Orbán minden simicskázást kikerült
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Az idei karácsony sem múlt el tragédiák nélkül - Csizmadia Ervin: A Nyugat bizonyos erői birodalomépítőként tekintenek Orbán Viktorra
- Szép csendben eltűnt Pesty László korrupciós ügyekkel foglalkozó weboldala
- Egy volt londoni nagykövet kerülhet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élére
- Több év börtönt kaphat a nő, aki eszméletlenre verte lánya iskolatársát
Az őszi ülésszak negyedik hetében már Orbán Viktor miniszterelnök sem halogathatta tovább a kérdések megválaszolását, így a nap meghatározó eseménye az azonnali kérdések órája lett, ahol valósággal záporoztak rá a kérdések. Nyitásként a szocialista Nemény András Nyerges-Simicskázott a váti reptérberuházás apropóján. Amitől a kormány megvonta a kiemelt státust, Nemes szerint azért, mert Nyergesnek vadásztársasága, Simicskának kastélya van a környéken. Orbán válaszában teljes egészében kikerülte a simicskázást, és felajánlotta, hogy szívesen megadják a kiemelt státust a reptérnek, ha történik vele bármi is. Mert amúgy 2009 óta semmi sem történik.
Orbán később, Vágó Gábor kérdésekor is figyelmen kívül hagyta a nyergesezést, pedig a téma a fejlesztési pénzek elosztása volt. Vágó kifogásolta, hogy azt baráti nagyvállalkozók kapják. Orbán pedig sajnálkozott, hogy sokszor neki is kétségei vannak, de ha nem adja oda, akkor vissza kell fizetni a pénzt Brüsszelnek.
A jobbikos Dúró Dóra a tandíjról kérdezte, amiről Orbántól megtudtuk, hogy az nincs is, és az állam különben is ad pénzt a kifizetésére. Ugyanebben a témában az elempés Osztolykán kérdésére azt válaszolta, hogy szeretné, ha a cigányok és a falusiak is járnának egyetemre, ennek egy feltétele van. El kell érniük a minimális felvételi ponthatárt. Utána már kapnak pénzt az államtól arra, hogy kifizessék a tandíjat, ami nincs.
A szocialista Kovács László az azeri baltásról faggatta, amire Orbán megismételte, hogy helyes és igazságos döntést hozott. A cigány-magyar együttélést vizsgálni akaró jobbikos Mirkóczki képviselő felvetésére, hogy teremtsenek fórumot a téma megvitatására, azt ígérte, megfontolja az ötletet.
Orbánon kívül még egy válaszoló okozhatott volna izgalmat, de Simor András jegybankelnök Karvalics Ferenc alelnököt küldte maga helyett, hogy válaszoljon a fideszes Balla képviselő kérdésére. Ballát az érdekelte volna, hogy mióta tud Simor tanácsadója, Braun Róbert szocialista párttagságáról, de nem Karvalics válaszára volt kíváncsi.
A maratoni kérdésözön előtt persze a normál rendnek megfelelően voltak napirend előtti felszólalások is. A szocialista Botka László eltemette az önkormányzati rendszert, a kereszténydemokrata Nagy Kálmán büntető törvénykönyvi védelmet követelt a magzatoknak, a fideszes Iván László kortársairól, a jobbikos Balczó Zoltán az IMF-ről beszélt, Budai Gyula pedig arról, hogy az LMP-nek nem kell aggódnia saját javaslatai miatt.
De nem az övé volt az egyetlen retorikai bravúr. Az elempés Dorosz Dávid nem mehetett el szó nélkül amellett, hogy a pártjának is vannak javaslatai, amire válaszul megkapta Kontrát belügyi államtitkártól, hogy „amikor szervezetátalakításokba kezdtünk, akkor hirtelen az lett a probléma, hogy kapkodással vádolnak bennünket”. Ezek után Budai Gyula érvelése, hogy az unokaöccsének az apóda jogilag nem is a rokona, már igazán kiemelkedő volt. (A felszólalásokat részletesen olvashatják parlamenti közvetítésünkben.)
A kérdések után negyed hatkor kezdődtek a határozathozatalok. Hétfőn öt törvényt fogadott el a parlament, köztük az Orbán nyári tízpontos programját megvalósítókat és Rogán Antal javaslatát, amely a környezet védelmének ürügyével rendőrségi engedélyhez kötné a VII. kerületi romkocsmák éjfél utáni nyitva tartását. És azt a törvényt is, amelyben Balog miniszter csak azoknak az özvegyeknek a nyugdíját csökkentené harmincszázalékosra, akiknek a házastársa „feléled”.
A nyugdíjról
Talán nem túlzás minden idők legtranszcendensebb törvényjavaslatának nevezni Balog Zoltán emberminiszter nyugdíjtörvény-módosítását, melynek értelmében a rokkantnyugdíjasok özvegyeinek nyugdíját csak abban az esetben lehetne harmincszázalékos mértékűre módosítani, ha halott házastársa feléledne. Nem viccelünk, a szöveg szerint az özvegyi nyugdíj "a feléledés kivételével nem módosítható harmincszázalékos mértékűre".
A törvény emellett gondoskodik arról is, hogy akik korábban egyszerre voltak jogosultak özvegyi nyugdíjra és rokkantsági ellátásra is, azok a jövőben az özvegyi nyugdíj csökkentése után se kapjanak kevesebbet. Ezért az ő rokkantsági ellátásuk összegét a különbözet mértékével megemelik.
