Tamás
3 °C
7 °C

Alakul a kormányváltás forgatókönyve

2012.09.21. 07:54
Az LMP, a rendszerkritikus civil szervezetek és a jelenleg egyetlen lehetséges konszenzusos miniszterelnök-jelöltként számon tartott Bajnai Gordon között elindult a közeledés. Az ökopárt és a civilek lassan mintha békülékenyebbnek mutatkoznának az MSZP-vel, de még nagyon mély az árok. Gyurcsánnyal senki se számol.

A 2014-ben a Fidesz leváltására készülő demokratikus pártokat és civil csoportosulásokat nehéz helyzetbe hozták az új választási szabályok. A következő, 200 fős parlamentben 106 egyéni választókerület lesz, emiatt, valamint az egyfordulós rendszer matematikájából következően a parlamenti többség megszerzéséhez legalább a választókerületek felében győzni kell.

Egyedül nem megy

A szavazáshoz szükséges előzetes regisztráció következményként a választás kimenetele elsősorban a már a regisztrációs időszakban is biztos pártválasztónak tekinthető szavazópolgárokon múlik majd, a bizonytalanok jelentős része ugyanis a nemzetközi tapasztalatok és a legfrissebb hazai közvéleménykutatás szerint nem regisztrálja magát. (Az Ipsos friss közvéleménykutatása azt prognosztizálja, hogy a regisztráció minden négyből egy választót lemorzsol, mivel azonban a ténylegesen választóknál előzetesen mindig többen ígérik a részvételüket, ez az arány még nagyobb lehet.)

Az alacsony választási részvétel a Fidesznek kedvez (éppen ezért vezetik be a regisztrációt), egy ésszerű, és a választók szemében kellően vonzó, kormányképesnek tűnő baloldali összefogás azonban talán felboríthatja a papírformát.

Mindez arra utal, hogy a politikai színtér baloldali szereplői, ha valóban kormányváltást szeretnének, kénytelenek lesznek valamilyen módon koordinálni a választási szereplésüket. Ez a felismerés a kampány kezdetéig hátralévő bő egy év alatt alapvetően alakíthatja át az érintett pártok és szervezetek stratégiáját, kommunikációját és egymáshoz fűződő viszonyát.

MSZP: egyedül vagy kivel?

A baloldalon az MSZP az egyetlen olyan párt, amelynek a helyi szervezeteire kampányidőszakban stabilan lehet alapozni. Az ellenzéki pártok közül ezen túl egyelőre az MSZP-ről lehet a leginkább tudni, hogy mihez akarnak kezdeni a 2014-es kampányban, köszönhetően a napokban kiszivárgott belső használatú stratégiának.

A dokumentum legfontosabb pontjai között szerepel, hogy a párt a Horn Gyula-i kisemberre építene. A költségvetési hiányhoz hasonló általános fogalmak helyett a mindennapi problémákra, a rezsire és a bérlet árára fókuszálnának, miközben megszorításokról még beszélni se lenne szabad. Az MSZP-nek minél inkább kétpólusúvá kell tennie a versenyt, a baloldal vezető erejeként kell feltűnnie, és folyamatosan erőt, a győzelem esélyét kell sugároznia.

DBELO20111112036
Fotó: Beliczay László

Ennél bővebben azonban nem szól arról a dokumentum, hogy kikkel indulnának közösen a választáson.  A pártból származó információink szerint egyelőre nincs is erről végleges döntés, a szocialisták egyik verzió mellett sem kötelezték el magukat – azon kívül, hogy a Fidesszel és a Jobbikkal semmilyen szinten nem képzelhető el együttműködés. Ez utóbbit a stratégia is rögzíti.

Konkrét nevet eddig csak az MSZP volt, párton kívüli miniszterelnöke, Medgyessy Péter mondott a TV2-ben, szerinte Bajnai Gordon a baloldal egyetlen alkalmas jelöltje, mert már bizonyított, miközben Mesterházy még nem érett, Gyurcsány hibája pedig megbocsáthatatlan – ez azonban aligha a párt véleménye. Gyurcsány egyébként nemrég maga is beszélt Bajnai alkalmasságáról.

A legtöbb érv párton belül Mesterházy Attila pártelnök mellett szól. Egyrészt magabiztosan nyerte meg a tavaszi elnökválasztást, másrészt tavaszra már megelőzte Orbán Viktort a népszerűségi  listán.

Nem ciki már az MSZP?

Ennél is erősebb érv mellette, hogy a pártban részben neki tulajdonítják, hogy a 2010-es vereség után az MSZP nem esett szét, ami akkor reális lehetőség volt. Mesterházy azonban azok között volt, akik gyorsan reagáltak, és nem engedték szétesni a szervezetet. Ez mindenképpen erős pozíciót jelent neki ma. Információink szerint ezzel együtt sem eldöntött, hogy neki kell lennie a miniszterelnök-jelöltnek, és neki sem feltétlenül ez a személyes ambíciója.

