Az utolsó pillanatban is módosíthatnak a jogos védelmen

A jogos védelem kérdésében nem mindenben egyezik a Büntető törvénykönyv módosítását benyújtó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a Fidesz-frakció álláspontja. A tárca ezért pénteken még módosító indítványt nyújtott be a hétfői zárószavazás előtt. Az hétfőn dől el, hogy az országgyűlés támogatja-e javaslatunkat, mondta az Indexnek Répássy Róbert, a KIM államtitkára.

A vita a szakmában, illetve a tárca és a frakció között azon van, milyen helyzetekben tekinthető egyértelműnek, hogy a támadó a megtámadott életét is veszélyezteti. Ennek azért van jelentősége, mert ha ilyen esetben a megtámadott védekezés közben súlyos sérülést vagy halált okoz támadójának, nem büntethető.

A tárca az eredetileg benyújtott javaslatba három olyan szituációt, vélelmet írt a Btk. módosításába, amely alapján a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, hogy az a védekező életének kioltására is irányul. Az ügyvédi kamara és szakértők már ezeket a pontokat is vitatták, a javaslat parlamenti vitájában azonban Mengyi Roland, Papcsák Ferenc és Vas János módosító javaslataival lazították és még általánosabbá tették ezeket a megfogalmazásokat. A szöveg mostani változatában így már az sem szerepel, hogy a személy elleni támadás veszélyének kell fennállnia, és kivették a nem nyilvános helyre és a nyilvános rendezvényre való utalást is.

Ügyvédek és szakértők szerint ezeknek a szituációknak a törvénybe fogalmazására semmi szükség. Gyakorló jogászok szerint a jogos védelem szabályozása 2009 óta már megfelelő volt és ezt a bírói gyakorlat is igazolta. A vélelmek törvénybe fogalmazása inkább félreértésekhez vagy visszaélésekhez vezet, amely akár fölösleges emberéleteket is követelhet.

A mostani módosított szöveg alapján például egy lakástulajdonos büntetlenül megölheti a rablót, hiszen a törvény szerint élet elleni támadást feltételezhet, ha az éjjel jogtalanul a lakásában tartózkodik. Ugyanígy, ha éjjel az utcán vagy egy szórakozóhelyen valaki fenyegetve érzi magát akár egyetlen, fegyver nélkül felé közeledő embertől, akár bántalmazhatja vagy meg is ölheti jogos védelemre hivatkozva.

A KIM által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány (.pdf) azzal szigorítaná a feltételeket, hogy azoknak nem vagylagosan hanem együttesen kellene fennhálniuk ahhoz, hogy a támadást eleve élet ellen irányulónak tekintse a jog.

Fontos tisztázni, hogy ezek a szabályok csak akkor érvényesek, ha létrejön a jogos védelmi helyzet, hangsúlyozta Répássy Róbert. Ez akkor kezdődik, amikor egy támadást el kell hárítani, és abban a pillanatban véget ér, amikor sikerült elhárítani. Ez a gyakorlatban sokszor néhány másodpercet jelent. Ha valaki megelőző jelleggel támad rá vélt támadójára, vagy a támadás után áll bosszút, egyértelműen bűncselekményt követ el.

Répássy Róbert szerint ezeknek a pontoknak a rögzítése fontos a törvényben. Ezek a vélelmek azért kerülnének be a Btk.-ba, hogy jogos védelem esetén ne a védekező ellen induljon bírósági eljárás. Ne neki kelljen vádlottként hosszadalmas eljárásban bizonyítania, hogy jogos védelmi helyzetben volt, mondta az államtitkár. Annál, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, a jövőben az ügyész majd csak azt vizsgálja, indokolt-e a büntethetőség kizárása. Csak az ellen emelnek vádat, akinél ez nem áll meg.

Répássy Róbert szerint nehéz mit kezdeni azokkal a felvtetésekkel, hogy az ilyen helyzetek visszaélésekhez vezethetnek, azaz valaki olyan helyzetbe hozza haragosát, hogy jogos védelemre hivetkozva számoljon le vele. Erre a Btk.-ban van tényállás, úgy hívják, előre kitervelt emberölés, mondta Répássy Róbert.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!