Lelőheted, ha bemászik a kerítéseden?

2012.06.19. 14:39
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Egyszer a szomszédom éjjel arra ébredt, hogy valaki áll az ágya közelében, és pakol ki a szekrényéből. A betörő egy zseblámpával világított bele az arcába, de a szomszéd srác nem volt ijedős, elkezdett kiabálni. Kiüldözte a lépcsőházba. Ott a betörő visszafordult a kezében egy késsel, és azt mondta: öreg, fordulj vissza és felejtsd el az egészet.
És?
Nem tudta elfelejteni. Azt mondta, azt érezte: őt is megölhették volna, de ha a keze ügyében van valami, akkor ő verte volna szét a fickó fejét. Ezt most meg lehet majd csinálni?
Ez nem ilyen egyszerű. A Büntető törvénykönyv módosítását most tárgyalja az országgyűlés, és a változtatásokat a jövő héten fogadják el. Sok egyéb szabály mellett változnak majd a jogos védelem szabályai is.
Jogos önvédelem, nem?
Nem. Azért hívják így, mert nemcsak akkor léphetsz fel, ha téged támadnak meg, vagy a te aranyórádat akarják elvenni. Akkor is jogos védelemről beszélünk, ha közbelépsz, amikor mást akarnak megölni, kirabolni, sőt akkor is, ha a támadás az elég homályos „közérdek” ellen irányul. Ilyen esetekben nem leszel büntethető. Ezt egyébként a mostani Btk. is lehetővé teszi.
Tehát büntetlenül megölhetem azt, aki el akarja vinni a lakásomból a laptopom?
Erről szó sincs. Ezt a mostani és a készülő törvények sem engedik meg. Az arányosság alapelve alapján a támadás elhárítása nem okozhat nagyobb sérelmet, mint amit a jogtalan támadás okozott volna, ha nem hárítják el.
Na most ez mit jelent? Szóval ha el akarja vinni a pénzemet, akkor csak azzal vághatok vissza, hogy én veszem el az ő pénztárcáját?
Dehogy. Az arányosság nem jelent azonosságot. Tehát ha valaki a lakásodat akarja kirabolni, te kiabálhatsz a szomszédoknak, kihívhatod a rendőrséget, de ha úgy alakul, lefújhatod gázsprayvel vagy akár a földre is teperheted, és ott tarthatod, amíg kijön a járőr. Abban viszont a bírói gyakorlat egységes, hogy ha valaki csak az ékszereidet akarja elvinni, nincs nála fegyver és nem is támad rád, azt nem ölheted meg. Máig sokszor hivatkoznak a jogban egy 1983-as ügyre. Egy ember szembetalálta magát a lakásában egy betörővel. Az kezet nyújtott felé, nem akart balhét, de a tulaj fejbe vágta egy fejszével. Ezért őt ítélték el.
Hát nem tudom, én mennyire tudnék barátkozni egy idegen arccal éjszaka a hálószobámban. Mi van akkor, ha jobbal kezet akar fogni velem, a ballal meg le akar szúrni?
Ilyenkor joggal gondolhatod azt, hogy az életed is veszélyben van. Sokáig a megtámadottaknak nem sok lehetőségük volt megvédeni magukat a jog keretei között. A Btk. 2009-es módosítása azonban már nem írja elő, hogy kitérj a támadás elől, és te fuss el a saját lakásodból. Azt sem kell megvárnod, hogy feléd szúrjon vagy üssön, elég, ha fenyegetve érzed magad. Ilyenkor nem a te dolgod eldönteni, hogy ő csak viccel, fenyeget, a pénzedet vagy az életedet akarja. Ha a védekezés közben elszáll az agyad és a másik meghal, felment a bíróság. Ilyenkor azt mondják, hogy az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépted túl. Ha a rablónál fegyver volt, rád támadt és te eközben megölted, ma sem vizsgálják, hogy arányos volt-e a fellépésed, hiszen az életedet védted.
Ha ez mind lehetséges, akkor most mi változik?
A jogos védelmi helyzetek megítélése nagyon nehéz. Különösen az, amiről épp az előbb beszéltünk. Mikor gondolhatod azt, hogy az a rabló az életedre is tör, és ebben az esetben jogos-e, ha fejszével válaszolsz. Az új törvénybe ezért három olyan szituáció kerülne be, amiket eleve úgy tekintenek, hogy ezek a támadások a te életed kioltására is irányulnak. Most figyelj, mert minden szó fontos. 1. Ha éjjel megtámadnak, vagy fegyverrel, felfegyverkezve vagy csoportosan törnek rád 2. Ha éjjel fegyverrel, felfegyverkezve vagy csoportosan jogtalanul mennek be a lakásodba. 3. Ha fegyveresen jogtalanul hatolnak be a lakásodhoz tartozó bekerített helyre, magyarul a kertedbe. A javaslat eredeti változatában még benne volt, hogy „és ha fennáll a személy elleni támadás veszélye", de ezt hétfőn egy módosító indítvánnyal kivették a szövegből (lásd alul a keretes írást).
A csoportosan az mennyi?
A jogban ez legalább három embert jelent.
Mi a jelentősége itt annak, hogy éjjel támadnak meg?
Éjjel sötét van, és ilyenkor sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vagy. Nem nagyon számíthatsz segítségre.
Mi a különbség a fegyveresen és a felfegyverkezve között?
A Btk. a fegyver alatt a lőfegyvert és a robbanóanyagot érti. A felfegyverkezés minden élet kioltására alkalmas eszköz lehet, így kés, fejsze, machete, vipera  karó, de egy sörösüveg is.
Na várj, abból amit itt felsoroltál, én azt veszem ki, hogy joggal gondolhatom: meg akarnak ölni, ha egy diszkóban többen támadnak rám?
Ez alapján igen. Sőt, azt is élet elleni támadásnak veheted, ha a diszkóban egyetlen ember indul feléd, és egyértelműen le akar ütni vagy szét akarja verni a fejed, és még csak nincs is nála fegyver.
És ha lenne nálam pisztoly, akkor lepuffanthatnám?
Ha lenne fegyvertartási engedélyed és ez a helyzet állna elő, akkor ez alapján a jogszabálytervezet alapján bizony lelőhetnéd, és téged felmentenének.
És ha egy vadász este ül a tornácán, mellette a puska, és látja, hogy egy ember épp bemászik a kerítésén kezében egy pisztollyal, lelőheti?
A törvényjavaslat szerint bizony lelőheti. De mondok még valamit. A haverjaid meglepetéspartit szerveznek neked, ezárt elcsórják a kulcsodat. Ha te este hazaérsz a sötét lakásba, ők elkezdenek kiabálni és te megijedsz, őket is legyilkolhatod. Fel kell, hogy mentsenek, mert éjjel, jogtalanul voltak a lakásodban, ráadásul csoportosan.
Na ne hülyéskedj. És akkor az is lehet, hogy a betörőt elkergetem, de másnap megkeresem, és akkor számolok le vele?
Állj. Ennek már semmi köze a jogos védelemhez, ezt bosszúnak hívják. A jogos védelemnek fontos része, hogy a támadás és a védekezés időben egybeessen. Itt már nagyon érzékenyek a határok, és könnyű átcsúszni a bosszúba. Ezért biztos lesittelnek. Nem jogos védelem már az sem, ha a betörőt földre fekteted, elvetted tőle a kést, és ezután borítja el az agyadat az epe, és elkezded szurkálni, vagy elvágod a nyakát. A vadász azt sem teheti meg, hogy ha a rablók elmenekülnek a kertből, akkor utánuk lő.
Most akkor az lesz, hogy mindenki védje meg magát? Miért nem teszi ezt a rendőrség?
Mert nem tudnak mindenki mellé rendőrt állítani. Itt inkább arról van szó, hogy a jogszabály is érvényesíti azt az elvet, hogy ha valaki rád támad vagy el akarja venni a tulajdonodat, a következményekkel neki kell számolnia. Végül is tényleg semmi keresnivalója a kertedben, a lakásodban, és semmi keresnivalója az öklének az arcodon, vagy a késének a hasadban. Ahogy Rejtő Jenő mondta: Az nevet utoljára, aki először üt.
