tovább is megy:

Nekünk már ki sem kellett mondanunk, hogy "zöld taxit látok, szerencsét találok", maximum annyit kellett felkiáltani, hogy "zöld taxi!"

Zöldrajongó olvasónk konklúziója az, hogy

Kár volna ettől a hihetetlen szerencseáradattól megfosztani Budapest fogyatkozó népét.

Az indoklás aranyos, bár valami azt súgja, hogy ha több ezer zöld taxi járna, akkor már nem is lenne akkora poén látni egyet. A dolog másik fele persze az, hogy ha egységes szín lesz, és az nem zöld, akkor meg soha többé senki se hadarhatja el a szerencsemondókát. Ördögi csapdahelyzet.

István politikai marketing szempontjából is érzi a lehetőséget:

a zöld, illetve a zöld és fehér kombinációja szerintem látványos, könnyen észrevehető, pozitív üzenete van és egyben kommunikáció szempontjából sem utolsó: (8000*4,5*2m=) „Egy év alatt 72 000m2 el növeltük Budapest zöld területét”.

A német kultúra mindig is elbűvölte a magyar lakosság nem kis részét, de azt nem hittem volna, hogy még a halál unalmas, krém- esetleg csontszínű taxijuk is ilyen népszerű. Márpedig az, nem kevesen hiányolták a szavazásból a seszínű kocsikat.

Tibornak a dubai taxiszín-rendszer tetszik. Ott a fehér az alap, de a jármű teteje minden társaságnál más színűre van fújva.

Atomboy Torontóban gyengült el, nem véletlenül. A narancs-türkiz párosítás minket is lehengerelt, ezt bármilyen állapotban megismernénk.

Szóval ez volt az Önök ellenajánlata. Felmerült bennem az is, hogy szuperdöntőben lehessen választani a három korábbi dobogós, illetve a zöld, a zöld-fehér és a csontszínű között, de közbeszólt az élet. Megtudtuk ugyanis, hogy igazából milyenenek lesznek a pesti taxik.

Barcelonai módra fekete-sárgák. Nem úgy mint a szépemlékű Zóna Taxi, hanem úgy mint a barcelonaiak: a középrész a két ajtóval sárga, a többi fekete. Tessék szokni a gondolatot. Az indoklás egyik része tudomásunk szerint úgy szól, hogy eleve fekete taxiból van nagyon sok, és ezeknek az ajtajait aránylag kis költséggel le lehet fóliázni sárgára, így sok kocsinál még költséges festésre sem lesz szükség.

Az átfestésre/átfóliázásra információink szerint a jövő évi taxisengedély kiváltása előtt kell sort keríteni. Mivel az engedélyek szórtan járnak le egész évben, ezért csak fokozatosan sárgállik-feketéllik el a főváros. Legrosszabbul az jár, akinek már 2013 január elején meg kell újítani az engedélyt, az pedig nagyon ráér még, akinek 2013 decemberében.