A TF dékánja segített az államvizsgázó diákoknak
További Belföld cikkek
A BRFK Bűnügyi Főigazgatóságának címzett névtelen feljelentés szerint a három egyetemista június 18-án annak ellenére jelent meg a záróvizsgán és szerzett abszolutóriumot, hogy összesen 21, fejenként nagyjából egy-egy félévre elegendő érdemjegyet az államvizsga napján kaptak meg, írja a hvg.hu. A feljelentés szerint a reggel 8 órakor kezdődő államvizsgán úgy mentek át, hogy a hiányzó jegyeket aznap délelőtt 10-13 óra között vitték fel az elektronikus tanulmányi rendszerbe (etr). Ez sok szempontból szabálytalan, sőt elvileg lehetetlen is. Az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint az érintett hallgatók eleve fel sem iratkozhattak volna az államvizsgára.
Lasztovicza Jenő: "Meg lettek bélyegezve ezek a gyerekek"
Jogi lépéseket fontolgat Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő a fia diplomáját érintő cikk miatt. A politikus cáfolja az írásban foglaltakat, amelyek közzétételét jogtalannak, méltánytalannak és etikátlannak tartja. Lasztovicza Jenő szerint nem lehet szó nélkül hagyni, hogy "fiatal gyermekeket akarnak meghurcolni, akik még túl is teljesítették az előírt penzumot". "A fiam három évig nappalira járt, és két olyan tantárgya maradt, amelyet utána levelezőn végzett el. Vagyis ő szinte minden egyes tárgyból a levelező szinthez képest a dupláját teljesítette, ha nem többet", mert egy levelező tagozaton sokkal kevesebbet kell a főiskolán tölteni és teljesíteni is, mint egy nappalin - részletezte.
"Ezzel a cikkel meg lettek bélyegezve ezek a gyerekek. Ki kér tőlük bocsánatot, amikor ki fog majd derülni, hogy jogosan kapták meg a diplomájukat, mert megdolgoztak érte?" - tette fel a kérdést Lasztovicza Jenő. Kifogásolta továbbá, hogy tudomása szerint a szerző egy hallgatót vagy szülőt sem kérdezett meg arról, hogyan alakultak valójában az érintettek tanulmányai, megvédték-e a diplomájukat.
Július közepén ifj. L. J. és Gy. Zs. több tucat évfolyamtársukkal együtt át is vették a testnevelő-edző szakos diplomájukat. Egy harmadik hallgató is hasonló körülmények között abszolvált, ám F. M. mégsem kaphatott diplomát, mert ehhez még hiányzik a nyelvvizsgája. A friss diplomások egyike egy sportügyekben illetékes kormánypárti parlamenti képviselő fia, két társa pedig a fiú kollégiumi szobatársai.
A hvg.hu szerint Lasztovicza és két diáktársa eredetileg nappalin tanultak, csak az utolsó évre kérték át magukat levelező tagozatra. Ezért június 13-án méltányossági kérelemmel fordultak Tóth Miklós dékánhoz. Levelükben azt írták: a záróvizsga előtt szembesültek azzal, hogy míg a nappalin bizonyos gyakorlati tantárgyakat 2-3 félév alatt lehet elvégezni, ugyanezek a tantárgyak a levelező tagozaton 6 félévesek. A kérelemben azt állították, hogy „a tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton többszörösen” teljesítették „a levelezői óraszámokhoz képest", ezért kérték, hogy az egyetem tekintse teljesítettnek a hiányzó órákat.
Ugyanezen a napon a kar jogtanácsosa, Istvánfi Dániel ügyvéd arra hívta fel a dékán figyelmét, hogy a hallgatókat annak idején nem tájékoztatta a kar arról, hogy a nappali és levelező tagozatok gyakorlati tantárgyainak teljesítése során jelentős eltérések lehetnek. Az ügyvéd szerint a nappali és levelező tagozat közti átjárhatóság biztosítása elemi feltétel, különös tekintettel arra is, hogy egy esetleges peres eljárásban az Egyetemnek kellene igazolnia, hogy a hallgatók milyen tájékoztatást kaptak.
Tóth Miklós dékán erre hivatkozva már másnap helyt adott a hallgatók kérelmének, és kérte a tanulmányi osztályt, hogy írják be a diákoknak a hiányzó jegyeket. A hvg.hu szerint ugyanakkor nincs arra bizonyíték, hogy a diákok valóban elvégezték az előírt tanegységeket.
A tanulmányi osztály ezért nem is volt hajlandó beírni a hiányzó jegyeket, amelyek az államvizsgára bocsátás feltételének számítanak. A dékán ezután maga kért tanszéki adminisztrátori jogosultságot a Neptun rendszerhez és az államvizsga napján maga írta be a hiányzó jegyeket.
Tóth Miklós a hvg.hu-nak azzal indokolta a a dolgot, hogy a nappaliról levelezőre átjelentkező hallgatók esetében rendszeranomáliát fedeztek fel. Miután a hallgatók joga nem sérülhetett az átjárhatóság kérdésében, ő gyakorolt kreditekvivalenciát. "Úgy gondoltam, hogy a dékánnak, mint felelős vezetőnek kell felvállalnia a felelősséget a megoldás mikéntjéért."
Tóth Miklós vezette azt az öttagú tényfeltáró bizottságot, amely Schmitt Pál kisdoktori disszertációjának ügyét vizsgálta. A bizottság 1157 oldalas jelentést készített a kisdoktoriról, majd ezt a nemzetierőforrás-miniszternek küldte el kérve az ő állásfoglalását. Tóth Miklós a vizsgálat kellős közepén, február 26.-án lett a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja, majd alelnöke.
Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora hétfőn este azt közölte: bár az intézmény a feljelentésről hivatalos tájékoztatást a mai napig nem kapott, ennek ellenére a cikkben megfogalmazott állítások súlyosságára való tekintettel azonnali belső vizsgálatot rendel el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
