A parlament csodaválogatottja

Kapus: Cséfalvay Zoltán államtikár, Nemzetgazdasági Minisztérium

El lehet képzelni nehezebb pozíciót ma, mint azt, hogy Matolcsy György irányváltásait, döntéseit és általában gondolatait kell védeni a nyilvánosság előtt, lehetőleg meggyőzően és közérthetően? Ennél talán még a Közgéppel közös tenderen induló cégek vezetői is szívesebben lennénk, Cséfalvay Zoltán viszont direkt very hard fokozaton játszik. Államtitkárként a parlamenti viták nagy részében ő vesz részt Matolcsy helyett, és nem is csinálja rosszul. Taktika persze kell ehhez, ami Cséfalvay esetében a higgadt, politikai kirohanásoktól általában mentes, tanári stílusú közgazdasági fejtegetés, amitől a kérdező általában elfelejti, pontosan mivel is volt baja, és inkább visszaül a helyére. Úgy hangzik, mint a gazdaságpolitikai magyarázkodás tiki-takája? Az is, de ugyan ki lenne, aki ennél kevésbé biztos taktikával merne kiállni, ha Matolcsy kapuját kellene őriznie?

Védősor: a rend őre és akiből 386 kéne

Orbán Viktor, miniszterelnök

A tehetséges Videoton-nevelést őszintén szólva majdnem ki kellett hagynunk a csapatból, mert a szezon második felében Karácsony csatár többször is úgy megforgatta a híres Simicska-csellel, hogy majdnem a saját lábában esett el. Téli játéka viszont olyan élénken él bennünk, hogy nem lehetett kihagyni: emlékezhetünk, akkor nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi mezőny nagy része ellen kellett védekeznie, és a zuhanyhíradóban már elő is jött az ilyenkor szokásos pletyka, hogy akár le is cserélhetik. Orbán a vihart szépen kibekkelte, így már érthetőbb is, hogy az utóbbi hónapokban miért volt fáradtabb. Jót fog tenni neki a nyári pihenő!

Vincze László képviselő, Fidesz

„Nem itt tartana a hazánk, hogyha 386 olyan derék magyar parlamenti képviselőnk lenne, mint Vincze László” – mondta Orbán Viktor 2007-ben Csongrádon, mégsem ezért került a játékos a csodahátvédsorba. Vincze a szégyenválogatott Kerényi Imre tökéletes ellentéte: nem lehet úgy megállítani a parlament folyosóján vagy a képviselői irodaháznál, hogy ne lehetne kérdezni tőle. Egy képviselőtől persze nem kellene, hogy nagy dolog legyen, hogy nem rohan el, ha kamerát lát, a Fideszből ezzel mégis csodaválogatottba lehet kerülni. Tisztára mint az angol válogatott. 

Pintér Sándor belügyminiszter

Ismerik azt a viccet, hogy a rendőr bemegy a parlamentbe? Mi mondjuk nem, a belügyminiszter viszont nagyon úgy tűnik, nemhogy ismeri, de meg is tudja csavarni párszor. Parlamenti válaszaiban fülön csípi a bénán kérdezőket, hibásan érvelőket és bajkeverőket, és úgy foganatosítja a rendőrnyelv országházban történő alkalmazásának tényállásának megállapítását, hogy megszólal a fejünkben az Eins, zwei, polizei már akkor is, ha csak megrezdül a bajsza. Miniszterségének eddigi csúcspontját, tavaly tavaszról, amikor halálos nyugalommal sétált be az őt vadul gyalázó tüntetők közé, ugyan nem volt alkalma megismételni, szereplései előtt így is vigyázzba állunk.

A középpálya: az agrárduó és a Fidesz Zidane-ja

Varga Géza képviselő, Jobbik

Nem a Jobbik szezonja volt az idei. Jól mutatják ezt akcióik: ha már EU-zászlót kell égetniük, a homoszexualitás propagálását akarják büntetni vagy egyszerűen csak zsidóznak bele a világba, az általában kétségbeesett kísérletet jelent az úgynevezett közbeszéd úgynevezett tematizálására. A végére ugyan egészen belejöttek az oligarchabizottság erőltetésével, de a szezont ez önmagában nem menti meg. Ezért is volt különösen üde színfolt Varga Géza, a Jobbik agrárszárnyának Schweinsteigere, aki nem megélhetési gyűlölködéssel, hanem a mezőgazdaságot (az évad sztártémáját!) érintő lényeges kérdésekkel bombázta folyamatosan a bombázni való kormánytisztviselőket. Az pedig, hogy pontosan úgy néz ki, ahogy egy nemzeti radikális párt agrárszakértőjét elképzelnénk, csak még biztosabbá teszi a helyét a csapatban.

Szabó Rebeka képviselő, LMP

Még mindig agrárium! Varga Géza is nagy király, de miatta önmagában még nem lettek volna a Kazinczy utca kedvenc témái idén a földpályázatok körüli gyanús ügyek. Szabó Rebeka viszont elérte, hogy divatos fiatal körökben Nyerges Zsoltról többet beszéljenek, mint az új Google-szemüvegről, Angry Birds helyett pedig letölthető kombájn-applikációval játsszanak reggeltől estig. Szabó Rebeka szinte minden héten kérdez, interpellál, napirenden tart és adatokat kér ki földügyben – érdemeit pedig nem csorbítja, hogy komoly férfiak gyakran azzal próbálnak védekezni ellene, hogy egyszerűen hülyének nézik.

