Magdolna
19 °C
34 °C

Te még írsz kézzel egyáltalán?

2012.08.28. 08:03
Hamarosan elkezdődik az iskola, és a most elsős gyerekek három évig ismerkednek majd az írás tudományával. Megtanulnak egy olyan folyóírást, ami nem hasonlít az olvasott betűkre, később pedig alig alkalmas gyors írásra és jegyzetelésre. A felsősök, a középiskolások már szinte csak gépen írnak, de érettségizni golyóstollal kell. Miért nem tanulnak inkább tízujjas gépelést az iskolában? Vagy miért nem tanulnak meg egy használható kézírást?

Amikor ezt a cikket írtam, minden jegyzetet a számítógépbe billentyűztem be, még akkor is, amikor valakivel telefonon beszéltem. Összesen egy telefonszámot firkantottam le egy papírra. Kedden bevásárolni voltam, és már legalább egy éve a nem túl okos telefonomba írom össze, mire van szükségem. Ha megvettem, kipipálom a dolgokat a listán, így tudom, melyik sorba kell még elbaktatnom a Tescóban.

Csatoltam egy levelet

Ha valahová mennem kell, a telefonom naplójába írom be a találkozókat. Leveleket már régen csak gépen írok. Kinek van ideje bélyeget és borítékot venni, nyálazni és elsétálni egy postaládához? Ha komolyabb levelet írok, kinyitom a Wordöt és jobban összefésülöm a mondatokat, figyelek a tördelésre, hogy pofás legyen a levél. Aztán csatolom egy e-mailbe, és odaírom: "Szia, írtam neked egy levelet, olvasd el".

A nyaralásokról már régen nem írok képeslapot, karácsonykor esetleg egy-két sms-t, a születésnapokon pedig a Facebookon köszöntöm fel az embereket. A távolabbi ismerősöket azzal, hogy BSZ, a közelebbieket azzal, hogy Boldog születésnapot. A múltkor be kellett váltanom egy receptet a patikában, és akkor jöttem rá, hogy már az orvosok sem firkálgatnak kisilabizálhatatlan krikszkrakszokat a papírra, mert a vényeket is nyomtatják. Az adóbevallásom nyomtatványkitöltő programmal készült, pedig a közigazgatás még eléggé le van maradva az ilyen elektronikus dolgokban.

Pedig az egyetemen még nagyon szépen írtam, mert sokat kellett jegyzetelni, és felvágásból töltőtollat használtam. Ma is írok jegyzeteket papírra, de látom, hogy elkorcsosult az írásom, ezért nem is nagyon erőltetem a dolgot. A bankom nemrég felszólított, hogy adjak új aláírásmintát, mert a szignóm már nem egyezik azzal, amit öt éve megadtam. Lehet, hogy a személyiségem is megváltozott?

A posta kézzel ír

Gyors közvéleménykutatást végeztem, ki mire használja még a kézírást. Van, aki 13 éves kora óta még ma is naplót ír minden nap –  töltőtollal. Többek szerint jegyzetelni igazán csak kézírással lehet, bár ez sokszor visszaüt, mert mindenki bevallja, hogy annyira rondán ír, hogy abból az információknak csak egy része nyerhető vissza. Az még jobb, aki papírra ír jegyzeteket, aztán amint lehet, átírja az egészet gépre, letisztázva.

A Magyar Posta levélforgalma évről évre csökken (.pdf). 2002-ben még egymilliárdnál is magasabb volt a levélpostai küldemények száma, ami 2010 utánra 800 millió alá csökkent. A levelek és képeslapok 50 százalékát a karácsonyi és húsvéti ünnepekben küldik el, egy ember ma már átlagosan csak évi 3,81 darab levelet ad fel. Drasztikusan csökkent a táviratok száma (.pdf): 2006-ban 964 ezret vettek fel, de ez a szám 2010-re 69 százalékkal, 301 ezerre csökkent. A posta még a vállalati ügyfelekben bízik, de az én bankom már rég nem postáz számlakivonatot, mindent elektronikusan kapok. Talán nem véletlen, hogy bár a posta éveken át tervezett Gödöllőn egy új levélfeldolgozót, végül lemondott a beruházásról, mert látható, hogy világszerte rohamosan csökken a kézzel írt vagy papíron küldött levelek száma. A bankommal ellentétben viszont a posta kitartóan őrzi a kézírás kiváltságát: nemrég olyan értesítőt küldött ki egy küldemény érkezéséről, amelyre az ügyintéző kézzel firkálta rá a feladót, amit el sem tudtam olvasni.

Kerekít, hurkol

Az általános iskola elején ma három-négy évet töltenek el azzal a gyerekek, hogy megtanulják a folyóírás technikáját, a helyes kéz- és testtartást, a betűk megformálását, vonalra helyezését és összekötését. A magyar iskolákban folyóírást tanítanak, azaz azt, hogyan lehet a betűket úgy leírni és összekötni, hogy a ceruzát minél kevesebbszer kelljen felemelni a papírról. A gyerekeknek ráadásul szépen is kell írniuk, gömbölyíteni a betűket, hurkolni, de ez sok gyereknek nem megy, ezért rögtön kudarcok érik őket.

magyar

Végül kínkeservesen megtanulnak egy olyan írást, ami alig hasonlít az általuk olvasott nyomtatott betűkhöz, és ami később teljesen alkalmatlan gyors írásra, pláne jegyzetelésre. Ha ugyanis ezzel gyorsan kell írni, az „iskolás" írás szétesik, szinte olvashatatlanná válik. Csak akkor lesz belőle egyéni írás, ha sokat gyakorolja az ember (például az egyetemen) és kifejleszt magának egy használható és kézre álló módszert.

Az iskolákban még most is az 1978-as tanterv által meghatározott köralapú, úgynevezett cés kötésű, „szabályos” álló írást tanítják. Bár az 1987-es tantervmódosítás alternatívaként jelölte meg a Virágvölgyi Péter, majd Ligeti Róbert és Kutiné Sahin-Tóth Katalin által kidolgozott, dőlt folyóírásos változatot, amivel a tanulók lendületesebben, szépen tudnak írni, és a tempó gyorsításakor sem torzul olvashatatlanná az írásuk, ez az írás nem terjedt el a magyar iskolákban.

bbb magyar alternatívdőlt betűs

Miért írnak stílusosabban az amerikaiak?

Az angolszász országokban már évtizedek óta főként a nyomtatott betűk írását tanítják, amelyeket nem kell összekötni egymással. Sok félreértést okozott tavaly az a hír, hogy az Egyesült Államokban mára 42 államban szüntették meg a hagyományos folyóírás oktatását az iskolákban.

amerikai1

Tehát nem a kézírás tűnt el az iskolákból, a gyerekek ezután is megtanulnak írni, megismerik a nyomtatott betűk írását, de a folyó- és szépírásórák helyett kötelezően tízujjas gépelést és szövegszerkesztést is tanulnak harmadikos koruktól, felsőben pedig már minden házi feladatot számítógépen kérnek be a tanárok. Pragmatikus megfontolás, hiszen írásra ma már az iskolába kerülő gyerekek is főként a számítógépet vagy az okostelefon billentyűzetét használják, és a gyakorlati életben, a munkaerőpiacon is teljesen háttérbe szorult a hagyományos kézírás.

Németországban a kisiskolások először a nyomtatott betűket tanulják meg leírni, aztán a nyomtatott betűkhöz közel álló folyóírást, amiből három különböző variáció él. Egyre jellemzőbb, hogy a betűk összekötését egy idő után elhagyják. Az utóbbi években vita folyt arról, miért van szükség a kétféle kézírás megtanítására, ezért idén szeptembertől Hamburgban és más iskolákban kísérleti jelleggel már csak a megújított, a nyomtatott betűs íráshoz a lehető legközelebb álló „alapírást” tanítják.

nemet1

Ennél már nem kötelező összefűzni a betűket, és az új írást propagáló tanári szervezet szerint a gyerekek ezzel könnyen, gyorsan és egyéni módon írhatnak. Svédországban elkülönítik az oktatásban a saját használatra és a nyilvánosság számára készített, rendezettebb írás fogalmát, és több nyugat-európai országban kezdettől nem kényszerítik a gyerekeket szépírásra, és nem kell nekik szigorúan vonalakra sem írniuk.

A magyar diákok kettős életet élnek. Többségük a magánéletében szinte csak gépen ír, csetel, e-mailt, sms-t küld és a Facebookon kommentálja az osztálytársai partifotóit. Az iskolában azonban kézzel írják meg a dolgozataikat, és az érettségi írásbeli is töltőtollal készül. Ahol laza a tanár, ma már be lehet adni házi dolgozatokat géppel, vagy el lehet küldeni e-mailben. Ahogy az egyik jó nevű budapesti gimnáziumban tanító magyartanár ismerősöm mondta: nem csinálhatnak úgy, mintha nem lenne számítógép. Pontosan tisztázni kell viszont, milyen betűnagysággal, milyen terjedelműnek kell lennie a géppel írt házi dolgozatnak. Sok tanár persze tart attól, hogy a diákok így a helyesírást sem tanulják meg rendesen, hiszen a Word mindent kijavít helyettük, de a tanár szerint korántsem tökéletes a szövegszerkesztő helyesírása, így könnyen ki lehet szúrni, ha valaki nem ismeri a szabályokat.

Háromujjas gépelés

Magyarországon most készült el az új Nemzeti alaptanterv, de ez a hagyományos írásoktatáson nem változtat, és ahogy kinéz, nem pörgetik fel a gépírásoktatást sem. „A kézírás kötelező elsajátítása a gyermek érdeke, hiszen nem csak a finommotorikus mozgás fejlesztéséhez, a kéz-szem koordinációjának kialakulásához elengedhetetlen, de az agy érését, magát a gondolkodást is befolyásolja"  – mondja Gloviczki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára. Gloviczki szerint ugyanakkor teljesen elfogadható az iskolákban  – és erre a szabályozás is lehetőséget teremt –, hogy a diákok számítógépen írt dolgozatokat adjanak be. A számítógépes szövegszerkesztés vagy a gyors- és gépírás tanítására ugyan van lehetőség, de szakemberek hiányában a kötelező bevezetése irreális lenne, állítja a helyettes államtitkár.

Pedig nem ártana tanítani a tízujjast gépelést már az iskolában. A számítógépet napi szinten használók többsége ma is egy sajátos, három-négyujjas gépelési technikát használ. Lehet, hogy tud így gyorsan írni, de a többség kapkodja a fejét a képernyő és a billentyűzet között, keresgéli a betűket, aztán akkurátusan javítgatja az elütéseit. Ez elég macerás, fárasztó, és hosszú távon sem a szemnek, sem az ízületeknek nem tesz jó. Tavalyi cikkünkben egy gépírástanár azt mondta: már az általános iskola negyedik osztályától kezdve, heti két órában érdemes lenne bevezetni a gépírás oktatását. Addigra a gyerekek kezének mérete is megfelelő, és ma már kimondottan alsó tagozatosoknak készült gépíró programok is léteznek. Később már sokkal nehezebb leszoktatni valakit a begyakorolt háromujjas gépelésről.

Előbb gondolkozz, aztán írj!

A technikánál azonban sokkal fontosabb kérdés az, hogyan befolyásolja a gondolkodást, a kommunikációt és a szövegalkotást az, ha egyre inkább csak gépen írunk. Umberto Eco A kézírás művészetének alkonya címmel 2009-ben megjelent írásában azt fejti, ki, hogy a kézírás elkorcsosulása már a golyóstoll megjelenésével megkezdődött, azzal ugyanis eleve nem lehet szépen írni. A kézírás mellett szól viszont, hogy az írás előtt gondolkodni, komponálni kell. Ugye mindenki emlékszik. Annak idején az úttörőtáborban fél órát adtak arra, hogy képeslapot írjunk a szüleinknek. Mindenki csak ült az asztalnál, hosszasan gondolkozott, aztán odaírta: Üdvözletemet küldöm Balatonakaliból. Nagyon jól érzem magam, jó a kaja is, csak kevés. "

A számítógépes írás ezzel szemben teljesen automatikus: bármit javíthatunk, kitörölhetünk, másolhatunk, így tehát gyakran már azelőtt elkezdünk írni, hogy bármi eszünkbe jutott volna. Persze ha már számítógép és internet van, jóval többről beszélünk, mint a billentyűk pötyögéséről – ez már a digitális írásbeliség képességét jelenti, azt, hogyan tudjuk a töménytelen mennyiségű és különböző jellegű (szöveg, kép, hang, videó) információt értelmezni, szelektálni, rendszerezni és felhasználni.

