Lukács
7 °C
22 °C

Kötelező szavazást akar az MSZP

2012.06.16. 08:13
A rendszerváltás előtti évtizedekben Magyarországon választani nem volt kötelező, de a részvételt „erősen ajánlották”. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szerdán arról beszélt, hogy a szocialista párt minden szavazóképes állampolgár számára kötelezővé tenné a szavazást, de nem büntetné a távolmaradókat, legfeljebb kedvezményeket vonna el. A Földön jelenleg 23 olyan ország van, ahol kötelező szavazni, és ezek közül tízben büntetés is jár a távolmaradásért.

Kötelező választást szeretne az MSZP, de csak a részvételt írnák elő, a pártválasztást nem, így szerintük senkinek nem sérülne a lelkiismereti szabadsága, mert érvénytelenül is lehetne szavazni. A választásoktól való távolmaradást nem sújtanák pénzbírsággal, ösztönzők bevezetését viszont elképzelhetőnek tartják. Lehetséges példaként a kis mértékű adójóváírást vagy az adókedvezményt említették.

Molnár Zsolt
Molnár Zsolt
Fotó: Földi Imre

Javaslatuk melletti érvként a szocialista politikus említette a legutóbbi parlamenti választást is, amikor a Fidesz-KDNP a nyolcmillió választásra jogosult közül 2,7 millió szavazatát begyűjtve jutott kétharmados többséghez.

A kezdeményezésről Molnár Zsolt országgyűlési képviselő beszélt a szocialisták szerdai elnökségi ülése után. Javaslatukat az előzetes regisztráció bevezetésével állította szembe, mondván, hogy a Fidesz saját érdekeinek megfelelő terve a demokrácia leépítéseként és a cenzus bevezetéseként is értelmezhető.

Regisztráció a kocsmai szavazás ellen

Az előzetes regisztráció gondolata újnak hat, de Kósa Lajos, a Fidesz-elnökség tagja már öt éve megindokolta az Indexnek, hogy szerinte miért van szükség Magyarországon egy ilyen rendszerre.

Tavaly októberben merült fel újra, hogy az eddig automatikusan összeállított névjegyzék helyett a Fidesz elképzelései szerint a szavazóknak maguknak kellene regisztrálniuk a választás előtt, hónapokkal előre jelezve részvételi szándékukat. A rendszernek előnyei is vannak, hiszen így ki lehetne szűrni azokat a szavazókat, akiket eddig kis értékű ajándékokkal lehetett rábírni egyik vagy másik jelölt támogatására.

Az előzetes regisztrációról azonban a párton belül is megoszlanak a vélemények. Orbán Viktor miniszterelnök támogatja, hogy előzetes regisztrációhoz kössék a szavazás lehetőségét, Kövér László házelnök szerint viszont senkit sem szabad kirekeszteni a voksolás lehetőségéből, de azért lennének előnyei egy ilyen szabályozásnak is. A pártban már nincs szava a választási törvényt kidolgozó Áder János államfőnek, de ő ellenezte a regisztrációt. A Fidesz mozgósító kampányait rendszeresen irányító Kubatov Gábor azt mondta, hogy az előzetes regisztráció a jövőben sem akadályozná a pártokat abban, hogy az urnazárás előtt próbálják voksolásra bírni a saját szavazóikat. Kubatov szerint az Egyesült Államokbeli tapasztalatok is azt mutatják, hogy a regisztrált szavazók között is legalább 20 százaléknak szüksége van egy utolsó figyelmeztetésre ahhoz, hogy ténylegesen leadja szavazatát.

Az MSZP budapesti elnöke szerint a kötelező választási részvétel előírása növeli a kormányok legitimációját, a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitet és a választói tudatosságot, ahogy ezt nemzetközi példák is bizonyítják. Molnár elsősorban Belgiumot, Luxemburgot, és Ausztráliát emelte ki, de Cipruson és korábban Görögországban is kötelező volt a választásokon a részvétel. Ezekben az országokban eltérő a szankciórendszer: van, ahol közérdekű munkát szabnak ki arra, aki nem megy el szavazni, máshol jelképes vagy nagyobb pénzbüntetéssel sújtják a választástól távol maradókat.

RTR2L1A3
Fotó: Akintunde Akinleye

Nem túl népszerű

Jelenleg a világon 23 országban van kötelező választási rendszer. Ezek két csoportra oszthatók: az egyikben büntetik a távolmaradást, a másikban csak papíron kötelező választani, szankciók viszont nincsenek. Az előbbi csoportban tíz ország (plusz egy svájci kanton) van: Argentína, Ausztrália, Brazília, Kongói Demokratikus Köztársaság, Ecuador, Luxemburg, Nauru, Peru, Szingapúr és Uruguay.

Belgiumban, Bolíviában, Costa Ricán, a Dominikai Köztársaságban, Egyiptomban, Görögországban, Hondurason, Libanonban – ahol egyébként csak férfiak szavazhatnak –, Líbiában, Mexikóban, Panamában, Paraguayon és Thaiföldön nem büntetik meg azt, aki nem megy el szavazni.

