A héber nyelvért lobbiznak a zsidók

Június elején az Oktatásért Felelős Államtitkárság az egységesebb, átláthatóbb és költséghatékonyabb vizsgarendszerre hivatkozva több ponton is módosította az érettségi vizsgák szabályait. Ezek közé tartozik az is, hogy csökkentették a válaszható vizsgatárgyak körét. "Mindezek hozzájárulnak az érettségi rangjának növeléséhez, és tükrözik a tényleges vizsgázói szándékokat is" – írták a vonatkozó kormányzati döntést ismertető közleményben.

A változás érintette a választható idegen nyelveket is, így 2014-től csak angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, illetve a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolában oktatottakból érettségizhetnek a diákok. Azaz az eddigi 24 választható nyelv közül kikerült például a beás, a bolgár, az eszperantó, a lovári, az ukrán, és az újgörög nyelv mellett a héber is.

Csekély érdeklődés

A 2010-es érettségi adatok szerint héber nyelvből a középszintű vizsgán 14-en, emelt szinten pedig 5-en adnak számot tudásukról, de az Oktatási Hivatal idei adatai se mutatják azt, hogy tömegek akarnának héber nyelvből maturálni: a májusi írásbeli érettséginél három vizsgahelyszínen mindösszesen hét diák vizsgázott ebből a nyelvből.

A választható nyelvek szűkítése és a megszűnő héber érettségi vizsga miatt a héber nyelvet oktató három fővárosi iskola és a héber érettségi tételkészítő bizottság május 2-án levelet írt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak. Mivel a levélre nem kaptak választ, a hét elején több zsidó intézmény és közösség vezetője fordult Balog Zoltán emberi erőforrások miniszteréhez, amelyben kifejtették, hogy mind az esélyegyenlőség, mind a szabad vallásgyakorlás, valamint a hagyományok őrzése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlennek tartják, hogy továbbra is lehessen érettségizni héberből.

A levél aláírói többek között a bejegyzett magyarországi zsidó egyházak vezetői, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora, az Izraeli Kulturális Intézet vezetői, a héber nyelvet oktató középiskolák pedagógiai és vallási vezetői, a héber nyelv érettségi tételkészítő bizottság vezetője és tagjai és több magánszemély is szerepelt.

"A héber egyfelől klasszikus nyelv, amely szerves részét képezi a zsidó-keresztény kultúrának, másfelől pedig azok közé a nyelvek közé tartozik, amely ugyan formálisan nem nemzetiségi nyelv, de még 2012-ben is a családok jelentős százalékában élő kultúrája van a zsidó hagyományok őrzésének, a judaisztika fontos értékeinek ápolásának, melynek szimbolikus megtartója az országban több iskola által oktatott héber nyelv. A héber nyelv ismerete nélkül sem a zsidó vallás gyakorlata, sem pedig az etnikai kisebbségi létezés feltételei nem biztosítottak" – írták közleményükben a középiskolák vezetői.

Az érettségi tárgyak szűkítését Gloviczki Zoltán oktatásért felelős államtitkár az MTI-nek eljuttatott közleményében azzal magyarázta, hogy a rendelet egyik célja, hogy az európai gyakorlattól eltérően indokolatlanul sok választható tantárgyak számát csökkentse, valamint biztosítsa a vizsgarendszer áttekinthetőbb, ésszerűbb és költséghatékonyabb átalakítását.