Megvonták a kommunista nyugdíjakat

Az árfolyamrögzítésről tavaly decemberben hozott törvényt a fideszes Kocsis Máté és a hozzá június 25-én csatlakozott Szabó Zsolt javaslatára módosították, ráadásul sürgős eljárásban. A képviselők három hónappal megtoldották a közszolgák hitelszerződési határidejét.

Azaz, az új szabályozás szerint a közszolgák akkor is jogosultak az állam vissza nem térítendő támogatásra, ha a végtörlesztés visszafizetésére felvett hitelről idén szeptember 30-ig kötnek szerződést. A támogatás maximális összege legfeljebb hat havi havi törlesztőrészlet és a rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlet különbözete.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslata alapján a jövőben a pénz helyett utalvány formájában adott juttatás is iskolakezdési támogatásnak minősül. A módosítással a 2006. január 1. előtt születettek javára is nyitható Start-számla, amennyiben a gyermek szülője jogosult családi pótlékra. Az is nyithat Start-számlát, aki jogosult a családi pótlékra, de nem igényelte.

De mindenkinek csak egy Start-számlája lehet, amin a pénzt kincstári letétbe kell helyezni, azaz ezzel kvázi államosítják a Start-számlákat, melyek mentesülnek a stabilitási törvény szerinti fizetési kötelezettségek alól. Új Start-számlát már csak a kincstárnál lehet nyitni, régi Start-számlát csak a kincstárhoz lehet átvezetni.

Sürgősséggel fogadta el a parlament Kocsis Máté, a honvédelmi bizottság fideszes elnökének törvénymódosítását, mely alapján az eddig a külügyminisztériumhoz tartozó Információs Hivatal, azaz a polgári hírszerzés a miniszterelnök, gyakorlatban pedig a miniszterelnökséget irányító államtitkár, vagyis Lázár János irányítása alá kerül.

Az indoklás szerint a hírszerzés irányításához "több szempontból a kormány valamennyi tagjának együttműködése szükséges". Hogy miért, azt Kocsis nem fejtette ki. A világban a hírszerzéseket szinte kizárólag a külügyminisztériumok irányítják, mert a világban a hírszerzési tevékenység szinte kizárólag külföldi célpontok ellen irányul. Így nem igazán érthető, hogy mely miniszterek együttműködése szükséges a szervezet irányításához.

A törvénymódosítás a titkosítási szabályokat is érinti, a jövőben nem a felügyelő miniszterek, hanem a kormány határozza meg a szolgálatok által közzé teendő adatok körét.

Négy fideszes képviselő, köztük Kósa Lajos indítványa jogharmonizációs jellegű. A vízközmű-szolgáltatásról tavaly elfogadott törvény változásait kell átvezetni a kapcsolódó jogszabályokon. Így például módosítani kell az önkormányzati törvényt is, amely a szolgáltatást önkormányzati feladatként határozza meg, miközben a vízközműtörvény állami tulajdonlást is engedélyez.

A törvényhez több módosító indítványt is benyújtottak az illetékes bizottságok. Ezek közül négy érdekesebb. Pólics József támogatott indítványával lopakodva államosítaná a vízközműszolgáltatást. A javaslat szerint 2015-től kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek lehet kiszervezni a vízközműszolgáltatással kapcsolatos tevékenységeket, beleértve a díjbeszedést, óraleolvasást és az üzemeltetést is.

Három indítvány az előterjesztő fideszesek és a kormány nézetkülönbsége miatt érdekes. A mezőgazdasági bizottság javaslatát, hogy a törvény egyik rendelkezése már július 15-én hatályosuljon, a kormány támogatja, az előterjesztők nem. A passzus alapján a kormány rendeletben határozhatna uniós vagy nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő beruházások megvalósításáról, ha amúgy reális a veszélye annak, hogy a határidő túllépése miatt elmaradna a teljesítés.