A stratégia fontos része, hogy az MSZP erőt sugározzon és elhitesse magáról, hogy képes nyerni és kormányozni is, és valószínűleg a párt vezetőinek újkeletű, magabiztos nyilatkozatai is ennek tudhatók be. A párt egyik tagja arról mesélt az Indexnek, hogy mindez össze is vág a mostani hangulattal, ami érezhetően javult.

Míg két-három évvel ezelőtt ciki volt MSZP-snek lenni, és sokan még az ismerőseik előtt is szégyellték ezt, ez az érzés egyre inkább emúlóban van. „Nem remegve kell bocsánatot kérnünk, hogy elnézést, de mi is szeretnénk még választást nyerni, hanem ki kell állnunk, hogy igenis mi vagyunk a Magyar Szocialista Párt, és le fogjuk váltani a Fideszt”.

Más részről azonban olyan vélemény is van a párton belül, hogy nem feltétlenül baj, ha nem nyernek 2014-ben, csak maradjanak meg a második legnagyobb pártnak. Az Indexnek MSZP-s, és párton kívüli források is arról számoltak be, hogy magas szinten is létezik olyan vélekedés, amely szerint kisebb baj, ha a szocialista párt 2014-ben a kétpólusú politikai mező vesztese lesz, mintha a győzelem reményében az arculatát fenyegető kompromisszumot köt.

Gyurcsány, a sérült focista

Az Ipsos legfrissebb felmérése alapján két százalékon álló Demokratikus Koalíció általában az ellenzéki összefogás szükségességéről beszél. Az MSZP viszont a titkos stratégiából is kiviláglóan épp a gyurcsányi éveket maga mögött tudva szeretné újraalkotni a baloldali profilját, az LMP és a többi szervezet pedig hallani sem akar róla.  Saját közlése szerint Gyurcsány korábbi MSZP-beli riválisát, Mesterházy Attilát is el tudná fogadni közös jelöltnek, bár Bajnai Gordon közelebb áll hozzá.

Gyurcsány ráadásul az elmúlt időszakban gyakran váltogatta a véleményét: volt, amikor a Fidesz legyőzhetetlenségéről beszélt, amibe bele kell törődni, máskor az összefogás szükségességéről, később meg azt mondta hogy nem lesz összefogás. Legújabb nyilatkozata szerint épp nem lesz ellenzéki összefogás „az LMP és az MSZP önérdeke miatt”. Ugyanakkor azt is mondta, hogy ha 2013 őszéig nem lesz világos alternatíva az ellenzéki oldalon, vagyis a Fideszt legyőzni képes szervezet és jelölt, akkor már „félő, hogy késő lesz".

Hogy a volt kormányfő miért beszél összevissza, azt valószínűleg ő sem tudja, de a potenciális partnereknek így a maradék kedvét is sikerült elvenni bármiféle kooperációtól. Oszkó Péter, Bajnai volt pénzügyminisztere, a Haza és Haladás Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke blogján Gyurcsányt sérült focistához hasonlította, aki már csak árt a csapatának, vagyis az ellenzéknek, de nem akar lemenni a pályáról.

Schiffer, Jávor és a szövetségi politika

Az LMP-ben egyre jobban kiéleződni látszik a belső vita az önálló indulásról. Szeptemberben Schiffer Andrással szemben, minimális különbséggel Jávor Benedek maradt a frakcióvezető. Jávor a zöldpárton annak a szárnynak a vezetője, amelyik nyitottabb az együttműködésre a parlamenten kívüli baloldali, rendszerkritikus szervezetekkel, így a Millával, a 4K!-val és a Szolidaritással. Schiffer egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az LMP csak egyedül indulhat.

A Magyar Nemzetnek adott, szeptember 18-i interjújában Schiffer még a párt januári kongresszusának döntését is kicsit átértelmezte. Azt mondta, hogy a kongresszusi döntés értelmében az LMP csakis egyedül készülhet 2014-re. A döntés 3. pontjában azonban az áll, hogy nem kötnek együttműködést más parlamenti párttal, viszont nyitottak az együttműködésre a tiszta lappal működő politikai erőkkel.

A Jobbklikknek pár nappal korábban arról beszélt, hogy a választók elutasítják a közös vízió nélküli, pusztán hatalomtechnikai együttműködéseket, és a pártnak önmagában kell érdekesnek lennie, mert „nem a különböző brandek összeérésétől alakul ki egy új, önálló pólus".

De mi legyen a szocikkal?

