Gyurcsány Ferenc nem tud jogászul?

Gyurcsány Ferenc félreértelmezte az ellene indított nyomozást megszüntető határozat szövegét és ez alapján vádolta meg politikai manipulációval az ügyészséget, sőt jogi lépéseket is kilátásba helyezett.

A volt kormányfő a Facebookon Alávalók címmel megjelent posztjában azt állítja: a Központi Nyomozó Főügyészségnek a Sukoró-ügyben született határozatában nem az áll, hogy ellene bizonyítottság hiányában szüntették meg a nyomozást a hivatali visszaélésért, hanem az, hogy bűncselekmény hiányában.

"Miközben tehát a Főügyészség saját kommunikációjában bizonyítékok hiányára hivatkozott (azaz azt sugallta, hogy elkövettem a bűncselekményt csak a vádhatóság nem tudja bizonyítani azt), a hivatalos határozat ezzel szemben egyértelműen bűncselekmény hiányát állapítja meg. Nagy különbség" - írja Gyurcsány.

Gyurcsány szerint "annak érdekében, hogy mentsék irhájukat, hogy valami kapaszkodót adjanak az engem börtönben látni akaró jobboldali híveknek, politikai mószerolásba kezdtek. Menthetetlenül tisztességtelenek. És ha másért nem, akkor önmagában ezért alkalmatlanok is". A volt kormányfő bejegyzése végén jogi lépéseket is kilátásba helyez.

Gyurcsány Ferenc azonban tévesen értelmezi a határozat szövegét. Az általa is idézett szöveg szerint az ügyészség határozatában ez áll: „a nyomozást a Be. 190. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény – megszüntetem.” A volt kormányfő ebből csak a "nem állapítható meg bűncselekmény" fordulatot emeli ki, ami szerinte egyértelműen azt mutatja, nem bizonyítottság hiányáról van szó.

A büntetőeljárási törvény szerint a nyomozás megszüntetésének több oka lehet. A 190 paragrafus a) pontja szerint az egyik ilyen, "ha a cselekmény nem bűncselekmény". A köznyelv szerint ekkor szüntetik meg a nyomozást bűncselekmény hiányában.

Gyurcsány esetében azonban a b) pont érvényes, a határozat is erre utal. Ez így szól: "ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény". Az ügyészségi kommunikációban egyértelműen ezt szokták bizonyítottság hiányának rövidíteni, erősítette meg kérdésünkre Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivivője.

A szóvivő elmondta: a hivatali visszaélés megalapozott gyanúja Gyurcsány esetében fennállt, ugyanakkor a tanúkihallgatások, és különösen a párhuzamosan folyó polgári per eredményére figyelemmel nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a sukorói telekcseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem. Július 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség ugyanakkor a Sukoró-ügyben öt ember ellen, köztük Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója ellen vádat emelt.

A félreértésre egy kommentelő is felhívta Gyurcsány figyelmét. Mint írta, az a) pont jelentése az, hogy volt cselekmény, de arról megállapítható: az nem bűncselekmény. A b) pont szerint volt cselekmény, de arról nem állapítható meg, hogy bűncselekmény-e.

A jogi szaknyelv nem ismer olyan kifejezést, hogy "bizonyítottság hiányában " szüntetik meg a nyomozást, éppen ezért ez félreértésekre adhat okot, mondta az Indexnek Zamecsnik Péter, Gyurcsány Ferenc ügyvédje. A volt kormányfő ellen a büntetőeljárási törvény 190. § b) pontja alapján szüntették meg az eljárást, ami azt mondja: az adatok alapján a hivatali visszaélés, azaz a bűncselekmény elkövetése sem állapítható meg. Nagy különbség ehhez képest a c) pont, hívta fel a figyelmet Zamecsnik Péter. Ez ugyanis azt mondja, bűncselekmény ugyan történt, de a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a gyanúsított volt az elkövető.