Fordított a helyzet a gazdasági bizottság javaslatával, amely alapján a vízközművek térítésmentes átruházása áfamentes lenne, a társasági adó szempontjából pedig az átadó költségként, ráfordításként számolhatná el. Azt a módosítót, amely szándéka szerint a vízközműtársaságok tulajdonának átadását egyszerűsítené le arra hivatkozva, hogy a közművagyont tulajdonló társaságok többsége száz százalékban nemzeti tulajdonban van, a mezőgazdasági és a gazdasági bizottság is benyújtotta. Az előbbit a kormány támogatja, az előterjesztő elutasítja. Az utóbbinál felcserélődtek a szerepek, így nem tudjuk, hogy a javaslat tetszik-e vagy sem az előterjesztőknek vagy a kormánynak.

A parlament végül az előterjesztők által támogatott indítványokat fogadta el.

Navracsics igazságügyi miniszter javaslata szűkíti a Kúria előtti felülvizsgálati lehetőségeket. A felülvizsgálat eredendően rendkívüli jogorvoslat volna, valójában a gyakorisága miatt már rendes jogorvoslatként funkcionál. Így a jövőben nem lehet felülvizsgálatot kérni a jogerős határozat indoklása,  kamatfizetésre és perköltségre vonatkozó rendelkezések ellen, a hárommillió forintot meg nem haladó vagyonjogi ügyekben, vagy társasházi közgyűlések határozataival kapcsolatos döntéssel szemben.

De nem lehetne kúriai felülvizsgálatot kérni behajtandó adótartozásra fizetési kötelesség megállapító, bírságot kiszabó és kisajátítási ügyekben sem, ha az ügyérték nem éri el az egymillió forintot.

Schiffer András egyik módosítója indoklásában diszkriminatívnak nevezte, hogy bizonyos összeghatár alatt nem kezdeményezhető felülvizsgálat. A Jobbik és az MSZP a munkaügyi és a személyhez fűződő jogok megsértése miatti kártérítési perekben előterjesztett pénzköveteléseket vette volna ki a korlátozás alól. A kormány és a kormánytöbbség mindhárom javaslatot elvetette a bizottságokban.

A törvényben sikerült elrejteni egy, a kormány dolgát a jövőben nagyon megkönnyítő rendelkezést. Ha egy beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánítanak, az ellen keresetet csak hiteles elektronikus dokumentumként lehetne benyújtani, ennek előállítása viszont aránytalanul költséges azoknak a helyi civil szervezeteknek, amelyeket leginkább érinthetnek a beruházás hatásai.

Egy módosító indítvánnyal teremtik meg a Magyar Igazságügyi Akadémiát, melynek elnökét az Országos Bírói Hivatal kétharmaddal kilenc évre megválasztott elnöke nevezheti kei, és amely a jövőben ellátja a bírák, a fogalmazók, részben az ügyészek és mások képzését. Az akadémia képzési programját, tananyagát az OBH elnöke és az ugyancsak kilenc évre megválasztott legfőbb ügyész dolgozzák ki.

Az alkotmányügyi bizottság emellett több módosító indítvánnyal a civiltörvényt is kiegészíti, újraszabályozva a civil szervezetek felszámolását, törvényességi ellenőrzésének részletszabályait.

Bár az előterjesztő igazságügyi minisztérium az indoklásban erről mélyen hallgat, a szerényen csak „magas színvonalúnak” jellemzett két törvényt az Európai Bizottság kifogásai miatt egyszer már módosítani kellett. Most pedig azért módosítanák újra, hogy még az eddigieknél is magasabb színvonalú legyen, „még hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás működését és igazgatását”.

Valójában az uniós kifogásokra adott válaszként tovább korlátozták az Országos Bírói Hivatal kétharmados többséggel kilenc évre megválasztott elnökének teljhatalmát. Így az OBH elnöke a jövőben mégsem indítványozhat jogegységi eljárásokat, és más bíróságot is csak nagyon kivételes esetben jelölhet ki egy ügy tárgyalására – amibe a bírói tanácsnak is lesz beleszólása.

