Lehet szennyest teregetni a Parlamentnél

A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság kedden közzétett elsőfokú ítéletében a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéseként értékelte azt, hogy Magyarországon megbírságoltak két férfit, mert 2007-ben szennyest teregettek ki az Országház körüli kordonra.

Az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bírói testület nem volt hajlandó elfogadni a magyar hatóságok azon érvét, miszerint az „elkövetők" megsértették volna a gyülekezési jog előírásait azzal, hogy az eseményt nem jelentették be előzetesen. A strasbourgi bíróság 1500 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg Tatár Józsefnek és Fáber Károlynak.

A két férfi 2007. február 27-én szennyest teregetett ki az Országház körüli kordonra, akciójukat saját maguk politikai performansznak nevezték, és azt hangoztatták, hogy „az ország szennyesére" kívántak rámutatni. Jelen volt és kérdéseket tett fel néhány újságíró, aki Tatár és Fáber internetes bejelentése alapján szerzett előzetes tudomást az eseményről. Az egész performansz összesen 13 percig tartott, majd a két férfi elhagyta a helyszínt.

Tatárt és Fábert 80 ezer forintra bírságolták jogellenes gyülekezés miatt. A gyülekezési törvény értelmében a gyülekezést három nappal a tervezett időpont előtt be kell jelenteni.

Az ügy eljutott Strasbourgba, ahol most megszületett a magyar hatósági eljárást elmarasztaló – bár még csak első fokú – ítélet, amely ellen három hónapon belül bármelyik fél fellebbezhet az Európai Emberi Jogi Bíróság úgynevezett nagytanácsához. Az első fokon eljáró tanács mindenesetre egyhangúlag úgy ítélte meg a történteket, hogy azok nem merítették ki a gyülekezés fogalmát, amire vonatkozik az előzetes bejelentési kötelezettség.

A szervezők részéről néhány újságíró meghívásán túl nem nyilvánult meg olyan szándék, hogy támogatók megjelenésére buzdítsanak adott időben, adott helyszínen, jelezte a testület. Emellett nem volt szükség arra sem, hogy a hatóságok bármilyen lépést tegyenek akár a közrend, akár mások jogainak megvédéséhez a 13 perc alatt.

Mindezek alapján a strasbourgi emberi jogi bírák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a történtek kizárólag véleménynyilvánításnak minősíthetők, és a bírság kiszabása – még ha nem is jelentett súlyos büntetést – ennek a jognak a gyakorlását sértette.