Jácint
15 °C
31 °C

Csinos, érdekes, és cigány ölte meg

2012.07.19. 20:53
Bándy Kata csinos, fiatal, a rendőrségnek dolgozó nő volt, a Facebook-generáció tagja, „egy közülünk”, akire már az eltűnésekor sok ezer ember lett kíváncsi. Az esetét övező óriási érdeklődést tovább fokozta, hogy úgy gyilkolták meg, ahogyan ritkán szokás gyilkolni. Az igazi hisztéria pedig azóta tart, hogy kiderült: a rendőrség szerint egy büntetett előéletű, drogfogyasztó cigány férfi ölte meg.

A Bándy Kata-gyilkosság több szempontból is ritka eset, és ezeknek a szempontoknak mindegyike egyesével is hozzájárulhat ahhoz, hogy az ügy ennyire érdekelje az embereket, és ilyen mértékű indulatokat generáljon. A 25 éves Bándy Kata holttestét július 11-én találták meg, a mostani információk szerint szexuális indíttatásból fojtották meg.

Beismerő vallomása után P. Lászlót, a feltételezett elkövetőt előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. Magyarországon az utóbbi években évente 140-150 emberölés történt, 2011-ben például 142 gyilkosságot regisztráltak az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) adatai szerint. Bándy Kata holttestének megtalálásának hetében is több gyilkosság történt, például Győrben egy négygyermekes anyát öltek meg. Az elsősorban a Facebookon összpontosuló figyelem mégis a 25 éves pszichológusnő meggyilkolása körül töretlen, nem is látszik csillapodni, Pintér Sándor belügyminisztertől Hajdú Péterig mindenki megszólalt valamilyen módon az ügyben.

Ritkán történik ilyen

Már a bűncselekmény jellege miatt is az átlagosnál nagyobb figyelem övezi az ügyet. Izgalmasnak, már-már filmbeli forgatókönyvnek hangzik, hogy a rendőrségi pszichológusnő buli után eltűnik. És bár az sajnos nem ritka eset, hogy Magyarországon valakit megpróbálnak megerőszakolni, az azonban nagyon ritka, hogy utána meg is ölik. Dr. Virág György, az OKRI igazgatóhelyettese az intézet adataira támaszkodva azt mondta, az évente előforduló gyilkosságok elenyésző számát (2-6 eset) követik el szexuális indítékból, holott a regisztrált szexuális erőszakok száma évente 500 körüli.

Fotó: Facebook

A ritka, szörnyű, érthetetlen, brutális bűncselekmények mindig is nagyon érdekelték az embereket. Az esettel kapcsolatban egy csomó tisztázatlan, töredékes információmorzsa jelent meg, ami miatt az információra éhező, kíváncsi emberek már az eltűnés idején a szokásosnál jobban bevonódtak, mondta Dr. Prazsák Gergő társadalomtudós, az ELTE TÁTK munkatársa az Indexnek. „A szörnyűségeknek nagyobb a hírértékük. És amíg nem kapták el a tettest, rémhírek keringtek az elkövetőről és a tett indítékáról, és ebben az információhiányos állapotban arra gondolhattak az emberek, hogy újra lecsaphat a gyilkos, hiszen nem lehetett tudni, hogy ki és miért ölt.”

Tipikus internező, csinos, fiatal nő

Az értelmetlen, értelmezhetetlen bűnesetek körül mindig fellángol „a szeretteimmel vagy velem is megtörténhet” gondolat, főleg ha az áldozat egy feltűnően szép, rokonszenves, fiatal nő, akinek mosolygós fotója már eltűnése napján körbejárta az internetet, és már ez a félelem adta feszültség is elképesztő indulatokat szülhet. „Egyenként eltörni a csontjait,aztán egyenként levagdosni a végtagjait,ezután jól besózni a sebeket hogy marja szét a só, és hagyni elvérezni. Örülök,hogy elkapták ezt a férget,remélem, a társát is hamar elkapják. Féltem a húgomat,gyakran jár Pécsre,mert ott tanul” – fejtette ki félelmeit egy fiatal nő a Facebookon.” (Az idézeteket betűhíven közöljük.)

Prazsák szerint a 25 éves, nemrég még egyetemista nő éppen az internetező, facebookozó korosztályt reprezentálja. „Közösségi ember lehetett, generációjának a Facebook mindennapi élménye, és minden bizonnyal az áldozat ismerőseinek is az, azoknak is, akik akár csak látásból ismerték az egyetemen. Azaz rengetegen érintettnek érezhették magukat.”

Családtagjai és ismerősei hatalmas virtuális erőket mozgósítottak megtalálása érdekében (eltűnése és a holttest megtalálása között három nap telt el). Közel tízezren csatlakoztak a holttest megtalálásakor törölt Facebook-oldalhoz, amelynek tagjai Bándy Katát keresték. A lány adatait és eltűnésének körülményeit leíró oldalt húsz nyelvre lefordították. A rendőrség sem tétlenkedett, a laikus szemével a szokásosnál nagyobb erőket mozgósított: egymillió forintos vérdíjat tűzött a gyilkos fejére, külön nyomozócsoportot alakított szakértők bevonásával. A hírek szerint a Baranya megyei rendőrkapitányság hazarendelte vidéken állomásozó ötven tagját. Feltételezésünket, hogy szerepet játszott-e a komoly erőfeszítésekben az, hogy az áldozat a rendőrségnek dolgozott, a Baranya megyei rendőrkapitányság és az ORFK sem akarta kommentálni. Mindenesetre az esettel kapcsolatos hatalmas közérdeklődéshez ez is hozzájárulhatott.

Eltűnt személyek a Facebookon

A Los Angeles Times már 2007 novemberében beszámolt egy olyan esetről, amikor egy eltűnt fiút kereső oldalhoz több mint 56 ezren csatlakoztak. Az édesapját kereső, majd gyászoló magyar férfi oldalán 5500-an tagok, angolul folyamatosan, sok száz eltűntszemély-kereső oldal található a Facebookon.

A virtuális gyász azóta is tombol, a döntően moderálás nélküli, elsősorban az elkövetőt a legváltozatosabb kínok között látni vágyó internetezőket tömörítő Keressük Bándy Kata gyilkosát csoportnak több mint 4500 tagja van, olyan hozzászólásokkal, hogy "megfognám a gec ládát kikötözném 1 fához anyaszült meztelenül mind ezt télen és megetetném sós hagymával aztán tenék elé egy üveg vizet aztán 1 esével eltörném az ujjait és addig csinálnám amíg azt nem mondja hogy öljem meg de nem teném adnék neki egy pisztolyt ès 1 golyòt.". A Bándy Kata emlékére című zárt és moderált csoportnak több mint 7700 tagja van, itt az emlékezésé a főszerep, bár döntően az áldozat és egymás számára ismeretlen emberek csoportjáról van szó.

Eltűnt fehér nő szindróma

Habár az internetezők már a hagyományos média fokozott érdeklődése előtt aktivizálódtak, a még nagyobb hype-hoz a médiafigyelem is hozzájárult, pontosabban a kettő szorosan összefügg, egymást gerjeszti, táplálja. A lapok és az televíziók ugyanis szeretnek beszámolni olyan dolgokról, ami az embereket érdekli, az emberek érdeklődését pedig fenntartják a folyamatosan érkező hírek.

Az amerikai médiatudományi szakirodalomban neve is van a feltűnően szép, eltűnt, megerőszakolt nőkkel kapcsolatos médiafigyelemnek, és ezt Eltűnt fehér nő szindrómának vagy Veszélyben lévő nő szindrómának (Missing White Woman Syndrome vagy Woman in Peril) nevezik.

Fotó: Facebook

Gwen Sharp, az NSC School of Liberal Arts and Sciences-ben tartott 2011 nyári előadásában kifejtette, hogy bár kriminálstatisztikai adatokkal alátámasztható, hogy a középosztálybeli, csinos, fehér nők a legritkábban lesznek bűncselekmények áldozatai, mégis rájuk koncentrál a média. Eszerint az elmélet szerint a fekete vagy latin áldozatok, illetve a kevésbé attraktív vagy idősebb nők sokkal kevésbé ütik meg a média és a köz érdeklődését. Lehet, hogy ez így igazságtalan, de nem nagy talány, hogy miért van így, és álságos lenne az ellenkezőjét gondolni: az embereket és a médiát a ritka, különleges, meghökkentő esetek egyszerűen jobban érdeklik, mint az átlagosak. Egy csinos fiatal nő eltűnése pedig a fenti szempontoknak megfelel.

Cigány a gyilkos

Az igazi online és offline hisztéria nem akkor indult, amikor megtalálták a holttestet, hanem négy nappal később, amikor kiderült, hogy a rendőrség szerint ki az elkövető. Bándy Katát az eddig rendelkezésre álló bizonyítékok és saját vallomása szerint P. László ölhette meg, akiről facebookos adatlapja alapján meglehetősen korán kiderült, hogy roma. A Magyarországon ismert magas cigányellenességi adatokat ismerve (a Tárki friss adata szerint a magyarok kétharmada nem engedné a gyerekét cigánnyal barátkozni) nem meglepő, hogy ez a tény önmagában tovább görgette az esetet övező figyelmet, és a korábbiakhoz képest is elképesztő indulatokat gerjesztett.

A diskurzus középpontjában már régen nem az áldozat és a tragikusan brutális eset áll, csakis a cigány elkövető. „Bedarálni fasirtnak,és a fajtársaival megetetni!!!”; „Remélem megnyúznak tëged a börtönbe,te szarházi utolsó büdös cigány!!!!!!! Rohadjon ki a szíved a helyérõl!!!! Jah neked olyanod nincsen!!!! Száradj el!!!! Mit ártott neked szegény lány? Telefon kell?? Menj el dolgozni!!! :@@@ Rohadék!!!!” – ez csak néhány gyengédebb a facebookos kommentek közül. Sokan úgy általában a romáknak tulajdonítják a gyilkosságot: „Döbbenetes, hogy ilyen ember is születik a Földre:S:S Sajnos lassan már csak  »ilyenek«.... A romák meg ne lázadjanak mert mind egyforma.... Nem elég, hogy a mi pénzünkön éltek és etetitek azt a sok fattyút akiket a világra fialtok, de még ártatlan életeket is elvesztek."

Pedig Dr. Virág György kriminológus szerint az emberölés általánosságban nem a roma származású elkövetőkre jellemző. „A romák bűnözésben való részvételéről statisztikai adatok nincsenek, de kutatási eredmények igen. Bár a börtönökben jóval magasabb a cigányok arányszáma (30%), mint a társadalomban becsült számuk (7-10%), de az OKRI 2011-es kutatása szerint míg a romák a vagyon elleni bűncselekmények elkövetői között felülreprezentáltak, az emberölés esetében ez nem így van.” A Solt Ágnes által tavaly végzett vizsgálatban a tényleges életfogytigra ítélt húsz elkövető közül kettő vallotta magát cigányak, ami nagyjából megegyezik a társadalom becsült roma-arányszámával.