26 év után véget ért az Engels utcai kocsma pere

Keressük az ország leghosszabb bírósági perét. Önnek is van szuperhosszúságú ügye a bíróságon? Írjon nekünk!

2012. szeptember 5.-én ért véget végérvényesen a Budakörnyéki Bíróságon a „helyiséghasználat és egyéb más károk megtérítése iránt” indított per, 26 évvel 9 hónappal és 23 nappal a kezdés után.

A pert eredetileg egy házaspár, az érdi Engels utcában található kocsma tulajdonosai indították, mert nem akarták elfogadni, hogy a bérlők, az általuk elvégzett felújítási munkákat leszámítsák a bérleti díjból. A néhány százezer forintról szóló vita azonban annyira elhúzódott, hogy a felperesek egyike nem is élte meg végét. Az eljárást két elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése is tarkította, a második is már több mint tíz éve volt, és egyszer elveszett a per teljes dokumentációja is a bírósági irattárban. Hiába voltak azonban a költségek, a bosszankodás, a bíróság végül nem tett igazságot a felek között, nem született ugyanis ítélet. Miután az utolsó hat hónapban semmilyen jogi lépés nem történt az ügyben a felek részéről, a bírónak ki kellett mondani a „megszűnéses” befejezést.

A rekordgyanús negyedévszázados perről az ismerősi körben hallottunk, de nem kellett sokat kutakodni, néhány napi kérdezősködés után kiderült, mások is rengeteg, az ügyfeleket éveken át bizonytalanságban tartó perről tudnak. Közöttük volt például egy társasház, a XIII. kerületi Lehel út 4/b. ügyében indult eljárás is, amely ugyan „csak” kilenc éve tart még, viszont sokkal több ember életét keseríti meg.

Az ügyfelek kihullanak

A közel 30 alperes – az összes társtulajdonos – ellen indított eljárásban az önkormányzat azt kérte a bíróságtól, hogy részlegesen érvénytelenítése a társasház alapító okiratát, mert értékesíteni akarta a hozzátartozó telek egy részét.

Fotó: MTI

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon indult peres ügyben 2003 óta egyetlen „normális” tárgyalást tartottak, az alperesek jogi képviselője szerint a többin mindig hiányzott valami, vagy nem voltak rendben a papírok. A kezdés óta legalább öt alperes halt meg, ezért többször is változásokat kellett átvezetni az alperesi listán. A bíróság nem hajlandó elfogadni azt az indítványt, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján döntsön, így az alperesek és családjaik számukra beláthatatlan ideig szenvedhetnek még, mert a lakásokat is érintő perfeljegyzés miatt csak áron alul tudják eladni az ingatlanokat.

A megkérdezett ügyvédek azt állítják, praxisukban egyáltalán nem ritka az évtizedes, vagy annál hosszabb eljárás. „Féléves perrel csak a bírósági vezetők képzeletében lehet találkozni, már az is nagyon nagy eredménynek számít, ha 1 és 2 év között véget ér egy polgári per, a többség azonban 2-3, sőt 5 évig húzódik” – mondta egyikük. Az ügyvédek általában a másik oldalt, a bírókat hibáztatják emiatt. Volt, aki azt állította, hogy mindennek az az oka, hogy a bírói testület tagjai olyan korszakban szocializálódtak, amikor egyáltalán nem számítottak az ügyfél érdekei, vagy az, hogy ésszerű időn belül rendeződjön egy-egy cég között a pénzügyi vita. Az ügyvéd szerint ezt a szemléletet illusztrálja az is, hogy a bíróságokon a mai napig nincs olyan nyilvántartás, ami az ügyfelek szempontjából mutatná az eljárások valódi hosszát.

Hány befejezése van egy pernek?

Tény, hogy az Országos Bírói Hivataltól kapott legfrissebb adatokból azt lehet kiolvasni, hogy valójában nem létezik hosszadalmas pereskedés Magyarországon. A hivatalos statisztika szerint ugyanis a 2012 első félévében az ügyek 88 százaléka egy éven belül befejeződött, a perek között három évesnél hosszabb pedig alig volt: 3381 per, az összes befejezett eljárás 1,3 százaléka kezdődött 3 évnél régebben. A számok alapján ráadásul javulás is megfigyelhető, tavaly és tavalyelőtt 12 és 16 százalékkal rosszabb volt a féléves eredmény.

A statisztika azonban valóban félrevezető lehet, mert a számokat tényleg nem az ügyfelek hétköznapi szempontjai alapján összesítik. A bíróságokon nem (csak) a perből való végleges szabadulást, például a jogerős másodfokú ítéletet értik a „befejeződés” alatt.

A Bírósági Ügyviteli Szabályzat (BÜSZ) előírásai szerint az e témában készülő kimutatásokban bele kell számolni több olyan perbeli eseményt is, ami egy-egy perszakasz befejezéseként értékelhető. Így befejezésnek minősül a megfellebbezett elsőfokú ítélet mellett a hatályon kívül helyezés, az elutasítás, a félbeszakadás, a per szüneteltetése, sőt más bíróságra való áthelyezése is. Ezért az érdi kocsmaper a hivatalos statisztika szerint legalább kétszer-háromszor befejeződött, mire a bíró a 1985-ös kezdés után 26 évvel kimondta a megszűnést.

Az általunk megkérdezett bírók szerint a befejezett ügyek ilyen módon történő nyilvántartása nem ferdítés. „Lehet, hogy egy laikus másképp gondolja, de ez szemléleti kérdés.” A bírók szerint az elmúlt évtizedekben is többször, többféleképpen vizsgálták a szervezeten belül, hogy mi az oka a perek elhúzódásának. A vizsgálatok szerint ebben nem csupán a bírók hibásak, hanem az időhúzásra is lehetőséget adó magyar jogrendszer egésze. A nemzetközi összehasonlítások is azért sántítanak, mert külföldön esetleg bíróságra sem kerülhetnek olyan ügyek, amiket nálunk évekig görgethetnek a rendelkezésre álló kiskapukat is igénybe véve a felperesek és az alperesek ügyvédei.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!