De basszus, azért  nem mindenki harcművész, nincs fegyvere vagy bátorsága ahhoz, hogy megvédje magát.
Hát ez az. Még ha ilyeneket is írnak bele a törvénybe, az nem menti meg egy rablógyilkosságtól az egyedül élő 80 éves nénit. És ettől több rendőr sem lesz.
Én azt szeretném, hogy inkább senki se jöjjön be a lakásomba vagy a kertembe.
Lehet, hogy ezt szeretnéd, de ez a bűnözőket nem nagyon érdekli. A mostani Btk. is lehetőséget ad arra, hogy különböző védelmi eszközöket alkalmazz, de ezek sem ölhetik meg a behatolót. Ezért nem vezethetsz tehát 230 voltot a kerítésbe és önlelövő pisztolyt sem szerelhetsz az ajtód mögé. A szabály most csak annyiban változna, hogy ha a védelmi eszköz a behatolónak sérelmet okoz, de nem öli meg, emiatt nem büntethetnének meg téged.
Még jó. De akkor mivel lehet megvédeni magát az embernek? 
A legegyszerűbb védelmi eszközt úgy hívják, hogy kerítés. De ilyen az ajtódon a hevederzár, a kamera, a riasztó vagy a szögesdrót is. Azokon a vidékeken, ahol a lopások, betörések sajnos mindennaposak, kényszerűségből nagyon találékonyak lettek az emberek. Van, ahol dupla kerítést építenek, ami között nem túl barátságos kutyák szaladgálnak. Elrejthetsz a kertben sok-sok gereblyét, hogy aki rálép, azt jó fejbe verje. Kitehetsz felfelé álló szögeket, hogy a betörő belelépjen, de van, aki medvecsapdát használ. Egyéb ötleteket a Tom és Jerryből szerezhetsz. Abban mindenesetre biztos lehetsz, hogy a betörő nem fog feljelenteni, ha a kertedben munkahelyi baleset éri.
Az jó, hogy az ember megvédheti magát, de ebből nem az lesz, hogy akinek van fegyvere, az most majd úgy gondolja, hogy nyugodtan lehet lövöldözni, akinek pedig nincs, azt ugyanúgy kirabolják, mint eddig? 
Sokan tartanak ettől, még ha helyes is kimondani azt, hogy senkinek semmi keresnivalója a lakásodban és a kertedben, és ha ilyet tesz, ő kerüljön sittre, kórházba vagy a halottasházba. Jogászok azonban azt mondják, a törvény már eddig is lehetővé tette a jogos védelmet. Az viszont durva szituációkhoz vezethet, ha beleírják a Btk.-ba, milyen konkrét feltételek mellett gondolhatod azt, hogy az életedre törnek. Ezek a szabályok persze azért születettek, hogy az egyedül élő, idős embereket megvédjék. Csakhogy ők így sem tudnak majd védekezni, a betörőket pedig eddig sem érdekelte a várható büntetés és a Btk. módosítása. Félő viszont, hogy ezekkel a szabályokkal visszaélve néhányan úgy veszik: szabad ölni. Ugyan fegyvert még sokan nem tarthatnak, de arra bőven láttunk példát, hogy akinek van, az sem csak sportolásra vagy önvédelemre használja.

Jogos védelem - az eredeti törvényjavaslat, és a hétfőn elfogadott módosítások

(1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyeget ő jogtalan támadás elhárításához szükséges és azzal arányos.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is
irányult volna, ha
a) azt nem nyilvános helyen vagy nyilvános rendezvényen, személy ellen, éjjel, vagy
fegyveresen, vagy felfegyverkezve vagy csoportosan követik el ,
b) az a lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve vagy csoportosan történő
jogtalan behatolás, és személy elleni támadás veszélye is fennáll,
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás, és személy elleni támadás veszélye is fennáll,.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető
felindulásból lépi túl .
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

Az áthúzott részeket Mengyi Roland és Papcsák Ferenc, illetve Vas Imre hétfőn elfogadott módosító javaslatai alapján törölték az eredeti szövegből..