Biszku akár életfogytiglant is kaphat

A Fővárosi Főügyészség több ember ellen elkövetett emberölésre való felbújtás háborús bűntettével gyanúsítja Biszku Bélát, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlások egyik vezéralakját. A bűncselekmény akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető. Biszkut hétfő reggel vette őrizetbe a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A 91-éves nyugdíjas politikus panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem tett vallomást, és tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Minderről Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész beszélt a délelőtti sajtótájékoztatón, mérföldkőnek nevezve a Biszku elleni nyomozati cselekményt. Ibolya bejelentette, hogy korára tekintettel (Biszku a héten tölti be 91. életévét) az ügyészség kezdeményezi a gyanúsított házi őrizetének elrendelését. A főügyész elmondta, hogy Biszku lakásában a rendőrök lőszereket találtak, ami összefügghet évtizedes hobbijával, a vadászattal. Mivel azok tartására már nincs engedélye, ha a lőszerekről kiderül hogy élesek, újabb gyanúsítás következhet.

A nyomozóhatóság a jobbikos képviselők februári feljelentése nyomán indított eljárást. Hogy miért nem korábban, arra Ibolya Tibor nem válaszolt: mint mondta, csak július óta ül a székében, ezért nem tudja, de a kommunista rendszer bűneinek elévülhetetlenségéről szóló jogszabályt is csak tavaly, az év végén fogadta el az Országgyűlés. Igaz, tette hozzá, a nemzetközi szerződések (az 1949-es Genfi Konvenció és a 68-as New York-i Egyezmény) alapján korábban is vád alá lehetett volna helyezni.

Ibolya elmondta, hogy Biszku az igazságszolgáltatás befolyásával is meggyanúsítható lenne, de egyelőre erre nincs konkrét bizonyíték, csak a kort kutató történészek konszenzusa, amire viszont nem lehet megalapozott gyanút építeni. A Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án 5 ember életét kioltó, valamint a december 8-án Salgótarjánban 46 halálos áldozatot követelő sortüzek azonban az ügyészség szerint részben Biszku döntésein alapultak.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Biszku a november 7-én Kádár János által megalapított új, Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány legfontosabb döntéshozó szervének, az ideiglenes intéző bizottságnak volt a tagja, és a december 2-3-i ülésen igen erősen kikelt a munkástanácsok (a forradalom spontán alakult üzemi szervezetei) ellen, lényegében fasiszta fegyvereseknek titulálva azok tagjait, erős karhatalmi fellépést sürgetve. A bizottság az ülésen megszavazta a karhatalom megszervezésére és bevetésére vonatkozó határozatokat, majd utasította a kormány katonai tanácsát azok végrehajtására.

A katonai tanács készültségbe helyezte a karhatalmi egységeket, "gyors és kegyetlen" fellépésre utasítva azokat a kettős hatalom (a munkástanácsok és az újraépülő önkényuralmi intézményrendszer párhuzamos működése) megszüntetése érdekében. Ezután következtek az említett, a polgári lakosságra leadott gyilkos sortüzek. Ibolya szerint ha élnének, Biszkuhoz hasonlóan az intéző bizottság többi tagját (köztük Kádár Jánost, Apró Antalt, Marosán Györgyöt) is meg kéne gyanúsítani.

Biszku az elmúlt években több alkalommal is megismételte, hogy az 1956 után történtekkel kapcsolatban nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig "megérdemelte a sorsát". 2010-ben feljelentést tettek ellene a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadását tiltó  btk-cikk alapján. Az ügyben eljáró bíró azonban felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a sortüzek miatt Biszku ellen soha sem indult eljárás, és annak büntetőjogi megítélését sem tartotta egyértelműnek.

Az országgyűlés részben erre a helyzetre reagálva alkotta meg az emberiesség elleni bűnök elévülhetetlenségéről szóló jogszabályt, ami a mostani eljárás jogi alapja.