Polt Péter sajtópert vesztett Kis János ellen

A Fővárosi Törvényszék ma kihirdetett, nem jogerős ítéletével elutasította a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter által Kis János valamint az Élet és Irodalom kiadója ellen 2011. áprilisában benyújtott keresetet.

A 2011. áprilisi, a közjogi rendszer öncélú átalakításáról és a hatalmi ágak kulcspozícióinak elfoglalásáról szóló cikk kifogásolt állítása szerint Polt "előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bebizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be." Az írás alapján nyilvánvaló, hogy a megbízó alatt Kis a Poltot 2000-ben a posztjára juttató, Fidesz-vezette pártszövetséget, illetve annak vezetőjét érti.

Az idézett mondattal a keresetlevél szerint Kis azt a "burkolt tényállítást" tette, hogy ügyészként Polt hivatása szabályait megszegve politikai megrendeléseket teljesített. Az ügyészség álláspontja szerint ez az állítás valótlan és indokolatlanul sértő, amit Poltnak még közszereplőként sem kell eltűrnie, és ami a Legfőbb Ügyészség jó hírnévhez fűződő jogát is sérti.

A felperesek azt kérték a bíróságtól: állapítsa meg: Kis János állítása hátrányosan befolyásolja az ügyészi szervezet és a legfőbb ügyész társadalmi értékelését, és ezért kötelezze az alpereseket helyreigazításra és sajnálkozásuk kifejezésére, továbbá fejenként 1-1 millió forint megfizetésére, és végül szabjon ki rájuk közérdekű célra fordítható bírságot.

Az alperesek ellenkeresete szerint Kis közlése vélemény, ami belefér a közhatalom gyakorlóival szembeni szabad véleménynyilvánítás kereteibe. A kifogásolt mondat szerintük a véleménynyilvánítás szabadságának oltalma alatt áll.

Az alperesek több olyan újságcikket, interjút is idéztek a sérelmezett kijelentés megalapozottságának bizonyítására, melyekben jogászok az övéhez hasonló véleményt hangoztattak. Emellett emlékeztettek az ügyészség által 2001 és 2003 között megtagadott nyomozásokra az Országimázs Központ és a Happy End Kft. közötti szerződésekről, az MTV és a Millenáris Kht. gazdálkodásáról, melyekben az 1998-2002 közti kormányciklus nagyobbik kormánypártjához közelálló személyek is érintettek voltak.

A Fővárosi Törvényszék elutasította Polték keresetét. Az ítélet szóbeli indokolásában Pataki Árpád bíró kimondta, hogy Kis János politikai véleményt fogalmazott meg, méghozzá közszereplőről, sőt közhatalmat gyakorló személyről. Állítása nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag kijelölt határait. Az Alkotmánybíróság 36/1994. sz. határozata szerint az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó.