Salamon
6 °C
14 °C

Orbán: Csökkentsük az arcunk méretét

2012.08.22. 12:07 Módosítva: 2012-08-22 16:48:08
A siker még nem átütő, de mindenképpen jobbak vagyunk válságkezelésben, mint Nyugat-Európa, mondta Orbán Viktor a nagykövetek előtt tartott áttekintésében. A bankadó nem feltétlenül átmeneti, és azt mondta, nem kell védekeznünk emiatt. Élvezi, hogy végre gondolkodni kell a magyar nemzeti érdekekről. A pártélet viszont borzalmasan provinciális.

Szerényen, de magabiztosan kijelenthetjük: sikeresebbek vagyunk a válságkezelésben, mint azok, akik előidézték vagy azok, akiknek területén az a legerősebben jelentkezik - kezdte Orbán Viktor a szerinte jókedvre okot adó nagyköveti értekezletet, ahol a misszióvezetők előtt tartott áttekintést a magyar külpolitika irányairól.

Nem enyhül a válság

Nincs olyan nagykövetség, ami hibátlan munkát végez – sőt maga a miniszterelnök sem ilyen –, de szerinte nagyon nehéz európai válságkörnyezetben sikerült kiválóan helytállni.

A külügynek pedig erre kell berendezkednie a közeljövőben is, mert Orbán szerint semmi nem utal arra, hogy a válság enyhülne a közeljövőben.

A válság Orbán szerint három részből áll: egyfelől pénzügyi, másfelől reálgazdasági, harmadrészben politikai, vezetők és vezetettek közötti bizalmi válság. Az európai kormányok 2008 óta szerinte sikertelen válaszokat adtak  a válságokra, ennek azonban beépített oka is van.

Demokráciában nehezebb

Ez pedig Orbán szerint az, hogy a második világháború után Európa a demokratikus berendezkedést választotta, ez pedig magával hozza, hogy a politikusoknak válságidőben is választásokat kell nyerniük. Itt jön be az ellentét, ami a válság megoldásának történelmi kontextusa és a választások „rövidebb távú kontextusa" között.

Magyarországnak azért kell imádkoznia, hogy a rossz válságkezelés ne húzza vissza. Szerinte ugyanis egyértelmű, hogy a közép-európai megoldások jelenleg sikeresebbek, mint a nyugatiak – a lengyel, cseh és szlovák megoldások ugyanakkor szerinte "kiugróan sikeresek", nekünk egyelőre csak esélyünk van csatlakozni ehhez. „Csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát” - érzékeltette Orbán, hogy lehetünk még ennél is jobbak.

Hold-stratégia

Orbán szerint a brüsszeli dokumentum, amely az európai problémák megoldásáról szólna, éppen a fő problémákat hagyja figyelmen kívül. A válságkezelési dokumentumban szerinte "lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, a jóisten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia". Szerinte gyakori a pártpolitikai harcosok világában, hogy "amikor szembesülünk egy problémával, ami vagy kényelmetlen, vagy nem tudjuk, hogy kellene megoldani, akkor legjobb azt félretenni, és el kell kezdeni beszélni a Holdról, a holdutazásról vagy a Marsról".

A magyar nemzeti érdek szerinte az államadósság alacsonyan tartása (csak 50 százalékos szint környékén alhatunk nyugodtan), így minden olyan európai politika, mely a fegyelem lazítására irányul, ellentétes a magyar érdekkel.

Kirúgták a mankót

Orbán szerint már nem követhetjük a rendszerváltás óta bevett logikát, vagyis, hogy elég megnézni, mit csinálnak nyugaton és leutánozni azt, a válság óta ugyanis ez nem működik. „A történelem kirúgta ezeket a mankókat" – mondta, szerinte azonban ez nem rossz dolog. A minták másolása helyett kreatívan kell a munkához állni és meg kell fogalmazni, mi is a magyar érdek. „Végre gondolkozni kell" – mondta a miniszterelnök, és hozzátette: reméli, hogy ennek a külügyesek is örülnek, mert ő személy szerint élvezi, hogy nekünk kell most utat törni macsétánkkal a dzsungelben.

Nem vagyunk kínaiak

A válságkezelés sikerének szerinte három eleme van. Egyrészt a munkaalapú társadalom, amihez legalább 75 százalékos aktivitás kell a mostani 50 helyett, vagyis az amerikai szintet kell elérni. A kínai 85 százalékot nem tudjuk, mert nem vagyunk kínaiak, mondta Orbán.

A második a tehermegosztás – szerinte ugyanis a technokrata megközelítés a múlté, a munkaintenzív rendszert csak úgy lehet működtetni, ha az emberek elfogadják azt, ehhez pedig meg kell osztani a terheket. Erre példa a bankadó, a multiadó és a tranzakciós adók bevezetése.

A következő húsz év szerves része

Orbán szerint várható volt, hogy ezek balhét fognak okozni, de a magyarázathoz nem defenzív módon kell hozzáállni Európában. „Ha azt mondják, megadóztatjuk a bankokat, mondjuk, hogy persze, hogy meg. Ne azt mondjuk, hogy ez csak átmeneti, hanem azt, hogy ez a következő húsz év gazdaságpolitikájának szerves része."  Azt azért elismerte Orbán, hogy kellő szerénységgel kell előadnunk saját kontextusunkat, a siker ugyanis „még nem átütő”.

Mint édesanyánk húslevese

A harmadik pillér a középosztály felerősítése. Ezt Orbán szerint valahogy úgy kell elképzelni, mint gyerekkorunkban, amikor betegek voltunk, és édesanyánk húslevest főzött, hogy felerősödjünk. A középosztálynak tehát nem vitaminokra és tablettákra, hanem tényleges felerősítésre van szüksége.

Mindezek után Magyarország a kevesek között lehet, akik a válságból megerősödve kerülnek ki a miniszterelnök szerint.

Borzalmasan provinciális

Az áttekintés végén röviden beszélt a keleti nyitásról is, amit szerinte teljesen félreértenek Magyarországon a „borzalmasan provinciális pártéletben és annak holdudvarában". Szerinte a keleti nyitás nem ideológiai kérdés, minden nyugati ország előttünk jár ebben. Amerika régen megtette ezt, Hollandia pedig egyenesen több száz évvel előttünk jár, és annyira nyitottak kelet felé, hogy egy részét még el is foglalták egy időre. A nyitás így szerinte gazdasági szükségszerűség, ami semmilyen módon nem áll ellentétben azzal, hogy a nyugathoz tartozunk.

MSZP: A magyar gazdaság recesszióba süllyedt

"Úgy tűnik, a miniszterelnök úr nem pihente ki a fáradtságát (...), alapvetően téves a helyzetfelismerése a magyar gazdaság állapotáról" - kommentálta a kormányfő nagyköveti értekezleten elmondott szavait Burány Sándor az MSZP részéről. Burány szerint  szerint téves helyzetfelismerésről árulkodnak Orbán Viktornak a  szavai. Burány Sándor azt mondta: a magyar gazdaság recesszióba süllyedt, az infláció pedig itt a legnagyobb az Európai Unióban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerdai jelentése alapján a reálkereset 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, azt pedig riasztó adatnak nevezte, hogy júniusban a közfoglalkoztatottakkal együtt is 21 400-zal kevesebben állnak alkalmazásban, mint tavaly ilyenkor.

Az ellenzéki politikus azt hangoztatta: mivel az uniós országok szinte mindegyikében jobbak a gazdasági adatok a magyarországinál, ostobaság azt állítani, hogy ők járnak rossz úton, mi pedig a jón. A szocialista politikus szerint az emberek többségének rossz hír, hogy a kormány - mint azt a miniszterelnök kifejtette - továbbra is ragaszkodik a tehermegosztás politikájához. Szerinte ez azt jelenti, hogy az egykulcsos adórendszer miatt a terhek nagy részét továbbra is az átlagosan vagy az átlagnál rosszabbul keresők viselik majd. Burány Sándor úgy értékelte: a kormány azt várja a diplomatáktól, hogy egy védhetetlen gazdaságpolitikát vegyenek védelmükbe.