Kristóf, Jakab
20 °C
31 °C

Sokáig nem tartható a bírósági ügyek áthelyezésének gyakorlata

2012.06.18. 16:50

Hosszabb távon nem tartható a bírósági ügyek áthelyezésének jelenlegi gyakorlata, amely nyilvánvalóan egy örökölt helyzet megoldására szolgáló kivételes eszköz, mondta Darák Péter, a Kúria elnöke egy szakmai konferencián.

A megoldás a későbbiekben az lehet, hogy a bírói státus oda kerül, ahol az ügyek felmerülnek, nem pedig az, hogy az ügyek kerülnek arra a bíróságra, ahol az azt elintézni képes bíró dolgozik. Ebben a kérdésben szembe kerül egymással az eljárások ésszerű időn belüli elintézése és a törvényes bíróhoz való jog, fejtette ki a főbíró.fejtette ki a főbíró.

A jelenlegi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy ha egy túlterhelt bíróságon előreláthatólag nem tudnak ésszerű időn belül elintézni egy nagy terjedelmű, bonyolult megítélésű ügyet, akkor a bíróság vezetőjének javaslatára az Országos Bírósági Hivatal elnöke másik eljáró bíróságot jelölhet ki. Ez történt a BKV-ügyben Hagyó Miklós volt szocialista politikus és társai ellen folyó büntetőperrel is, amelynek áthelyezése miatt a védők Alkotmánybírósághoz fordultak.

Az Alaptörvény – bírói igazságszolgáltatás elnevezésű, Kúrián megrendezett konferencián Darák Péter kifejtette: a bíróságok alapvető feladata a joguralom biztosítása jogállami keretek között. A közhatalmi erővel felruházott jogérvényesítés gyakorlatilag bírósági monopólium, ugyanakkor a bíróságok senkitől nem tagadhatják meg a jogvédelmet. A bíróságok polgári ügyekben az egyéni jogvédelem és a vitarendezés feladatát látják el, büntető ügyekben az állam büntetőjogi igényének szereznek érvényt, a közigazgatási perekben pedig az államigazgatási, hatósági döntések felülvizsgálatán keresztül gyakorlatilag az államot ellenőrzik.

A főbíró felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar bírósági rendszer felett állnak a szupranacionális bíróságok, például az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága vagy a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság, melyeknek azonban csak akkor van közvetlen hatályuk, ha döntéseiket a magyar jogalkotó átvezeti a magyar jogrendbe.

A Kúria elnöke kifejtette, hogy a jogszabályok értelmezésének monopóliuma a bíróságoké, melynek irányát azonban kijelöli az alaptörvény egyik rendelkezése, mely szerint „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak".