Sajnálatosnak tartjuk Örményország diplomáciai lépését

2012.09.01. 16:03 Módosítva: 2012.09.01. 16:08
A külügy és az igazságügyi minisztérium közleménye szerint Magyarország mindenben 1983-as strasbourgi Európai Egyezmény alapján járt el.

"Magyarország a 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár Azerbajdzsán részére történt átadásakor az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi Európai Egyezmény alapján járt el. - írta a Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közös közelményében. - Magyarország a vonatkozó szabályokat tiszteletben tartva, transzparens módon járt el. Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és nemzetközi partnereitől is ugyanezt várja el."

Tiszteletben tartjuk az örményeket

Miután az örmény társát baltával lefejező azeri diákot Magyarországról történő hazaszállítása után rögtön kiengedték, Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait országunkkal. Erre így reagált a két minisztérium: "Magyarország messzemenően tiszteletben tartja a keresztény Örményországot, továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait. Magyarország az örmény fél diplomáciai kapcsolatokat érintő lépését sajnálatosnak tartja."

Örményország a napokban felhívta a KIM és Navracsics Tibor figyelmét, hogy mivel Azerbajdzsánban hősként ünneplik Ramil Safarovot, kicsi a valószínűsége, hogy kiadatása esetén továbbra is börtönben maradna. A szabadlábra helyezést követően az örmény igazságügyügy miniszter levelében pedig azt írta: "A magyar miniszternek tudnia kellett, mi történik Safarovval a kiadatása után, valamint azt is, hogy olyan országnak ad ki egy „etnikai gyűlöletből elkövetett gyilkosságért” elítélt embert, ahol az illetőt hősként tisztelik,."

Baku szerint is jogszerű

Az azeri külügyminisztérium szóvivője szombati nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Ramil Safarov kiadatása nem ütközött nemzetközi jogi normákba. A kiadatás Azerbajdzsán és Magyarország kétoldalú ügye, amelyet a fennálló jogi kereteken belül rendeztek – mondta Elman Abdullajev szóvivő a trend azeri internetes hírportál jelentése szerint.

Az örmény elnök, Szerzs Szargszján kijelentéseivel kapcsolatban a szóvivő "hisztérikus nyilatkozatokról" beszélt, azok – mint fogalmazott – nem jelentenek mást, mint "show-t és populizmust". Örményország és Azerbajdzsán viszonya a kaukázusi Hegyi-Karabah terület feletti fennhatósággal kapcsolatos konfliktus miatt az 1980-as és 1990-es évek fordulója óta feszült. A területért az 1988 és 1994 között 30 ezer halálos áldozatot követelő háborút vívtak az örmények és az azeriek.