Rózsa
11 °C
26 °C

Életbe lép az új köznevelési törvény

2012. 08. 28. 14:54
| Módosítva: 2012. 08. 28. 14:54
Mindennapos testnevelés az első, ötödik és kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben, tankötelezettség 16 éves korig – ezek a fokozatosan életbe lépő új köznevelési törvény szeptembertől hatályos legfontosabb pontjai.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint az új szabályozás teljes hatálybalépéséig a közoktatásról szóló 1993. évi törvény adott kérdésre vonatkozó rendelkezései érvényesek, így tehát annak hatályon kívül helyezése is fokozatosan történik.

Már a most induló tanévtől változás, hogy a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.

A tankötelezettség befejeződésére vonatkozó szabály szintén most szeptember 1-jétől hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, amelynek értelmében először azok számára csökken 16 évre a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011-2012. tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak.

Az iskoláknak 2012. december 31-ig kell felülvizsgálniuk pedagógiai programjukat a törvénynek, illetve a kerettantervnek való megfelelőség szempontjából. Utóbbit rendelet szabályozza majd. Ugyanerre az időpontra kell az iskolákban a szakmai munkaközösségek számát legfeljebb tízben megállapítani.

Az új törvény alapján 2013. január 1-jével kerülnek a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba, ugyanakkor a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését. Ekkortól adja az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását az oktatásért felelős miniszter. Szintén ekkor lépnek hatályba a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások, részleteit rendelet szabályozza majd.

A fontosabb változások jövőre jönnek

Jövő év január 1-jétől érvényesek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok is. 2013. január 1-jéig a nem állami fenntartók felülvizsgálják intézményeik alapító okiratát.

A törvény legtöbb újdonságát a 2013-2014-es tanév kezdetén vezetik be. Ekkor lép életbe az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozásokra vonatkozó szabályozás, a pedagógus-életpályamodell, a magasabb bérezésük és a pedagógusok új típusú munkaidő-számítása. Szintén akkortól hatályos az intézményvezetők létszámára és óraszámaira vonatozó passzus, illetve a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó szabályozás.

Akkor változik a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó szabály, az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza.

A következő tanévben indulnak a köznevelési Híd-programok, és akkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok is. Akkor vezetik be az általános iskolákban felmenő rendszerben az erkölcstant és a helyette választható hittant, és jövő szeptembertől kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken.

A tankönyvek attól a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban.

2014. szeptember 1-jétől kötelező hároméves kortól óvodába járni, és hatályba lépnek az ezzel kapcsolatos kivételekre vonatkozó szabályok. A törvény hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá – a nemzetiségi nevelés-oktatás kivételével – a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2014-2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.

Elfogadták a végrehajtási rendeletet

Az oktatási államtitkárság kedden közölte, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szeptemberi életbeléptetéséhez fontos szabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletet fogadott el a kormány. A közlemény szerint a kormányrendelet a többi között meghatározza a közoktatási információs rendszer (KIR) átalakítását, amelynek célja naprakész, hiteles, a tervezéshez és a pedagógusok munkájához nélkülözhetetlen, könnyen kezelhető adatbázis kialakítása. Ennek érdekében egységes informatikai rendszer épül ki – írták.

Kitértek arra, hogy a rendelet másik fontos intézkedése szerint a kormányhivatal, fővárosi főjegyző helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítő rendszerének működtetése.

Az egyházi és magánintézmények fenntartóit érintő finanszírozási rendszer – jövő évre tervezett – átalakításáig a kormányrendelet csökkenti a fenntartók adminisztrációs terheit, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az állami támogatás felhasználásának ellenőrzését.

A rendelet egységesen meghatározza a térítési díjfizetési kötelezettséget a nappali képzésben és a felnőttoktatásban. Tandíjat azokban az iskolákban, kollégiumokban szedhetnek, amelyek az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében meghatározott nevelési és oktatási feladatokhoz képest többletszolgáltatást nyújtanak.

Mint írták, az egyházi és a magánintézmények is tandíj fizetéséhez köthetik a kötelező feladatellátáson túli szolgáltatásaik igénybevételét. Az intézkedés célja, hogy felszámolja azt a korábbi helyzetet, amelyben különféle alapítványi hozzájárulások és egyéb színlelt szerződések alapján, fiktív jogcímeken fizettek a szülők az oktatásért.

A rendelet egyértelműen meghatározza továbbá, hogy a szakmai feladattal kapcsolatos kiadások egy tanulóra egy tanévben jutó hányadának hány százalékát kell vagy lehet kiszabni térítési díjként. A tandíj, tandíjkedvezmények, tandíjmentesség szabályozását viszont az intézmény fenntartójának hatáskörébe utalja.

Autóbérlés online

Magas minőség, kedvező árak - bérautó foglalás diszkont áron!

Korfu

Last minute ajánlatok görög hangulatban. 29 900 Ft / fő / 7 éjtől