A kiemelt ügyek soron kívüli intézéséről sem az OBH elnöke dönt a jövőben, hanem a statisztikai adatok, az ügyelosztás és a munkateher elemzésével a bírói tanács dönthet, csakis kivételesen indokolt esetben.

A javaslat alapján az OBH elnöke jogszabály alkotását sem kezdeményezheti, legfeljebb javaslatot tehet erre a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál. Korlátozzák az OBH elnökének kinevezési jogkörét is.

A törvényhez maga az igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor is benyújtott módosító indítványt, amit előterjesztőként támogatott is. Eszerint az OBH elnökét nem lehet újraválasztani sem. Navracsics ezzel szép sikert ért el, az övé az egyetlen egyéni képviselői módosító indítvány, amely elnyerte a kormánypárti többség támogatását.

A törvényt a zárószavazás előtt is módosították, de csak technikai értelemben. Ez azonban lehetőséget teremtett a vitára, amiben Bárándy Gergely a bírósági reform bukásáról beszélt, és arról, hogy a törvény a módosítás után sem oldja meg az egyik legfőbb problémát, a bírák nyugdíjazásának ügyét, amely miatt a mai napig kötelességszegési eljárás folyik Magyarország ellen. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azzal keltett feltűnést, hogy határozottan védelmébe vette Handó Tündét és a Kúria elnökét, Darák Pétert is. És lelkesen dicsérte a módosítást, mert az nem hajtja végre az EU "diktátumát". Ezért a Jobbik tartózkodott, a kormánytöbbség meg megszavazta a bírósági törvény módosítását.

A szerény cím valójában a kommunista nyugdíjprivilégiumokat megvonó törvényjavaslatot rejt. Eredeti szándéka szerint a kormány javaslata csak technikai pontosítás lett volna. Egészen mostanáig egy 1968-as ESZAK - ez az unió elődje, a szén- és acélközösség - rendelet szabályozta, ami a magyar csatlakozással 2004-ben a magyar jog részévé vált. Mostantól viszont saját törvény szabályozza majd az uniós tisztviselők nyugdíjszámítási szabályait.

A kormány indokai között szerepel még, hogy az eddigi szabályozást a magánnyugdíjrendszer felszámolása miatt is meg kell változtatni. Ráadásul Magyarországon 2012. január 1-től megszűntek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak is.

A technikai jellegű szabályozás részleteibe nem mennénk bele, az érintettek itt olvashatják a javaslatot (.pdf).

Ám a javaslat módosítói között Wittner Mária és Iván László fideszes képviselők több jobbikossal összefogva elrejtették a kommunista nyugdíjak megvonását célzó javaslatukat is. Ez alapján nem járna nyugdíjkiegészítés annak, aki 1945-49 között részt vett a demokratikus államrend lebontásában, az 56-os szabadságharc leverésében, a kommunista titkosszolgálat - és nem az állambiztonság - munkatársa vagy állami vezető volt. Megvonják az állampárt és a KISZ vezetőinek a nyugdíjkiegészítését is.

A módosító indítvánnyal az érintett bizottság és az előterjesztő kormány is egyetértett, így az uniós tisztviselők nyugdíjának rendezése apropóján a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékot is megvonták.

Mondhatnánk, hogy Fazekas Sándor törvényjavaslatából (.pdf) álmunkból ébredve is teljes oldalakat tudnánk elszavalni, de hazudnánk. Ne vessenek meg ezért. A javaslatban, amiről beszélünk, olyan kifejezések szerepelnek, mint például termékpálya.Ennek egyrészt szereplői vannak, másrészt működése, ami vertikális. Ha mégsem az (olyan?), akkor ösztönözni kell, hogy olyan (az?) legyen.

