Elfogadták a jegybanktörvényt

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője annyira fontosnak tartotta a hírközlési törvény módosítását, hogy frakciója részben ezért kezdeményezte a nyári rendkívüli ülés összehívását. A javaslatot amúgy Cser-Palkovics András és Nyitrai Zsolt nyújtották be. Indoklásuk szerint a hatályos törvények azt a furcsa helyzetet idézték elő, hogy bár a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság minden erőforrással rendelkezik a stratégiaalkotás előkészítéséhez és az elkészült stratégia végrehajtásához, ez mégsem feladata. Ezzel szemben a minisztériumé, amely azonban nem alkotjhat önállóan stratégiát és ágazati politikát.

Ezekből kifolyólag a törvényt úgy alakítják át, hogy az NMHH a jövőben önmaga állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek be nem tartása miatt eljár. Katasztrófahelyzetben pedig minden tévé- és rádióadást megszakíthat, hogy kormányzati közleményeket sugározzon.

A törvényjavaslathoz több módosító indítványt is benyújtottak a kormánypárti képviselők, akik közül Menczer Erzsébet tűnik az elektronikus hírközlés fő szakértőjének. A módosítók mindegyikének valóban is köze van az eredeti javaslathoz, részletszabályokat pontosít.

A kormánytöbbség már majdnem módosította a jegybanktörvényt, amikor Varga Mihály IMF-ügyi miniszter kérésére mégis visszavonták a javaslatot, amely nem mindenben felelt meg a jegybanki függetlenséget korlátozó eredeti jegybanktörvény megváltoztatását követelő EU-IMF-Európai Központi Bank hármasnak. Ha minden igaz, a mostani módosítással végre sikerül lezárni ezt a hét hónapja húzódó történetet, és talán az IMF-hiteltárgyalások is megkezdődhetnek.

A siker garanciája, hogy a javaslatot a kormány most előzetes véleményezésre megküldte a legszigorúbb követelésekkel előálló EKB-nak is, amely pozitív választ adott.

Így az új javaslat kilenc főben korlátozza a Monetáris Tanács létszámát. Összetételét úgy alakítja, hogy a parlament által hat évre választott tagok létszáma meghaladja, de kétszeresen nem haladhatja meg az MT-tag jegybankelnök és alelnökök számát. Rendezték a tanácstagok felmentésének szabályait is.

A kormány egyetlen, a javaslathoz benyújtott módosító indítványt sem támogatott, így pénteken el is fogadták az új jegybanktörvényt. Azt viszont semmi sem garantálja, hogy ezzel kezdetüket vehetik a hiteltárgyalások. Az EU és az IMF legújabban a miniszterelnök hétfői beszédében bejelentett járulékcsökkentési program forrásait hiányolják.

A közrend a nemzet felemelkedését szolgáló alapérték, állapította meg Pintér Sándor, és írt egy törvényt arról, hogy mi szükséges a közrend fenntartásához. Együttműködés a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel.

Ennek keretében például meghatározzák, hogy a fegyveres biztonsági őrnek olyan formaruhát kell viselnie, amilyet egy másik jogszabályban határoznak meg, de a formaruhájával igazolja, hogy ő az, ami. Az intézkedő rendészeknek be kell mutatkozniuk, meg kell mondaniuk, hogy kihez tartoznak és miért intézkednek.

A rendészek kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak, olyat, amely a legkisebb károkozással vagy korlátozással jár. Például vegyi eszközt, de csak akkor, ha az intézkedés tárgya testi kényszerrel nem törhető meg. A többi kényszerítő eszköz felsorolásáról megfeledkezett a törvényalkotó. Az biztos, hogy a segédfelügyelő Tóth Gábor javaslatára rendőrbotot is tarthat magánál

A tövény egyik újítása, hogy a rendőrségi törvény módosításával megteremti a rendőrség iskolákban való bevetésének a lehetőségét. És a jövőben a rendőrök igazoltathatják a gyanú szerint iskolakerülő fiatalokat. A tanítási időben a 14 évesek ezentúl csak írott engedéllyel vagy felnőtt kíséretében lehetnek az utcán.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára aktualizálják a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvényt, egyben azt is törvényben mondják ki, hogy a közutakat úgy kell felépíteni, hogy azok biztonságosak legyenek.

A gyorsforgalmi úthálózat bővítése keretében bővíteni az M1-M7-es autópályák közös szakaszát, az M1-es Tatabányáig tartó, az M2-es országhatárig tartó, az M3-as országhatárig tartó, az M4-es országhatárig tartó, az M5-ös Újhartyánig tartó, az M6-os Bolytól az országhatárig tartó és az M7-esnek az M8-as autópályáig tartó szakaszát, egyben felépíteni tervezik az M8-as autópályát az országhatártól Vasvárig és Veszprémtől Jászalsószentgyörgyig. Tervezik az M15-ös kapacitásbővítését és az M43-as megépítését is.

Autópályává szélesítenék az M70-est és  az M60-ast.

A törvény az önkormányzatokra is új feladatokat ró, így például a jövőben azok feladata lesz a gyalogátkelők megvilágítása és a járdák kiépítése.

Némethné törvényjavaslatában újra betiltanák a lámpa- és villanyoszlopokra kihelyezett reklámokat, de tilos lenne városon kívül út menti reklámtáblákat is elhelyezni.

A törvénnyel módosítanák a szabálysértési törvényt is. A fideszes Bíró Márk javaslatára például belekerülhet, hogy ha nem állapítható meg személyi felelősség a tilosban parkolásnál, akkor a vétséget elkövető autóról a következő hat hónapban menetlevelet kell vezetni.