Sokan tartanak attól, hogy na nem tanuljuk meg például a betűvetéshez, rajzoláshoz és más manuális tevékenységhez szükséges finom kézmozdulatokat, fontos képességeket veszítünk el. Az írás tanulása valóban fejleszti az agy bal- és jobb féltekéje közötti együttműködést, és ennek a komplex tevékenységnek a megtanulása lényeges a nyelv, a gondolkodás, a koncentráció és a memória fejlesztésében. A már idézett gimnáziumi tanár ismerősöm szerint sok felnőtt utólag visszatekintve érzi feleslegesnek, hogy annak idején megtanult kézzel írni. Ha viszont ezt eleve kiiktatjuk a megszerzett képességek közül, alighanem másmilyen felnőttet kapunk. Mintha kiiktatnánk a gyerekek tornaóráiból a bukfencet arra hivatkozva, hogy ezekre felnőtt korban úgysem igen lesz majd szükség. A tanár szerint viszont legalább ekkora szükség lenne a számítógépes kultúra, a gépírás, szövegszerkesztés minden eddiginél kiterjedtebb és színvonalasabb oktatására, csak éppen nem a kézírás helyett, hanem mellett.

Sokan tartanak az írástanulással megszerezhető korai készségek elveszítésétől, de ahogy egy tanulmányban idézik, Rachel Cohen francia pedagógus kutatásai meggyőzték az aggodalmaskodókat arról, hogy a számítógéppel való írás megtanulásához nincs szükség a kéz motorikus koordinációjának lehetőségét biztosító érési folyamatok bevárására sem. Cohen a számítógépes írástanítás lehetőségeit vizsgálta a hatéves kor alatt. Tapasztalatai szerint a gyerek nehézség nélkül képes balról jobbra haladni, a képernyő grafikus elrendezése egyben a gondolatok strukturálásának folyamatát is tükrözi, hamar megtanulható a központozás és a nagybetűk használata is. A gyerekek a gépen is megtanulják a tér horizontális és vertikális strukturálását, és már nagyon hamar el tudják különíteni a betűt és a szót egymástól, ráadásul élményt jelent számukra, hogy a hibákat nyom nélkül kijavíthatják, így bármely tévedés csupán átmeneti jelenség a tanulás folyamatában (ugye mindenkinek megvan az az érzés, milyen szégyenletes dolog volt az iskolában elrontani és áthúzni a szavakat?). Cohen kísérletei alapján a számítógép segítségével megtanult írás készsége hamar kialakítja a kézzel való írás képességét is.

A kézírás biztosan nem fog elveszni életünkből, de szerepe már most is jelentősen átalakult. Esterházy Péter vagy Nádas Péter köztudottan ma is kézzel írnak, majd a szövegeket odaadják a beírónak. Tandori Dezső írógépmániás, négyévesen elõbb tudott írógépelni, mint kézzel írni. Az új írógeneráció tagjai már szövegszerkesztőt használnak. A filológusok persze aggódnak, hogy így elvesznek a hagyományos kéziratok, amelyek megmutatják a művek korábbi fázisait, keletkezéstörténetét, és ezek legfeljebb az eredeti fájlokból lesznek visszakövethetők.

Umberto Eco szerint miután egyre kevesebben használják a szépírást, annak egyre nagyobb értéke lesz, klasszikus művészetté válik, és már ma is nagyobb értéke van egy kézzel írott levélnek vagy meghívónak. Ezek személyesebbek és akár maradandóbbak is, mert kinek vannak meg a 2000-es évek elején írt e-mailjei, vagy ezek nyugdíjas korunkban olvashatók lesznek-e még? Az én 1996-ban írt egyetemi szakdolgozatom 1993-as Word 6 for Windowson készült. Ma is ott van a fiókomban egy nagy 5.25 colos floppyn, amit ma már csak múzeumból kihozott számítógépen lehet olvasni.