Az LMP, a 4K!, a Szolidaritás és a Milla által alkotandó új pólus lehetősége már az augusztusi Ökopolitikai Nyári Egyetemen is felmerült. Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese az Indexnek megerősítette, hogy az ökopárt keresi az együttműködést a rendszerkritikus baloldal szervezeteivel.

A 168 órának adott interjújában Karácsony egy olyan új pólus lehetőségét vázolta, amit a párt és e szervezetek közösen alkotnak. Ennek az MSZP nem lenne része, de, mint akkor mondta, elvileg létezhet olyan forgatókönyv, amely szerint ez az új pólus 2013 ősze után együttműködik a szocialistákkal, ha közben ők is belátják, hogy egyedül indulva nem nyerhetnek.

A szocialistákkal való bármiféle együttműködés lehetősége egyelőre borzasztóan távoli, és bár Schiffer a hajthatatlanságával a jelek szerint kezd elszigetelődni, az LMP sincs még kész egy ilyen, az arculatát komolyan fenyegető szövetségre. „Meggyőződésem, hogy a Fideszt csak középről lehet leváltani, ezért az LMP-nek elemi érdeke, hogy kapcsolatot találjon az alkotmányos jobboldal köreivel is" – mondja Karácsony.

Nyitás jobbra, nyitás Bajnaira

Ezek az egyelőre kialakulatlan, ám a jobboldal erjedésével könnyen artikulálódó csoportok azok, amelyeknek a véleménye nagyjából megegyezik a Sólyom László aszófői beszédében megfogalmazottakkal, illetve a kormánnyal szemben kritikus konzervatív-liberális blogszféra fontosabb írásaiból tükröződő szemlélettel. Ezt az erjedést azonnal megakasztaná, ha az LMP nem zárna az MSZP felé – szögezte le az Indexnek Karácsony, módosítva a 168 Órában megjelent véleményén. Igaz, a nyitásra (egyelőre) kongresszusi felhatalmazás sincs.

IV0C4574
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Engedékenynek tűnt viszont Bajnai Gordonnal szemben, akinek az előző kormányzatban betöltött szerepe szerinte elkülönül az MSZP-étől. Az LMP frakcióvezető-helyettese olvassa és jónak tatja a Bajnai fémjelezte Haza és Haladás Alapítvány közpolitikai elemzéseit, a szociálpolitikai anyagot pedig, mint mondja, egyenesen LMP-közeli szakértők írták. Karácsony szerint Bajnainak a jogállamról alkotott elképzelései sokkal vállalhatóbbak, mint az MSZP-é és Gyurcsányéké, fejlesztési miniszterként ugyanakkor az LMP-s fejlesztéspolitika teljes ellentétén munkálkodott.

Bajnai nehezen megkerülhető figura a 2014-es választásra való felkészülés szempontjából – mondta Karácsony Gergely, közvetve elismerve, hogy a kormányzóképesség személyi feltételeinek hiánya mennyire meghatározó probléma az ellenzéki oldalon. Azt viszont ő sem tudja, hogy a visszatérését hosszú ideje lebegtető volt kormányfő tervezi-e az aktivizálódást, és ha igen, mikor és milyen formában.

A Haza és Haladás bekerült a civil panteonba

Az LMP nem az egyetlen szervezet, amelyik Bajnaival kokettál. Az Index több forrásból is úgy tudja, hogy egy ideje már zajlik némi egyeztetés a Milla és Bajnai Gordon, illetve az általa fémjelzett Haza és Haladás Alapítvány között. Az első jelet, hogy a civilek Bajnaiban nem a kialakult helyzetért felelős, eltakarítandó politikai osztály egyik figuráját, hanem lehetséges partnert látnak, még a nyáron adták.

Júliusban jelent meg a Milla blogján egy Csigó Péter médiakutató-szociológus által írt háromrészes (1,2,3) cikksorozat. Csigó szerint az elitváltást akaró, demokratikus elkötelezettségű választók politikai képviselete még formálódik, a potenciális résztvevők, azaz a radikális demokratikus megújulást célul tűző rendszerkritikai szervezetek listáján azonban szerepelteti Bajnai alapítványát. Csigó úgy látja, hogy „a demokratikus megújulás pólusa reális eséllyel bír arra, hogy 2014-re egy 25% körüli tömböt alkosson, és egy ezzel súlycsoportba kerüljön az MSZP-vel".

Több forrásból is úgy tudjuk, korábban felmerült, hogy a kommunikációs platformként viszonylag nagy tömegeket mozgósítani képes, de szervezetileg fejletlen Milla október 23-i rendezvényén Bajnai Gordon is beszédet mond. Erre azonban mégse kerül majd sor.

Alternatív parlament?

Az október 23-i tüntetést beharangozó közleményében a Milla ehelyett új szövetséget hirdet minden „állampolgárnak és társadalmi közösségnek, akik úgy érzik, az eddigi rendszer irányítói a fejük fölött döntöttek az életükről." Az "országot demokratizáló társadalmi szövetség" alulról szerveződne, hiteles helyi képviseletek útján.

A bejelentés felvillantja a bohózatba fulladt alternatív köztársasági elnök-választás mintájára egy valószínűleg hasonlóképp kontraproduktív, alternatív népképviseleti rendszer létrehozásának lehetőségét. A Milla olvasata szerint azonban az új szövetség erősödése nyomán „megjelenhet az MSZP-n és a Fideszen belül is az a belső ellenzék, amely demokratizálni képes e pártokat, és amellyel a demokratikus megújulás civil képviselői nyitottak az együttműködésre". Ez lényegében ugyanaz az erjeszd-és-uralkodj forgatókönyv, amivel az LMP-ben is számolnak.

A szocialisták viszont úgy látják, nem feltétlenül rossz nekik, ha sokan vannak a civilek tüntetésén, és nem tartanak attól sem, hogy egy új pólus bomlást indíthat el a pártban, sőt. „Ezek az emberek kilencven százalékban ugyanazoknak a gondolatoknak tapsolnak, amiket mi is mondunk, csak nekünk most még nem tapsolnának" – utalt az Indexnek a párt egyik tagja arra a reményre, hogy talán épp a divatba jövő MSZP csábíthat el most még másfelé keresgélő civil szavazókat.

Bajnaiék forgatókönyvei

Bajnai terveiről továbbra sem tudni semmit. A Haza és Haladás Alapítvány honlapján azonban a nyáron megjelent egy tanulmány (pdf) arról,  hogy az új választási rendszer milyen kényszereket ró a demokratikus ellenzéki erők együttműködésére.

A tanulmány a külön indulás mellett három választási együttműködési formával számol. Az első, ha az együttműködő szervezetek közös listát és közös egyéni jelölteket állítanak. Ekkor nem vesznek el a töredékszavazatok, viszont a jelöltállítás konfliktusokkal járhat, és a szervezetek kénytelenek lemondani politikai identitásuk egy részéről.

Koordinált indulásról lehet beszélni, ha a szervezetek külön listával indulnak, de nem indítanak egymással szemben jelölteket, azaz felosztják az egyéni szavazókerületeket. A kockázat az, hogy ha valamelyik szervezet nem viszi át az ötszázalékos küszöböt, akkor annyi szavazatot vesztenek, ami a végső célt is veszélyezteti.

A harmadik lehetőség a választási párt: a szervezetek új, közös szervezetet, pártszövetséget hoznak létre. Önálló politikai identitásuknak még a közös induláshoz képest is nagyobb részét kellene feladniuk, a szavazólapon sem szerepelne a nevük és a logójuk. Egy ilyen szövetség hosszabb távon nehezen fenntartható, viszont "kommunikációs és szavazat-optimalizációs szempontból hatékony és új lehetőségeket teremt".

Bajnai túl sokáig várt?

A valamennyi érintett szemében a kormányzóképességet képviselő Bajnai Gordon számára a legkényelmesebb, legtisztább helyzetet teremtő megoldást alighanem egy ilyen választási párt miniszterelnök-jelölti pozíciója jelentené. A közreműködő szervezetek részéről ugyanakkor épp ez követelné a legnagyobb mértékű önfeladást.

DVETT20100208042
A hivatalos egyiptomi látogatáson tartózkodó Bajnai Gordon miniszterelnök megtekint egy múmiát az Egyiptomi Múzeumban, Kairóban.
Fotó: MEH

Jelenleg viszont az MSZP és az LMP is azon dolgozik, hogy megerősödjön: az LMP a majdani együttműködés legfontosabb szereplője szeretne lenni, az MSZP pedig nem döntötte el, hogy akar-e kormányváltást, vagy csak a baloldal vezető szerepét kívánja megőrizni, akár ellenzékben maradva is. A választási párt lehetősége, aminek egyelőre a résztvevői és a vezetői is bizonytalanok, így most nem tűnik reálisnak.

Jelenleg az a forgatókönyv tűnik valószínűbbnek, hogy az LMP a civilekkel, az MSZP pedig egyedül készül 2014-re. Bajnai ebben az esetben továbbra sem aktivizálódna, és ezt a felállást, ha egyáltalán változik, csak a választás közeledtével kialakuló új erőviszonyok formálnák át, leghamarabb jövő ősszel.

Addig pedig Bajnai Gordon se nagyon tehet mást, mint hogy kivár, és esetleg néha mond egy beszédet a demokratikus fordulat, meg a kiszámítható és hiteles gazdaságpolitika szükségességéről, az ezeket fontosnak tartó szervezetek összefogásának jelentőségét hangoztatva. Pártot alapítania már késő.