Levente, Irén
17 °C
27 °C

Romkocsmák félhomályában merengő diplomásokat lát Orbán

2012.06.25. 17:03 Módosítva: 2012-06-26 10:22:54
Fidesz-érdekeltségek földszerzéséről, oligarchakörökről, megszorításokról faggatták ellenzéki képviselők a Parlamentben a miniszterelnököt az azonnali kérdések során. Orbán romkocsmákban merengő diplomásokkal, kommunista kézikönyvvel válaszolt.

Nem a kiírásnak megfelelően dőltek el a pályázatok, csapott bele a földkérdésbe a szocialista Gőgös Zoltán. Azokról a földbérleti pályázatokon vesztes helyi gazdákról kérdezte Orbánt, akik levelet is írtak a kormányfőnek, de nem kaptak választ. Borsodi gazdákat említett, akik alig jutottak földhöz, miközben "3-4 (...) Fidesz-közeli érdekeltség vitte el a földterületek 80 százalékát". Gőgös szerint 8000 hektárt 11 nyertes között osztottak el - ez 727 hektáros átlag - miközben a kormányzati nylatkozatok szerint 37 hektáros a kiosztott birtokok átlagmérete.

A képviselő szerint Nagyesztergáron a "helyi magoszos vezetőnek kellett" 400 hektár, ezért zárták be az állattartó telepet. Illetve az a kaskantyúi gazdálkodó sem kapott választ, akitől elvették a családja által évtizedek óta művelt földet és egy 3 faluval odébb lakó lényegesen nagyobb gazdálkodónak adta át. A szocialista politikust az is érdekelte, mi a helyzet Felcsút környékén, a miniszterelnök szülőhelyén. Akar-e ezekben az ügyekben intézkedni Orbán? - kérdezte végül Gőgös.

Orbán válaszában egyetlen konkrét esetre sem reagált, inkább arról beszélt, hogy a Magyar Szocialista Párt a nagybirtok pártján áll, méghozzá meggyőződésből, a Fidesz viszont a kis- és középbirtokok megerősödését akarja. A Fidesz elképzelése szerint a nagybirtok ezek mellett "kiegészítő jellegű" lehet. Orbán hangsúlyozta, hogy maximum 1200 hektár lehet egy kézben, korábban ilyen előírások nem voltak. Számos szocialista időkben megkötött szerződés nulla-száz forintos aranykoronánkénti árat írt elő - mondta még Orbán, ehhez képest most egységesen 1250 forintot kell fizetni aranykoronánként. Ahol korábban egy bérlő volt, ott most 20-25-30 lett - állította a miniszterelnök.

Gőgös viszontválaszát azzal kezdte, hogy Orbánt vagy félretájékoztatták, vagy szándékosan nem mond igazat, hiszen a pályázatokon komoly nagybirtokosok kerültek helyzetbe. A képviselő kíváncsi, hogy mi lesz a végeredmény Csornán, ahol egy hónapja nem adják ki a helyieknek a földeket, akik azt mondják, ez azért van, mert a földet Nyerges Zsoltnak kell adni. Azt állította, hogy a szocialisták 1450 forintos átlaggal adták bérbe az állami földeket.

Orbán viszontválaszában azt mondta, hogy "szűkebb pátriájában" korábban egy csoport kezében voltak a földek, most 36 kézben vannak. Bár mindenhol az országban így történt volna - tett hozzá.

Kommunista politika kézikönyvében az van írva, hogy ha valami védhetetlent tettél, vádold meg vele az ellenfeledet - folytatta Orbán. Végül közölte, hogy arra biztatja a miniszterét, hogy folytassa megkezdett munkát, csak gyorsítsa föl a pályázatokat.

Orbán: A romkomcsmák félhomályában merengő diplomásokkal lehetett rekeszteni

Az LPM-s Jávor Benedek általánosságban mozgó kérdését Orbán Viktor nagyon gyorsan a konkrétumok nyelvére fordította és saját szája íze szerint értelmezte, ezzel ütötte le a feladott magas labdát. Az LMP-s frakcióvezető azt kérdezte, milyen országban akarunk élni: kaszárnyakapitalizmusban vagy tudásalapú társadalomban. Jávor szerint a globális válságban két modell bontakozik ki: a szociálisan érzékeny, ökológiai alapokon álló, tudásalapú társadalomé és a kaszárnyakapitalizmusé, amely csorbítja a munkavállalói jogokat, hírből sem ismeri a szociális érzékenységet, amely nem törődik az oligarchakörök államot pumpáló tevékenységével.