Turi-Kovács Béla képviselő, Fidesz

Volt néhány nehezen védhető lépése a kormánypártnak idén, de talán egy sem volt olyan égbekiáltó ellentétben a korábban hirdetett szövegekkel, mint az, hogy az öblös hangú antokommunista retorika mellett leszavazták az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, majd el is maszatolták az egész kérdést. Egy ember volt a pártban, aki karakánul kiállt ez ellen: a veterán kisgazda Turi-Kovács Béla szavazta meg egyedül a frakcióban, hogy legalább parlamenti vitanapot tartsanak erről. Turi-Kovács kemény figura, már 1956-ban is kisgazda volt,  ő aztán igazán megteheti, hogy karrierjének utolsó szakaszában a Fidesz Zidane-jaként fejelje le a párt elmaterazzisodott többi részét, de mielőtt belegabalyodunk ebbe a hasonlatba: éljen Turi-Kovács!

Schiffer András képviselő, LMP

Mióta nincs rajta a frakcióvezetőség terhe, Schiffer igazi szélsőként lubickol a betömörülő védelem ellen. Néha bombagólt lő a szélről, mint az aktanyilvánosságról szóló javaslat, néha pedig csak olyan pimasz cseleket enged meg magának, mint az, hogy Habony Árpád trükkjének nevezi a Gyöngyöspata-bizottságot, vagy éppen rossz instrukciót kiabál oda a bégető Fidesz-frakciónak, akik ettől teljesen megzavarodnak. Schiffer él a parlamentben, mint hal a vízben, ha fideszes lenne, biztosan miniszter lenne már. Más kérdés, hogy közben hagyja, hogy saját pártja unalomba fulladjon – dehát nem csak C. Ronaldo tehet arról, ha a csapat nagy része nem tudja tartani a lépést.

Ángyán József képviselő, Fidesz

Egy irányító játékosra talán a legjobb, amit mondani lehet, ha nem tudjuk, hogy hős, vagy bolond. Ángyánról épp ezt szokás tartani, az viszont biztos, hogy igazi registaként az utóbbi hónapokban ő irányítja a politika egy különösen izgalmas részét. Mióta lemondott és kormányzati maffiakapcsolatokról kezdett beszélni, gyakorlatilag az ő elejtett mondataiból él az ellenzék és a sajtó.  Ángyán pedig ügyesen adagolja a feszültséget, mindig közöl egy újabb információmorzsát, de úgy lavíroz, hogy a pártból se utálják ki látványosan. Csapatunk őrült zseni irányítója.

Csatársor: A Politikus és Inzaghi

Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára, korábban frakcióvezető, Fidesz

Magyarországon ma Lázár János A Politikus. Az egy dolog, hogy Gyurcsány Ferenc óta senkit sem láttunk, akiből így sugárzik a hatalom akarása – ilyesmiért kárhoztatni egy politikust olyan lenne, mint egy tigrist azért, mert húsra fáj a foga. Lázárnak viszont minden lépéséből sugárzik a politika, politikát reggelizik, ebédel és azt is izzadja ki, akár a Csányi Sándorral való konfliktusát sikálja el éppen, akár azt próbálja kimagyarázni, miért lobbisták gépén írják a törvényeket, akár Schmitt Pált védi, vagy egyszerűen csak az ellenzéket osztja napirend előtt. Kielégíthetetlen politikai éhségében mostanra a kormány második legfontosabb embere lett, de amilyen Brutus-nézéssel tekint időnként Orbánra a parlamentben, szerintünk ennél sokkal többre vágyik. Néha ugyan túlfut kicsit, mint amikor Schiffert rokoni alapon kommunistázza, de ezt írjuk a meccsláz rovására – végül is Messit is kiállították első válogatott szereplésén. Nem túl merész tippünk, hogy Lázárt nagyon sokáig fogjuk még nézni a magyar politikában.

Mesterházy Attila frakcióvezető, MSZP

Ha van tökéletes ellentéte Lázár Jánosnak, az Mesterházy – de talán éppen ezért egészítik ki egymást tökéletes ékpárként. Már nem mintha Mesterházy nem szeretné a hatalmat, de Lázár lehengerlő szerepléséhez képest tőle konkrétan semmit sem tudunk felidézni azóta, hogy ősszel ultimátumot adott Gyurcsánynak. Az eredmény? Mesterházy mára Orbánt is megelőzve a legnépszerűbb pártelnök Magyarországon. Ő a mai politika Filippo Inzaghija, akitől egy villanást sem látunk, aztán egyszercsak már azt vesszük észre, hogy ott van gólhelyzetben. Született tehetség.

Szövetségi kapitány: Áder János, köztársasági elnök

Bár a magyar csapatoknak nem feltétlenül hoz szerencsét a bajszos kapitány, Áder mégis a legjobb választás lenne a posztra. Olyan szimpatikus beszédet, mint a teljesítmény fontosságát méltató parlamenti első beszéde, régen hallottunk, amerikai filmekbe is elment volna egy focicsapat öltözőjében motivációs hergelésnek. A hibás törvényeket úgy küldi vissza, mint Sergio Ramos az ír csatárokat, de nem is azért állítunk össze szuperválogatottat, hogy hibás törvényeket írjanak. Tisztelet a kapitánynak!