A cél amúgy az agrárpiaci szakmaközi szervezetek megerősítése, ami sikerülni is fog. Például a jövőben annak a piaci szereplőnek is hozzájárulást kell fizetni a szakmaközi szervezetnek, amely ugyan nem tagja a szervezetnek, de élvezi a szervezet intézkedéseinek előnyeit.

Az új szabályozás szerint a sertés-, marha-, juh- és baromfi-tenyésztőknek, a bor-, dohány, gabona-, vetőmag-, napraforgómag-, -olaj- és -dara-, sörárpa-, tej-, zöldség- és gyümölcstermelőknek kötelezően adatokat kell szolgáltatni a termékek áráról és mennyiségéről, hogy azokat nyomon lehessen követni.

A mezőgazdasági bizottság egy módosítóval az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt is módosítaná, a felvásárlóknak és a feldolgozóknak a korábbi harminc helyett tizenöt napon belül kellene fizetniük a termelőknek. A szerződésben pedig garantálniuk kéne a késedelmi kamatot és engedélyezniük az inkasszót is.

Egy másik agrár tematikájú javaslat módosító indítványairól is döntöttek. Fazekas Sándor javaslata újradefiniálja a borvidéket, de egyáltalán nem radikálisan. Borvidék az, ahol van hagyománya a bortermelésnek és jellegzetes a bor. A törvény azt is definiálja, hogy mi az akta. Az akta egy iratköteg, amit a hegybíró készít az ezer négyzetméternél nagyobb területen szőlőt termelők nyilvántartásaiból.

Az eredeti javaslat szerint a hegybíró egy év után kezdeményezhetné a műveletlen ültetvények kivágását. A mezőgazdasági bizottság ezt úgy módosította, hogy egy év után csak felszólíthatná a használót a rendeltetésszerű művelésre. Ha ez újabb egy évig nem történik meg, akkor újabb felszólítást kell küldenie. Ezután már csak hatvan nap a türelmi idő, de a hegybíró még ekkor sem vágattathatja ki az ültetvényt, hanem meghirdeti művelésre. Ültetvényt csak akkor lehet kivágattatni, ha legalább három éve nem művelik.

Akit érdekelnek a további részletek, itt olvashatják a törvényjavaslatot (.pdf).

Fazekas agrárminiszter a vízgazdálkodásról szóló törvényt is módosítaná. Javaslata szerint a gyógyvizeket a jövőben elsősorban gyógyászati célokra kéne használni, kivéve, ha fóliasátrakat fűtenénk vele. A termálvizeket ugyanis csakis a kifejezetten energetikai célból kitermelt termálvíz kivételével kell erre használni. Az energetikai kitermelésnél ugyanis megszűnik a korábbi visszatáplálási kötelezettség, egészen 2015. június 30-ig.

Ettől a miniszter a fóliás termelés gazdaságos fenntartását és piacbővítését várja. A javaslathoz csupán két módosító érkezett, ám ezek egyikét sem támogatják a bizottságok. Elfogadott módosító javaslatok hiányában a zárószavazást is megtartották, és el is fogadták a törvényt

Az új kulturális államtitkár tudott újat mutatni. Alkotott már személyre szabott törvényt a parlament, de olyanra nem emlékszünk, hogy az nyújtsa be a javaslatot, akire szabták. Pedig most L. Simon László javasolja, hogy L. Simon László a jövőben is a kulturális pénzosztó, a Nemzeti Kulturális Alap operatív vezetője lehessen annak ellenére, hogy a területet felügyelő államtitkár lett, ami eddig összeférhetetlen volt a poszttal.

A javaslathoz egyedül az elempés Karácsony Gergely nyújtott be érdemi módosítót, melyek külön-külön is, de együtt pláne a teljes javaslatot megsemmisítenék. A kormánypártok ezt nyilván nem támogatták a bizottságokban, és a szavazáskor sem. Pár apróbb tartalmi pontosítást azonban megszavaztak, így a törvényt a jövő heti ülésen fogadhatják csak el.

