Biszku: Lakhelyelhagyási tilalom

2012.09.10. 18:13
Lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság Biszku Béla ügyében, akit az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt vettek őrizetbe hétfőn.

Zámbó Gyula, Biszku Béla ügyvédje elmondta: a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete értelmében Biszku Béla engedély nélkül nem hagyhatja el Budapest területét. Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyészség és Biszku Béla is fellebbezett. Az ügyészség házi őrizet elrendelését kezdeményezte. A végső döntést, nagyjából egy héten belül a Fővárosi Törvényszék mondja ki - tette hozzá az ügyvéd.

Biszkut hétfő reggel vette őrizetbe a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A 91-éves nyugdíjas politikus panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem tett vallomást, és tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész sajtótájékoztatón mérföldkőnek nevezte a Biszku elleni nyomozati cselekményt. Ibolya bejelentette, hogy korára tekintettel (Biszku a héten tölti be 91. életévét) az ügyészség kezdeményezi a gyanúsított házi őrizetének elrendelését. A főügyész elmondta, hogy Biszku lakásában a rendőrök lőszereket találtak, ami összefügghet évtizedes hobbijával, a vadászattal. Mivel azok tartására már nincs engedélye, ha a lőszerekről kiderül hogy élesek, újabb gyanúsítás következhet.

A nyomozóhatóság a jobbikos képviselők februári feljelentése nyomán indított eljárást. Hogy miért nem korábban, arra Ibolya Tibor nem válaszolt: mint mondta, csak július óta ül a székében, ezért nem tudja, de a kommunista rendszer bűneinek elévülhetetlenségéről szóló jogszabályt is csak tavaly, az év végén fogadta el az Országgyűlés. Igaz, tette hozzá, a nemzetközi szerződések (az 1949-es Genfi Konvenció és a 68-as New York-i Egyezmény) alapján korábban is vád alá lehetett volna helyezni.

Ibolya elmondta, hogy Biszku az igazságszolgáltatás befolyásával is meggyanúsítható lenne, de egyelőre erre nincs konkrét bizonyíték, csak a kort kutató történészek konszenzusa, amire viszont nem lehet megalapozott gyanút építeni. A Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án 5 ember életét kioltó, valamint a december 8-án Salgótarjánban 46 halálos áldozatot követelő sortüzek azonban az ügyészség szerint részben Biszku döntésein alapultak.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Biszku a november 7-én Kádár János által megalapított új, Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány legfontosabb döntéshozó szervének, az ideiglenes intéző bizottságnak volt a tagja, és a december 2-3-i ülésen igen erősen kikelt a munkástanácsok (a forradalom spontán alakult üzemi szervezetei) ellen, lényegében fasiszta fegyvereseknek titulálva azok tagjait, erős karhatalmi fellépést sürgetve. A bizottság az ülésen megszavazta a karhatalom megszervezésére és bevetésére vonatkozó határozatokat, majd utasította a kormány katonai tanácsát azok végrehajtására.

A katonai tanács készültségbe helyezte a karhatalmi egységeket, "gyors és kegyetlen" fellépésre utasítva azokat a kettős hatalom (a munkástanácsok és az újraépülő önkényuralmi intézményrendszer párhuzamos működése) megszüntetése érdekében. Ezután következtek az említett, a polgári lakosságra leadott gyilkos sortüzek. Ibolya szerint ha élnének, Biszkuhoz hasonlóan az intéző bizottság többi tagját (köztük Kádár Jánost, Apró Antalt, Marosán Györgyöt) is meg kéne gyanúsítani.

Biszku az elmúlt években több alkalommal is megismételte, hogy az 1956 után történtekkel kapcsolatban nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig "megérdemelte a sorsát". 2010-ben feljelentést tettek ellene a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadását tiltó  btk-cikk alapján. Az ügyben eljáró bíró azonban felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a sortüzek miatt Biszku ellen soha sem indult eljárás, és annak büntetőjogi megítélését sem tartotta egyértelműnek.

Az országgyűlés részben erre a helyzetre reagálva alkotta meg az emberiesség elleni bűnök elévülhetetlenségéről szóló jogszabályt, ami a mostani eljárás jogi alapja.

Most akkor hova is mehet Biszku?

A mozgási szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a büntetőeljárási törvény szabályozza; a lakhelyelhagyási tilalom értelmében az eljárás alá vont személy a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg.

A lakhelyelhagyási tilalom akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi körülményeire - különösen az egészségi állapotára, idős korára - vagy az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.

A tilalmat elrendelő határozatában a bíróság előírhatja, hogy az érintett meghatározott időközönként a rendőrségen jelentkezzék, és a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozásokat is elrendelhet. A bíróság úgy rendelkezhet, hogy a lakhelyelhagyási tilalom előírásainak megtartását a rendőrség - az eljárás alá vont ember hozzájárulásával - az illető mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A lakhelyelhagyási tilalom előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik.