Orbán: A válság Brüsszel válsága
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
A kilencvenes években azt hihettük, hogy a fő kérdés az, hogy le tudjuk-e másolni a nyugati mintákat, és azt hittük, ez minél jobban megy, annál sikeresebbek leszünk. Mára kiderült, nincs kit másolni, hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök több ezer ember előtt tartott előadást a tusnádi nyári szabadegyetem zárónapján.
Orbán szerint mára egyértelművé vált, hogy az eurózóna létét is fenyegető rossz hírek nem tőlünk, hanem több nyugat-európai országból jönnek. Szerinte a közép-európai országok történelmi tapasztalataik révén sikeresebbek a nehéz helyzetek megoldásában.
Magyarországon is egyszerű a képlet: ha jönnek a szocialisták, összedől a gazdaság, aztán visszahívják a jobboldalt, hogy tegyék rendbe az országot, mondta Orbán.
Nyugaton évtizedek óra nem volt szükség a vágányok átállítására, és a második világháború utáni negyven évnyi jólét elkényelmesítette az embereket. Orbán egy hosszú történelmi levezetésbe ágyazva mutatta be, hogy az unió nyugati országaiban hogyan alakult ki a gazdasági és szellemi fölény érzete a közép-európai országokkal kapcsolatban. Ez a gondolat mára dogmává vált, állította a miniszterelnök, és szerinte ez félrevitte az egységes Európa gondolatát
Orbán szerint ideológiai bunkósbot és ocsmány jelzők járnak annak, aki megpróbál a nagy kánontól eltérő gondolatokkal előállni. Brüsszelben erkölcsi fordulatra van szükség, a nyugatiak nem nézhetik le a keletieket, mert ennek még nagyobb válság lehet az eredménye.
Orbán szerint a mostani válság Brüsszel válsága, azé a személytelen rendszeré, amelyben nincs felelős a történésekért. Valójában azonban a bankválság és az euróválság mögött is természetes személyek állnak, de ezeket az embereket valahogy mégsem nevezik meg. "Mintha a jóisten vagy az ördög bocsátotta volna le ködként Európára" - mondta Orbán.
Az uniós személytelen irányítás miatt nő a düh és a harag és ezzel egy időben szembe kell nézni a nemzetek reneszánszával is. Orbán szerint most nekünk kell kigondolni, hogy mi a bajunk. Ha bízunk magunkban, képesek vagyunk kidolgozni a megoldásokat és a válságkezelésben sikeresek maradhatunk.
Óva intett a nyugattal való szakítás gondolatától. "Egy csónakban evezünk, csupán azt kell elfogadni, hogy nem ugyanazok a receptek érvényesek a két oldalon" - mondta. Orbán egy nagy kelet-európai összefogást sürgetett, mert szerinte a következő 20-25 év többek között átrajzolja majd Nyugat-Európa és az EU, valamint Oroszország kapcsolatrendszerét is, amelynek ezek az országok mindig kárvallottjai voltak.
A románai népszavazással kapcsolatban beszéde végén fejtette ki, hogy reméli, nem szavaznak és ráhagyják az ügyet az őszi választásokra.