Az új emberminiszter, Balog Zoltán első törvényjavaslatával azonnal a legelesettebbektől vonna meg támogatást. Javaslata szerint nem lennének jogosultak az aktív korúak ellátására azok, akik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény alapján felzárkóztatási támogatást kapnak.

A javaslat szigorúan az iskolalátogatáshoz kötné a családi pótlék fizetését. További megszorítás, hogy bizonyos szociális juttatásokat a jövőben természetben nyújtanának.

Fontos változás, hogy a fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, illetve a hajléktalanok részére bevezetik a támogatott lakhatást, melynek célja az ellátott önálló életvitelének fenntartása vagy elősegítése. Azaz, a jövőben az érintetteket legfeljebb hat-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban helyeznék el úgy, hogy egy helyen legfeljebb ötvenen élhessenek együtt.

Pontosítják a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló szabályokat is. A kormány a nyugdíjszabályok átírásával megszüntette a korhatár előtti nyugdíjakat, így a korábbi rokkantnyugdíjasok idén már csak juttatásban részesülnek, egyben felülvizsgálják rokkantságuk fokát is. A cél az, hogy a megváltozott munkaképességűek is inkább a munkapiacon helyezkedjenek el.

Egy módosító indítvány szerint a települési önkormányzatoknak a tízezer forintot elérő szociális segélyekből ötezer forintot Erzésbet-utalványként kell utalniuk.

A teljes törvényjavaslatot itt olvashatják (.pdf).

Hamarosan újabb elemmel bővülhet Matolcsy György unortodox eszköztára, hétfőn szavazhatnak a népszerű nevén csak csekkadónak nevezett pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló törvényjavaslat módosító indítványairól is.

Ezek egyike, amit a költségvetési bizottság nyújtott be, máris hatalmas lyukat üthet a szintén a rendkívüli ülésszakon tárgyalt 2013-as költségvetésen. A bizottság javaslatára ugyanis a csekkadó plafonját a tervezett harmincezer forint ötödére, hatezer forintra csökkentik. Bizonyos esetekben az adó mértéke is csökken, például az egynapos jegybanki betétek 0,1 százalék helyett 0,01 százalékkal adóznak majd.

A kormány szokásától eltérően a csekkadónál feladta azt a kommunikációt, hogy itt most az emberek helyett a gonosz multikkal próbálja megfizettetni valaminek az árát. Matolcsy György június közepén ismerte be, hogy a tranzakciós adót a bankok igenis átterhelhetik ügyfeleikre, hiszen korábban a tranzakciós illetékből az elvárt adóbevétel tört részét szedték csak be ügyfeleiktől.

De hogy mennyi pénzt is várnak az adótól? A legelső tervek még 130-228 milliárddal számoltak, aztán ez 283 milliárdra, majd 300-400 milliárdra nőtt. A plafon harmincról hatezer forintra csökkentésével viszont 2013-ban legfeljebb 140 milliárd forint lesz. Tény, hogy ezzel jelentős lyuk keletkezett máris a jövő évi büdzsében, de az is az, hogy a tervezett mérték egyszerűen elviselhetetlen terhet jelentett volna a bankoknak. Az pedig a hitelezés teljes leállásához, ami pedig a gazdasági visszaeséséhez vezetett volna.

Így most az aktuális tervek szerint a tranzakciós illetéket minden banki művelet után meg kell majd fizetni, de mértéke még a hatmillió forint feletti átutalásoknál sem haladná meg a hatezer forintot.

Az unortodox gazdaságpolitika másik nyári csodafegyvere a biztosítási adó, aminél már meg se próbáltak úgy tenni, mintha az nem az embereket terhelné - ami, lássuk be, normális is, hiszen ki más fizetné meg.

A módosító indítványok itt is könnyítést hoznak, egyben bevételkiesést a költségvetésnek. Matolcsy eredetileg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást is megadóztatta volna, nem is kicsit. A költségvetési bizottság két, az előterjesztő egyetértését is elnyert indítványával viszont teljes egészében törölné a tervezett 30 százalékos adót.