Arend Lijphart holland politológus szerint a kötelező választás 7-16 százalékkal növelheti a részvételt a parlamenti választásokon, önkormányzati és EP-választásokon pedig még többel.

Gyakori kritika a kötelező választási rendszerrel szemben, hogy amíg egyesek szerint választani kötelesség, mások szerint az állampolgároknak csupán joguk van arra, hogy szavazhassanak. Amerikában gyakran érvelnek jogászok az önkéntes választás mellett azzal, hogy a szólásszabadságnak az is részét képezi, ha valaki nem akar beszélni, így alkotmányos jogot csorbítana, ha rákényszerítenék az állampolgárokat arra, hogy válasszanak. Egyes esetekben a vallásszabadság is sérülhet: a Jehova Tanúinak például a vallás tiltja, hogy politizáljanak, így van, ahol rájuk nem vonatkozik a kötelező választás törvénye.

Belgiumban kezdődött

A kötelező szavazás intézményét a liberális eszmékre hivatkozva először Belgium vezette be 1892-ben. (Egyébként akármennyire is liberalizálták a rendszert, a nőknek 1919-ig tilos volt szavazni, és lehetőségük is csak 1949-től volt rá.) A szavazás itt a mai napig kötelező, és bizonyos szankciók is érvényben vannak, de 2003 óta nem fordult elő, hogy valakit megbüntettek volna azért, mert nem ment el szavazni. A rendszernek köszönhetően Belgiumban szokott lenni az egyik legnagyobb a részvételi arány.

Ahol eltörölték

Ausztriában 1929-ben vezették be a kötelező elnökválasztást és egyes körzetekben 1949-ben a kötelező szavazást, de 1982 és 2004 között ezt fokozatosan megszüntették. Hollandiában az általános választójog bevezetésétől, azaz 1917-től 1970-ig volt kötelező, míg Spanyolországban 1907 és 1923 között, de itt nem szankcionálták a távolmaradást. Venezuelában 1993-ig kellett mindenkinek elmenni szavazni, Chilében pedig 2009 óta önkéntes a választás (először idén szavaztak így). Svájcban mára már csak a német Schaffhausen tartományban maradt érvényben a kötelező szavazás.

Belgiumban – ahogy Luxemburgban is – még az EP-szavazás is kötelező. 1979 óta, amióta közvetlen EP-választások vannak, mindig 90 és 92 százalék között mozgott a részvétel.

Görögországban 1952 óta kötelező választani, a jogszabályok szerint még most is, de már nem büntetik a távolmaradást, mint 2003 előtt, amikor akár egy hónap börtönt is kaphatott az, aki nem tudta jól megindokolni, hogy miért nem ment el szavazni.

Az öregeket békén hagyják

Argentínában, Brazíliában és Peruban csak 70 éves korig kötelező elmenni szavazni. Paraguayban csak 75 évnél idősebbek maradhatnak otthon, Ecuadorban viszont már a 65 éveseknek sem kötelező választani. Ott egyébként már 16 évesen is lehetőségük van az állampolgároknak arra, hogy szavazzanak.

000 Hkg7147921
Fotó: Jung Yeon-je

Egyiptomban és a Dominikai Köztársaságban a hadsereg és a rendőrség tagjainak nemhogy nem kötelező, de nem is lehet elmenni szavazni.

Nem kötelező, de erősen ajánlott

A rendszerváltás előtt a Magyar Népköztársaság idején 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között nyolc országgyűlési választást tartottak. Ezeken nem pártok indultak, hanem az ezekből szervezett egyetlen egységfront. Minden jelölt a Népfront jelöltjeként indult, függetlenül attól, hogy párttag volt-e vagy sem. (Ez alól kivétel volt az 1985-ös választás, amin 71 Népfronton kívüli jelölt is indulhatott.) A választási részvétel a szocialista rendszerben hivatalosan nem volt kötelező, de végig „erősen ajánlott” volt, ugyanis a névjegyzék alapján meg lehetett állapítani, hogy kik maradtak távol, és ha nem tudták jól megindokolni, hogy a szavazáson miért nem vettek részt, akkor őket vegzálások érhették. Így lehetett mindig 98-99 százalék körüli a részvételi arány és a jelöltek eredménye.

Mások is visszahoznák

Legutóbb Romániában szavaztak erről áprilisban. A szenátus hallgatólagosan elfogadta a javaslatot, ami szerint minden választójoggal rendelkező állampolgárnak szavaznia kell a választásokon, és aki ezt egyszer elmulasztja, 1000 lejre (kb. 66 ezer forintra) büntetik meg. Ha másodszor sem él a jogával, akkor már megvonják tőle az adókedvezményeket és a szociális támogatásokat, harmadszor pedig a szavazati jogát veszik el. Egy RMDSZ-es szenátor viszont azt mondta, hogy ebben a kérdésben a képviselőház dönt, az pedig biztosan nem fogja megszavazni az alkotmányellenes törvényt.

A választójog kötelezővé tétele helyett sokak szerint a politikai tudat formálásával érhetnének el nagyobb részvételi arányt, de a többség egyetért abban, hogy a legtöbb a politikusok hitelességén múlik.