A matolcsyzmusra szabják a szabályokat

A parlament nyári, rendkívüli ülésszakán egy különös koalíció, az MSZP, a Fidesz és a kereszténydemokraták képviselői szavazták le a kormány javaslatát, hogy legyen önálló büntetőjogi tényállás a családon belüli erőszak. Ezután nőjogi szervezetek szinte pillanatok alatt összegyűjtöttek százezer aláírást, a szükséges kétszeresét azért, hogy a parlament igenis tűzze napirendre a kérdést. Pillanatnyilag még csak a napirendre vételről vitáznak, de a fideszes Varga Istvánnak - aki egyik kezdeményezője volt a kormányjavaslat elvetésének - már ebben sikerült emlékezetesen ostoba mondatokkal magára haragítania minden érző lényt.

Ennek ellenére kedden még úgy nézett ki, hogy normális ügymenetben a kormánytöbbség lesöpri a javaslatot. Varga mellett még a Fidesz lapunknak nyilatkozó képviselőnői is kiálltak. Mert Varga nem úgy gondolta, és különben is, előre szokta engedni a nőket az ajtóban. Aztán péntekre valami megváltozott. "Meghajlok a hölgyek akarata előtt" - jelentette ki Rogán Antal, és most tekintsünk el attól, hogy ez önmagában még mindig milyen patriarchális. A lényeg a lényeg, hogy ugyanazok a nők, akik kedden még védték, péntekre már szembefordultak Vargával. Így viszont már nem is az a kérdés, hogy napirendre veszi-e a parlament a törvényjavaslatot, hanem hogy mikortól lesz benne a családon belüli erőszak a büntető törvénykönyvben. Balog Zoltán miniszter szombaton már arról beszélt, hogy még az idén.

Matolcsy György legújabb áldozata az unortodoxia oltárán az ötlet, hogy az állam devizaadósságát egy neki tetsző, fiktív árfolyamon számolná el. Ennek érdekében módosítaná a gazdasági stabilitásról szóló, elméletben szigorú költségvetési korlátokat szabó törvényt, amely alól amúgy már korábban mentesítette önmagát.

A módosítással valamelyest szélesítik a Költségvetési Tanács jogköreit, a szervezet a jövőben félévente véleményezné a költségvetés alakulását, véleményezné a költségvetést megalapozó törvényeket és bármely, a költségvetést érintő kérdésben véleményt nyilváníthat. A korábban megszüntetett saját aparátusa helyett a tanács munkáját az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank segítené elemzésekkel. Mindez az Európai Unió követelésére történik.

Az ellenzék igyekezett módosítókkal kivenni a törvényből az államadósság számítására vonatkozó új, fiktív árfolyamos szabályt, de a kormánytöbbség ezt természetesen már a bizottságokban megakadályozta. Ahogy azt is elvetették, hogy a költségvetési tanács félévente kötelezően értékelje a költségvetés teljesülését.

Érdekesebbek viszont azok a támogatott, költségvetési bizottsági javaslatok, amelyek jelentősen felpuhítják az eredeti, amúgy sem túl kemény javaslatot. A stabilitási törvény szerint nem lehet kölcsönt felvenni akkor, ha nő az államadósság. Az új szabály szerint viszont ez nem vonatkozna arra az esetre, ha az államadósság év végi növekedése a kölcsön felvételekor még nem volt ismert. Nagy könnyítés ez annak a nemzetgazdasági minisztériumnak, amely általában nem szokott tudni arról, hogy tervei nem valósulnak meg, utaljon erre bármi.

A kormánynak a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat mellé egy külön irományban mindig be kell nyújtania azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a költségvetés megalapozásához szükségesek. Ilyen például a kórházak korábbi típusú támogatási rendszerének megszüntetése, mivel azok állami kézbe kerülnek. De ilyen a játékadó bevételek tervezése is, ezek ugyanis eddig a sportért felelős minisztérium költségvetésében és a költségvetés közvetlen bevételei fejezetben is megjelentek, ami duplikálódáshoz vezetett. A módosítás ezt szünteti meg.

A számos módosítás között szerepel az is, hogy 2013-tól megszűnik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetési támogatásának kötelezettsége. Hogy az alap rendelkezésére álló forrása ne csökkenjen, bevezetnek egy új szabályozást. A törvénymódosítás átírja az államháztartási és az önkormányzati törvény egyes részeit is.

Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára, az örökségvédelem eddigi rendszerének felszámolása után rugalmasabbá teszik az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló szabályokat. A miniszter indoklása szerint így "a beruházói érdekek egyensúlyba kerülnek az ünkormányzati fejlesztési és rendezési elhatározásokkal". Azaz, az új épületek "megvalósítása biztonságosabbá válik", mert a szabályok "rugalmasabbá tehetők" lesznek.

Olyan anomáliákat szüntetnek meg, mint a fővárosi keretszabályzat és szabályozási keretterv, amely helyett fővárosi rendezési szabályzatot alkotnak. Bevezetik a jól hangzó "integrált telepítési hatásvizsgálatot" is - amit egy bizottsági módosító a még jobban hangzó "összevont telepítési eljárásra" keresztelhet át. Ez az indoklás szerint az a folyamat, mely során előbb megállapítják, hogy mennyibe kerülne felépíteni valamit, mielőtt felépítik.

Bevezetik a településképi véleményezést is, ami pont az, aminek hangzik. A polgármester elmondhatja, hogy neki tetszik-e az új épület. Mindezt "csökkentett tartalmú és kidolgozottságú tervek", magyarán skiccek alapján. Ezzel váltanák ki a helyi tervtanácsi eljárást. A településképi bejelentési eljárásban pedig bevezetik a "hallgatás beleegyezés" elvét. Amennyiben a hatóság vagy a polgármester nem szól, hogy valami nem tetszik, akkor azzal tudomásul vette a tevékenységet.

Csökkentik a bürokratikus akadályokat is, például megfelelő szakmai garanciák mellett az építőipari kis- és egyéni vállalkozók mellőzhetik a felelős műszaki vezetőt. Ez esetben a szakmunkásé lesz a felelősség.

A szabálytalan építkezéseket viszont rendszeresen ellenőrzik és következetesen szankcionálják majd. Ebben az "építésügyi monitoring alkalmazása" segíti majd a hatóságokat.

A javaslathoz benyújtott első módosító indítvány máris egy megoldhatatlannak tűnő rejtvény. Eszerint ugyanis a 39. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott személyek kamarai tagság nélkül is végezhetnének mérnöki tevékenységet. A szövegkörnyezet alapján szóba jöhető három törvények 39. paragrafusának ugyanis nincs (4) bekezdése. Ennek ellenére az önkormányzati bizottság javaslatát az előterjesztő is támogatja, így szinte biztosan el is fogadják majd.

Kedvenc módosítónkat is az önkormányzati bizottság terjesztette be, eszerint "építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni", és hát ki ne örülne ennek.

Összesen amúgy 43 olyan módosító indítvány van, amit a bizottságok és a kormány is támogat, azaz, amelyeket a parlament is el fog fogadni.

Bár Orbán Viktor nyári nyilatkozata szerint már lezárták, Matolcsy miniszter szerint pedig már el is fogadták a jövő évi költségvetést, ez nincs így. Annyira, hogy a héten egészen konkrétan a költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról is döntenek. A törvényhez csaknem hetven javaslat érkezett szeptemberben, ebből 19-et a fideszes Babák Mihály nyújtott be, 11-et pedig a Költségvetési Bizottság.

A módosítók különböző minisztériumok, városok és gazdasági körök lobbizását mutatják, a mohácsi kompátkeléstől, az Út a szakmához program finanszírozásán és a háziorvosoknak és a gyógyszertáraknak juttatott pénzeken át, az Antall József Alapítványnak juttatott összegekig. Az egyetemek és főiskolák támogatásánál kevesebbet szánnának személyi juttatásokra, többet dologi kiadásokra. Az önkormányzati bizottság azt szeretné elérni, hogy a gépjárműadóból származó bevételnek ne 40 százaléka, hanem 55 százaléka menjen az önkormányzatokhoz.

A törvényjavaslathoz péntekig benyújtott módosító javaslatok egyike sem kezeli a költségvetés korábban az EU, az IMF, az Állami Számvevőszék, az MNB és a Költségvetési Tanács által is jelzett problémáit, túl optimista növekedéssel számol, a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv forrását pedig olyan kétes forrásokból teremtené elő, mint például az MNB-re kivetett tranzakciós adó, vagy az adóbeszedés hatékonyságának drámai javulása. Elemzők szerint a jövő évi költségvetésben jelenleg több száz milliárdos lyuk tátong.