Így a jövőben a casco után 15 százalékos, a vagyon és balesetbiztosítások után 10 százalékos adót kell majd fizetni.

Rogán Antal és társai a NAV bűnügyi tevékenységének erősítésére a pénzügyi nyomozók illetményrendszerét alakítanák át úgy, hogy a pénzügyőrök a jövőben magasabb jövedelmet kapjanak. A szabályozás kitér az előmeneteli szabályokra is, egyben egységesíti a NAV illetményrendszerét.

A módosításra az előterjesztők szerint azért van szükség, mert a pénzügyi nyomozók kevesebbet kerestek rendőrségi társaiknál.

A törvényjavaslat az érintettek és az érdeklődők itt olvashatják (.pdf). A javaslathoz csütörtökön pár pontosítást benyújtott a költségvetési bizottság, ezeket megszavazták.

Vas Imre fideszes képviselő apróbb, technikai pontosításokkal módosítaná a cégnyilvántartásról szóló törvényt és a csődtörvényt. A legnagyobb újdonság, hogy felszámolóként a jövőben csak átlátható szervezetek jelölhetők ki - a törvény megfogalmazása szerint az 5 százaléknál nagyobb tulajdoni hányadú tulajdonosoknak megismerhetőknek kell lennie, és egyik tag sem lehet ellenőrzött külföldi társaság, magyarán offshore-cég.

Az eredeti javaslatban szereplő megfogalmazást végül az alkotmányügyi bizottság egyszerűsítette, módosító indítványukat az előterjesztő és a kormány is támogatta. Így a végleges szöveg szerint felszámoló csak az lehet, aminek a tulajdonosai megismerhetők, továbbá nincs a tulajdonosai között offshore-cég.

A felszámolóknak szeptember 1-ig kell jelezniük, hogy megfelelnek a feltételeknek.

Hivatalosan ennél bonyolultabb a határozati javaslat címe, egészen pontosan Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozat. Magyarán, a strasbourgi bíróság az alapjogokat sértőnek értékelte a vörös csillag viselését tiltó magyar szabályozást, amire válaszul az igazságügyi minisztérium most azt a határozatot kívánja meghozatni, hogy minket ez nem érdekel.

Vagyis, akármit is ítélt az európai bíróság, Magyarországon továbbra is tiltott önkényuralmi jelkép marad a vörös csillag.

A kiszabott bírságot viszont kifizetik Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 egykori elnökének. Hogy milyen forrásból, arra két módosító javaslat is érkezett. A kormány Vejkey és Vas fideszes képviselők ötletét támogatta, akik szerint a pénzt a pártok támogatására szánt költségvetési forrásból kell megfizetni. Stágel és Wittner képviselők konkrétan az MSZP állami támogatásából fizettették volna ki a bírságot, ezt azonban a kormány nem támogatta. A parlament a támogatott verziót fogadta el.

A kormány nem csak támogatta, de tovább is gondolta az elfogadott módosítót. Ezért zárószavazás előtt újabbat adott be, amely szerint nem csak a Fratanoló-ügyben, de a vörös csillag használatával kapcsolatban a jövőben hozandó ítéletek esetén is a pártok költségvetési támogatásából fizetné ki a büntetést. Ami nem csak azért necces, mert necces, hanem mert amúgy a strasbourgi bíróság elmarasztaló ítéleteire külön keretet határoztak meg a költségvetésben. Ahogy arra a záróvitában Schiffer András rámutatott, az idei és a jövő évi költségvetésben is elkülönítettek erre forrásokat, konkrétan félmilliárd forintot. Vagyis a kormány javaslata puszta szemfényvesztés, politikai marketing. A kormány nem méltatta válaszra, a kormánytöbbség pedig megszavazta a módosítást és a határozatot is.