Jávor szerint az Orbán-kormány egyértelműen az utóbbit választotta az elmúlt két évben. A reálbérek 4 százalékkal csökkentek, kiszolgáltatottá tették a munkavállalókat. Látható viszont, hogy Írország az alacsony adókkal, a mediterrán országok pedig az alacsony szociális kiadásokkal szaladtak bele Európa egyik legsúlyosabb válságába. Magyarország ebben a negatív versenyben Kínával próbál versenyezni. Ez nem fog menni, ez Magyarország jövőjének elárulása, állapította meg Jávor.

Egy kiváló filozófus azt mondta, aki nagyon hosszú és nehezen érthető szavakat használ, az vagy el akarja terelni a figyelmet valamiről, vagy nem tudja, mit akar mondani, kezdte válaszát Orbán. A kormányfő szerint Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, a találékonyság és a tanulékonyság a legfőbb erőforrásunk. "A romkomcsmák félhomályában merengő diplomásokkal" Dunát lehetett rekeszteni, az eddigi oktatási rendszer tömegével termelte ki a használhatatlan tudású embereket. A felsőoktatás átalakítása épp azt célozza, hogy olyanokat képezzenek, és az állam azokat támogassa, akikre a munkaerőpiacon szükség van. Ezt az irányt a nemzeti konzultáció kérdéseire válaszolók többsége is támogatta. A kiélezett versenyben ezeknek a fiataloknak bizony akár Kínával, Brazíliával és az USA-val szemben is meg kell állni a helyüket, mondta a kormányfő.

Jávor szerint egyáltalán nem csak az oktatás átalakításáról van szó, ráadásul az állam nemcsak a a bölcsészek képzését, de a természettudományos szakokat sem támogatja kellőképpen. Az LMP-s frakcióvezető szerint a munkavállalói jogokról és a szociális kohézióról is szó van, ez egy társadalom sikerességének záloga, s egyedül a skandináv modell lehet sikeres.

Orbán erre azt mondta: az év első negyedévében tömegesen nem találtak megfelelő embert rakodómunkásnak, tehergépkocsi vezetőnek, termékösszeszerelőnek vagy éppen lángvágónak. "Nem lesz mindenkiből kutató vagy laboratóriumi munkás, de én tisztelem a kétkezi munkát végző embereket és szívesen segítek neki, hogy munkát találjanak", mondta Orbán.

Nem botokat vágatna a Jobbik a közmunkásokkal

Mit tehetett volna az Orbán-kormány? címmel interpellálta a jobbikos Volner János a miniszterelnököt a Parlamentben. Volner szerint ugyanis más utat is be lehetett volna bejárni. Az ellenzéki képviselő szerint nem a munkavállalók legjobban kereső 15%-át kellene helyzetbe hozni a kormánynak, hanem a kutatás-fejlesztésre, az iparra, és a turizmusra kellett volna költeni. Hozzátette: nem MOL-részvényeket kellett volna venni, hanem munkahelyeket teremteni. Vidéken pedig a Jobbik nem bokrokat és ágakat vagdostatna a közmunkásokkal, hanem élelmiszert termeltetne.

Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy megszorítások helyett megpróbálták újjászervezni az országot. Bevezették a méltányos tehermegosztás politikáját, azaz nem teljes egészében az emberekre hárítottak minden terhet, hanem a bankokra, a multicégekre is.

Bérplafont vezettek be a közhivatalokban, megfelezték a politikusok számát, radikálisan csökkentették az fb és it tagok számát az állami cégeknél. Átszervezték a nyugdíj-, az oktatási, az egészségügyi, közigazgatási és a szociális rendszert. Ennek a miniszterelnök szerint az lett az eredménye, hogy csökkent az államadósság, a hiány 3% alatt van, és 80 ezerrel többen dolgoznak mint kormányváltáskor.

Volner viszontválaszában közölte: ő arra gondolt, hogy megnézve a Széll Kálmán terv 2-t 269 oldalon csak megszorításról, adókról van szó, a gazdaság fellendítéséről csak egy oldal szól. Felszólította a kormányt: a munkahelyteremtésre törekedjen.

Orbán Viktor erre azt ajánlotta a jobbikos politikusnak, hogy Széll Kálmán terv 2 mellett olvassa el a Növekedési terv című kormányzati dokumentációt is. Közölte, személy szerint két dolgot vállalt a kormányzás kezdetén: az országot kiszabadítják az adósságcsapdából, és hogy mindenki aki akar, dolgozhat, ami megéri, mert a munkából meg lehet élni.