Újra elővennék a halálbüntetést

"Az elmúlt évek, de különösen az elmúlt napok eseményei azt igazolják, hogy a társadalom védelme megköveteli a halálbüntetés helyre állítását. Elfogadhatatlanok azok az ellenérvek, amelyek azt kívánják bizonygatni, hogy az állam nem jogosult az emberi élet elvételére. Az új Btk. – nagyon helyesen – erőteljesen biztosítja az önvédelem jogát. A jogos védelmi helyzet olyan megerősítése, amely lehetővé teszi a támadó életének a kioltását, felveti annak a kérdését, hogy ha az egyén jogosult saját védelmére – a törvényben szabályozott módon – akkor hogyan lehetséges, hogy az állam nem rendelkezik azzal a szükséges eszközzel, ami lehetővé teszi, hogy emberségükből kivetkezett bűnözőkkel szemben alkalmazza a halálbüntetést" – áll a Fidesz frakcióban ülő, Turi-Kovács Béla vezette kisgazdák közleményében.

A képviselők ősszel törvénymódosítást akarnak benyújtani.

A Jobbik szintén közleményben tudatta, hogy egyeztetést kezdeményeznek a halálbüntetésről, bízva abban, hogy az általuk hosszabb ideje szorgalmazott ügyben most nyitottak lesznek a kormánypártok.

A Fideszben van tábora a halálbüntetésnek

Bár a Fideszben a kisgazdákon túl is van tábora a halálbüntetés visszaállításának, a kérdés érdemben nem volt napirenden. Érintőlegesen azonban az új alkotmány vitája kapcsán többször szóba került, és ezeken a megbeszéléseken látszott, hogy a frakcióban lennének támogatói egy ilyen módosításnak. Ezzel kapcsolatban júniusban egy kormánypárti forrásunk azt mondta, "erősen megkérdőjelezhető az erkölcsi szilárdsága azoknak a képviselőtársaknak, akik aktuálpolitikai okokból hajlandóak felvetni ezt az ügyet".

Mert az ilyen bejelentéseket nem is lehet valódi kezdményezésnek tekintetni, a jogi helyzet ugyanis teljesen egyértelmű, és kizárja, hogy Magyarország bevezesse a halálbüntetést. Az Európai Unió 2000 decemberében elfogadott, az Alapvető Jogok Chartája 2. Cikkének 2. pontja leszögezi: „senkit sem szabad halálra ítélni, sem kivégezni."

Magyarország korábban is elkötelezte magát két nemzetközi egyezménnyel arra, hogy tiltja a halálos ítéletek kimondását. Az 1950-ben elfogadott Római Egyezményként ismert, Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló megállapodás, valamint az ENSZ-ben 1989-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya hatálya is kiterjedt az országra, miután az előbbit 1995-ben, az utóbbit pedig mind a nyolc kiegészítő jegyzőkönyvével együtt az Európa Tanácsba való felvételünk után, 1993-ban ratifikálta az országgyűlés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!