A Higgs-bozon sem térítette el a KDNP-t

2012.07.10. 09:43
Mit szólnak a kereszténydemokraták ahhoz, hogy valószínűleg megvan az isteni részecske? Inkvizíciómentes, modern politizálás a parlamentben.

- Akkor ennyi volt, barátaim? - néztek egymásra szomorúan a kereszténydemokrata képviselők.
- Úgy néz ki, nincs tovább - mondta lemondóan egy másikuk, ahogy a Nagy Hadronütköztetőből érkező híreket figyelte. Ha egyszer megvan az isteni részecske, hogyan maradhat tovább a parlamentben a párt? Nevezzék át magukat Magyar Bozon Pártnak? Napirend előtt álljanak ki a részecskefizika mellett? Ehhez egyiküknek sem volt kedve.
- Szóljatok Péternek.
- Á, hagyjátok, éppen a liberalizmus haláláról szóló beszédét írja. Még egyszer utoljára hadd mondja el.
- Mi lesz így az abortusztablettával? - vágott közbe egy másik képviselő, miközben egy harmadik épp javasolni akarta az inkvizíció újbóli bevezetését, de a legtöbben addigra már pakolni kezdtek. A szerdai napon, amikor a svájci-francia határon bejelentették, hogy nincs isten, egy kis magyar párt sorsa is végleg megpecsételődött.

Na persze, ahogy azt a belvárosi kocsmákban ájulásig részecskegyorsítózó liberálisok elképzelik! A KDNP politikusai a valóságban kifejezett örömmel és tisztelettel fogadták, hogy valószínűleg megvan az isteni részecskének is nevezett Higgs-bozon, és azt is biztosra vehetjük, a kereszténydemokrata szellem ettől még töretlen marad. Képviselőket kérdeztünk arról, hogyan tovább a szubatomi politizálás útján.

Nem ez a téma a pártban

01 20 oltony

Spaller Endre szerint korábban is voltak olyan felfedezések, melyek birtokában egyesek azt hitték, isteni hatalom van a kezükben. Ilyen volt a villámlás jelenségének leírása, vagy a lombikbébi. Ahogy azonban azok sem, a Higgs-bozon megtalálása sem jelenti ezt - azzal együtt, hogy a képviselő nagyon nagy eredménynek tartja a felfedezést és elmesélte, testvérével, aki nála sokkal jobban ért a témához és folyamatosan követi, mi zajlik a CERN kutatóközpontban, sokat beszélgettek a témáról. Nem úgy a párttársakkal, akikkel Spaller szerint a bejelentés óta nem került szóba az isteni részecske.

Amit a tudomány sem tud leírni

Lenne olyan tudományos áttörés, ami megingatná a hitében, kérdezzük Spallert, de rutinos kereszténydemokrataként hárít - ha eddig nem volt ilyen, valószínűleg már ezután sem lesz. A képviselő szerint egyébként is jellemző tendencia, hogy az emberek a fontos tudományos eredmények mellett is egyre inkább a valláshoz fordulnak, mert úgy érzik, van valami a megmagyarázható dolgokon túl is, amit a tudomány már nem tud leírni. Ezt egyébként a tudósok sem feltétlenül vitatják - bár a Higgs-bozon alapvetően meghatározó az univerzum keletkezésében, magát a teremtést nem magyarázza meg.

Orbán Viktor és a bozon

A tudományrovat példa-átiratát kölcsönvéve: képzeljünk el egy termet, tele nagyjából arányosan eloszló, egymással beszélgető Fidesz-KDNP-s politikusokkal. Ide lép be Orbán Viktor azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévő ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyűljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyűlő csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplő politikusok a Higgs-mező szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyűlő politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a mező mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.

Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik feléből terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekből álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erő is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítő erőt nevezzük Higgs-bozonnak. A példa eredetileg David J Miller fizikustól származik, aki indult azon a versenyen, amelyen a bozon lényegét kellett minél egyszerűbben elmagyarázni, nyert is vele egy üveg pezsgőt. Igaz, ő még brit konzervatív politikusokkal és Margaret Thatcherrel mesélte.

01 15 oltony

„El tudja magyarázni, mi az a Higgs-bozon?” - kérdezett elsőre vissza Rétvári Bence kereszténydemokrata államtitkár, amivel egyrészt jogosan fogott meg, másrészt alkalmat adott arra, hogy elővezessem a klasszikus magyarázatot, KDNP-s átiratban.

A felfedezés jelentőségét Rétvári is elismerte, szerinte ugyanakkor a lényeg, hogy az ősrobbanás óta kódolva volt, hogy merre halad az evolúció, ez pedig az ember fejlődése. A mai ember már nem úgy hisz az államtitkár szerint, hogy szó szerint veszi a teremtés történetét, hanem ezt a fejlődést tekinti isteni eredetűnek. Ezen pedig nem változtatnak a felfedezések, ahogy az egyházhoz való viszonyon sem kell, hogy változtassanak azok a botrányok, melyeket néhányan követnek el egyházi keretek között, bármennyire is elítéli azokat. „Ahogy meggyőzni sem lehet valakit arról, hogy legyen vallásos, lebeszélni sem lehet” - mondta Rétvári.

Tisztelet az embernek, akinek víziója volt

D KOM20120210012

„Ez most komoly?” - kérdezett vissza elsőre meglepetten Pálffy István, aki hirtelen nem tudta hova tenni, hogy a parlamentben a Higgs-bozonról kérdezünk és nem mondjuk arról, milyen technikákat dolgoztak ki a képviselők, hogy a nagy melegben ne legyen olyan gyötrelmes közpénzt talicskázni. Rögtön utána azonban elismerte, hogy óriási tudományos teljesítmény a bozon felfedezése, ezen belül különösen tiszteletreméltó az ember története, Peter Higgs fizikusé, aki vizionált valamit, majd ez meg is valósult. Ezzel együtt Pálffy is úgy gondolja, hit és tudomány jól megférnek egymás mellett, ez mindig is így volt, és akárhány bozont fedeznek fel, így is marad. „Nem vagyunk inkvizítorok” - nyugtatott meg mindenkit búcsúzóul, akik attól féltek volna, Harrach Péter elveszíti majd szokásos lendületét parlamenti beszédeiben.