Francia példával védekezik a kormány

2012.09.13. 07:28
Tizenhat év után Franciaország is kiadta az örményeknek azt a férfit, akit életfogytiglani börtönre ítéltek egy bombamerénylet miatt. Az örmény férfi otthon egy lakást is kapott. Erre az ügyre utalt Martonyi János, amikor arról beszélt, hogy az örményeknek nagyobb önmérsékletet kéne tanúsítaniuk.

„Úgy érezzük, hogy az örményeknek a túlzásoktól tartózkodniuk kellene”, mondta Martonyi János külügyminiszter kedden az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. Martonyi ezt azzal indokolta, hogy korábban a francia hatóságok is átadták Örményországnak azt az örmény férfit, aki egy párizsi robbantásos merényletben több embert megölt. A külügyminiszter hozzátette: a precedenst a kormány nem akarta hangoztatni. A bizottsági meghallgatáson a jobbikos Gyöngyösi Márton később visszatért az örmény férfi kiadatására.

A bizottsági ülésen elhangzottak alapján Martonyi valószínűleg Waroujan Garbidjian nevű örmény férfira gondolt. A Liberation című francia napilap 2001. áprilisi cikke szerint a férfit azért ítélték el, mert az ASALA (Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására) tagjaként 1983. július 15-én a párizsi Orly repülőtéren felrobbantott egy bombát. A nyolc halálos áldozatot követelő robbanás a reptéren egy török légitársaság beléptető kapujánál történt. Waroujan Garbidjiant 1985. márciusában, Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Garbidjian szabadon bocsátását az 1990-es évek óta többször is kérte Örményország. Ügyvédei többek között azzal érveltek, hogy a merénylet elkövetésében szerepet játszott az örmény népirtás, illetve a börtönben megromlott Garbidjian egészségi állapota. Végül a francia hatóságok 2001. áprilisában elrendelték a feltételes szabadlábra helyezését, többek között Garbidjian börtönben tanúsított jó magaviselete miatt. A Liberation szerint, amikor az erről szóló döntés megszületett, lehetett tudni, hogy Garbidjian munkát és lakást fog kapni Örményországban. Abban tehát különbözik a két eset, hogy Garbidjiannak nem kellett volna Örményország folytatnia a büntetését.

Martonyi szerdai kijelentésében szerepet játszhatott az, hogy az örmény külügyminiszter keddi sajtóértekezletén azt mondta: megdöbbentő, ami Ramil Safarov átadása nyomán Budapestről hallható. A miniszter szerint Magyarország azt állítja, hogy nem volt tudomása arról, hogy Azerbajdzsán szabadon akarja engedni Safarovot, miközben magas rangú azeri képviselői azt mondják, hogy a magyar fél tudott erről. Magyarország azt állítja, hogy „Safarov átadása Azerbajdzsánnak a strasbourgi konvencióval összhangban történt, miközben az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke szerint az azeri-magyar megállapodás az említett konvencióval való visszaélés” – jelentette ki az örmény külügyminiszter.

Az Origo kedden arról írt, hogy Orbán Viktor kormányfő adott utasítást Ramil Safarov kiadására, annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb szabadon engedik. Orbán egy keddi sajtótájékoztatón erre reagálva azt mondta: a döntés kormányzati szinten született meg, minden érintett tárca elmondta a véleményét. A Külügyminisztérium pontosan jelezte előre, milyen típusú következményei lesznek egyik vagy másik döntésnek. „Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte” – mondta a kormányfő.

Magyarország augusztus végén adta ki Azerbajdzsánnak azt az azeri férfit, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek egy örmény katona meggyilkolása miatt. Örményország tiltakozását az váltotta ki, hogy a férfi hazaszállítása után azonnal elnöki kegyelemben részesült. A kormány azzal érvelt a kiadatás mellett, hogy Azerbajdzsán igazságügyi minisztériuma korábban arról tájékoztatta a magyar igazságügyi minisztérium, hogy nem alakítja át az ítéletet. A kormány szerint garanciának tekintették az erről szóló levelet.