UPDATE: Egy jogász olvasónk tájékoztatása szerint nem a házastárs, hanem maga az özvegyi nyugdíj éled fel. Hogy ez mit jelent, azt sajnos még mindig nem tudjuk. A törvény szerint: "feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg", hanem bonyolult részletszabályok miatt, melyek ismertetésétől hosszúságuk és nehéz érthetőségük miatt most eltekintenénk. Akit érdekel, az elolvashatja a vonatkozó törvény 53. paragrafusában.
Az önkormányzatokról
Lázár János miniszterelnökségi államtitkár egyéni képviselői indítványa alapján a jövőben az önkormányzati képviselőtestületek megvonják a büntetőperben elítélt önkormányzati képviselők mandátumát.
Ugyanígy elveszítik mandátumukat azok a kisebbségi önkormányzati képviselők, akik köztartozást halmoznak fel, csődbe ment vállalkozásuk után követeléseket hagynak hátra, vagy akiket szándékos bűncselekmény miatt elítélnek. De menadátumvesztéssel jár a hamis vagyonnyilatkozat is.
A munkahelyvédelmi akcióról
Orbán Viktor a nyáron jelentette be munkehelyvédelmi akciótervét, melynek részeként csökkentik a tartsósan álláskeresők, a gyesről visszatérő kismamák és a szakképzetlenek után fizetendő szakképzési hozzájárulást. A szakképzetlenek foglalkoztatása után a cégek legfeljebb 14,5 ezer forint adókedvezményt vehetnek igénybe.
Ugyanilyen mértékű adókedvezmény jár a 25 évesnél fiatalabb és az 55 évesnél idősebb munkavállalók után is. Ezek a kedvezmények nem vonhatók össze a start munkaprogram kedvezményeivel.
Azok a vállalkozások pedig, melyek forgalma egy évben nem haladja meg a félmillió eurót, pénzforgalmi elszámolásra térhetnek át, és hatmillió forintos bevételig alanyi adómentességet évezhetnek.
A javaslat záróvitájában az ellenzék azt vetette a kormány szemére, hogy elfogadott költségvetés híján nem igazán látni, milyen források fedezik az akciótervet. Érdekes fordulatként az eddig folyton járulékcsökkentést követelő szocialisták most elégtelen megoldásnak nevezték a járulékcsökkentést a munkahelyteremtésben.
Ha a forrást hiányolják, miért vetették el a jegybank megadóztatását, kérdezte Rogán fideszes frakcióvezető, fittyet hányva a tényre, hogy ha a jegybank adózik is, azt is a költségvetésnek kell aztán megfizetnie. Matolcsy gazdasági miniszter meg arról beszélt, hogy az ország egy gazdasági fordulat közepén van, akármit is jelentsen ez. Szerinte amúgy egyértelműen megvan a költségvetésben a munkahelyvédelmi akcióterv forrása, bár azt például az EU és az IMF, de még a kormányhoz közeli gazdaságkutatók sem találták meg benne.
Lex romkocsma
Rogán Antal fideszes frakcióvezető javaslatára módosították a környezetvédelmi és a kereskedelmi törvényt. Valójában sem a környezet védelméről, sem a kereskedelemről nincs szó a módosításban, a javaslatot inkább nevezhetnénk Lex romkocsmának. A módosítás után ugyanis a települési önkormányzatok saját hatáskörükben csak az általánosnál szigorúbb zajszintszabályokat hozhatnak. Emellett korlátozhatják a fák tulajdonjogát, füstriadótervet alkothatnak.
Ebben a törvénymódosításban szabályozzák azt is, hogy világörökségi területen - magyarán Budapest szórakoztatóközpontjában, az egykori gettóban - csak és kizárólag a rendőrség engedélyével tarthatnak majd nyitva a kocsmák éjfél után.
Rogán frakcióvezető ráadásul egy zárószavazás előtti módosítóval még azt is beillesztette a törvénybe, hogy a rendőrség évente kötelezően, lakossági bejelentésre pedig bármikor felülvizsgálja a kiadott engedélyeket.
A kisadózó vállalkozásokról
Matolcsy gazdasági miniszter javaslata Orbán nyári tíz pontjának másik részét, a kisadózó vállalkozások adózásának egyszerűsítését szolgálja. Ez alapján az egyéni vállalkozók, egyéni cégek és a kizárólag magánszemélyek alkotta betéti és közkereseti társaságok egyszerűsített adózással fizethetik meg közterheik egy részét.
Az előírásoknak megfelelő vállalkozások a jövőben főállású alkalmazottjuk után havi ötven-, nem főállású alkalmazottjuk után huszonötezer forint adót kötelesek megfizetni. Ezzel kiváltják a személyi jövedelemadót, az osztalékadót, a társasági adót, a munka utáni járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást, a szociális adót és a szakképzési hozzájárulást is.
Bevezetik tövábbá a kisvállalati adót is, amit a 25 főnél kevesebbet foglalkoztató, legfeljebb félmilliárd forint bevételű cégek választhatnak. Ezek a cégek vagyongyarapodásuk személyi kifizetésekkel korrigált összege után fizetnek 16 százalék adót.
A parlament ülése általános és részletes vitákkal folytatódik, kedden például utolsó napirendi pontként, de a balos blogokon terjedő rémhírekkel ellentétben nem késő éjjel, hanem - amennyire a napirend alapján tippelni lehet - inkább délután vitathatják meg a választási regisztrációról szóló törvényjavaslatot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