Szintén egy módosítóval, György István főpolgármester-helyettesével ez a törvény teremthette volna meg a fővárosi dugódíj bevezetésének jogi hátterét is, ám a javaslatot még a benyújtó György István is leszavazta.

Fazekas László vidékfejlesztési miniszter javaslatára az állatorvosi szakma önkormányzatiságának megteremtése érdekében az állatorvosi kamarát felhatalmazzák az állategészségügyi feladatok szervezésére. Mivel a törvény jól behatárolhatóan kizárólag az állatorvosokat érinti, nekik belinkeljük a javaslat szövegét (.pdf) http://www.parlament.hu/irom39/07768/07768.pdf , de mi magunk nem kívánunk részletekbe menőn foglalkozni vele.

Mivel a javaslatot pár ponton pontosítani kellett - de tényleg csak felsorolásokat és ragokat kellett javítani - ezért a héten csak a módosító indítványait fogadhatják el.

Hoppál Péter és Michl József képviselők javaslata rendezi a tankönyvvé nyilvánítás szabályait. A tankönyveket nyilvános pályázaton fogják kiválasztani, egy könyv tankönnyvé nyilvánítását a kiadó mellett az oktatási, illetve szakképzési tankönyv esetén a szakképzésért felelős minizster kezdeményezheti. Az érdeklődők itt olvashatják a részletszabályokat (.pdf).

Az oktatási bizottság több olyan módosítót is támogatott, amit a kormány nem támogat. Például javasolták, hogy a törvényjavaslattal szemben olyan könyveket is tankönyvvé lehessen minősíttetni, melyek részt vettek a nyilvános pályázaton, de nem nyertek. Ezeket a javaslatokat a kormánytöbbség végül a kormány szándékai szerint leszavazta.

A kormány alapvetően csak apróbb szövegpontosításokat támogatott a bizottságokban. Ezeket el is fogadta a parlament.

Amilyen nehezen állt össze a köznevelési törvény, olyan gyorsan módosíthatják azt Hoppál és Michl képviselők. A módosítás három fő oka, hogy a törvényben át kell vezetni a járások kialakításával kapcsolatos törvény rendelkezéseit, járási szintre telepítve a köznevelési ágazati hatósági feladatokat. Másrészt az önkormányzatok tulajdonában maradó ingatlanok működtetésével kapcsolatos kérdéseket is rendezni kellett. Harmadrészt szövegpontosító és a jogszabály koherenciáját megteremtő módosításokat is bevezettek. A javaslatot itt olvashatja (.pdf).

Az előterjesztéshez 128 módosító indítvány érkezett, ezek közül az előterjesztők javarészt csak kisebb technikai pontosításokat támogatnak.

A felsőoktatási törvény sem bírta tovább módosítás nélkül. Bár eredetileg nem volt része a módosításnak, de az oktatási bizottság egy módosító indítványával most emelhetik törvényi szintre a hallgatók röghöz kötését. Ezt eddig rendeletben írta elő a kormány, ám ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Az AB ugyanakkor tartalmilag nem vizsgálta a szabályozást.

Elvileg a kifogásolt porblémát megoldja, hogy törvényben írják elő a röghözkötést, most azonban az AB akár tartalmilag is vizsgálhatja majd a jogszabályt.

Ezt nem számítva Vinnai Győző törvénymódosítása drámai változást nem hoz a felsőoktatásban, inkább csak finomhangolják a törvényt. A javaslatot itt olvashatják (.pdf).

Ugyanez igaz a módosító javaslatokra is, ezek közül izgalmat csak Pósán képviselő módosítója okozhat, amit a kormány támogat, az előterjesztő nem. Ez megengedné, hogy a kormány által meghatározott esetben osztott képzésként is szervezhető legyen a középiskolai tanárképzés.

Mielőtt még részletesen megvitatnák a jövő évi költségvetés tervezetét - melynek fő számait Orbán Viktor csütörtöki állításaival szemben nem fogadják el a héten -, még módosítják az idei költségvetést is.

Ebben egyrészt a bevételi és a kiadási főösszeget is növelik, de ennél lényegibb változás, hogy az egészségügyi reform folyományaként újabb forrásokat vonnak el az önkormányzatoktól. Az államosított kórházak fenntartására juttatott forrásokat átcsatornázzák a központi költségvetésbe, azon belül is az emberi erőforrások minisztériumához, mely ezentúl fenntartója lesz a kórházaknak.

De ezzel a módosítással teremtik meg a PPP-projektek felszámolásának lehetőségét, egyben forrásokat különítenek el a törökbálinti iskola és sportközpont kivásárlásához is.

A költségvetési bizottság 14 iskola egyházi tulajdonba adását is a költségvetési törvényhez benyújtott  módosító indítvánnyal szentesítette volna, ám a javaslatot végül a ház egyhangúlag leszavazta. Elfogadása ugyanis alkotmányos aggályokat vetett volna fel. A módosító javaslatot pénteken önálló törvényjavaslatként nyújtották be.

Az új költségvetést a módosítók megszavazása után, hétfőn fogadhatják el.

A kormány Árpádházi Szent Erzsébet emlékére programot alapít a gyermekek étkeztetésére. A program részeként napi többszöri étkezést biztosítanának az oktatási rendszerben levő gyerekeknek. A program finanszírozására az Erzsébet-utalványból keletkező bevételeket fordíthatják. A jogszabály tervezetét itt olvashatják (.pdf).

Ezt már csak azért is érdemes elolvasni, mert a kormány egyetlen módosító indítványt sem támogatott, és a kormánypártok egyet sem szavaztak meg, így pénteken el is fogadták az új törvényt.