Politikusokat akartak megkenni a nyerőgépesek?

Több tízmilliárd forint készpénzt halmoztak fel nyerőgépeket működtető csoportok, melyek most kísérleteket tettek a közigazgatás bizonyos köreinek, a jogszabályalkotóknak a megvesztegetésére is - állítólag ezt tartalmazza az a kormány számára készült jelentés, melynek létét hivatalosan nem erősítették meg. (Egy kormányzati tisztviselő szerint a BM-ben készült a dokumentum, de a tárca ezt kérdésünkre tagadta). Több forrásunk szerint ez a jelentés áll amögött, hogy a kormányzat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva döntött a nyerőgépek betiltása mellett.

A nemzetbiztonsági veszély kormányzati emlegetése azonban több kérdést is felvet: elsősorban azt, hogy a kormány tartott-e saját frakciója korrumpálódásától. Tény, hogy erre utaló megjegyzést tett a törvény sürgős elfogadását indokolva hétfőn Lázár János is, szerinte ha hónapokon keresztül folyna vita a témáról, akkor félő, hogy felpuhult volna a javaslat. Név nélkül más kormányzati szereplők is utaltak arra, hogy horribilis pénzek is megmozdulhattak volna, hogy befolyásolják egyes képviselők döntését.

Megkérdeztük Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, indult-e nyomozás bármely hatóságnál a frakciótagokat vagy más politikusokat érintő megvesztegetési kísérletek miatt. Rogán azt mondta, a frakcióülésen nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos információ nem hangzott el, és nem tud arról, hogy ilyen ügyben vizsgálat folyna. A kedd délután a BM-nél is érdeklődtünk, hogy folyik-e vizsgálat az ügyben, a tárca egyelőre nem válaszolt.

Kormányzati tisztviselőktől arra sem kaptunk magyarázatot, hogy miért pont most jutottak arra a következtetésre, hogy meg kell tenni a legdrasztikusabb lépést. A nyerőgépek betiltásával már évekkel ezelőtt is óriási veszteségeket okozhattak volna a hazai alvilágnak.

Egy kormánypárti forrásunk ugyanakkor egy teljesen más magyarázattal is előállt: eszerint a nemzetbiztonsági okokra való hivatkozás "kamu". Egyszerűen azt a célt szolgálja, hogy a valójában az alacsony jövedelműeket a szerencsejátéktól védő javaslatot utólag se kifogásolhassa érdemben az Alkotmánybíróság, a nemzetbiztonsági kockázat lebegtetése ugyanis megfelelő indok lehet a korlátozásra.

Egy nap alatt elfogadták

A kormány a legnagyobb titoktartás mellett, és szokatlan gyorsasággal lépett az ügyben. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfői reggeli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány a pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolta. Lázár ezt azzal indokolta, hogy a korábbi intézkedések nem érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket. Az államtitkár hozzátette: súlyos nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek az automatákat üzemeltető csoportok egyes tagjai. Lázár részleteket nem árult el, annyit közölt: a "piacon résztvevők szándékai jelentettek kockázatot". A hétfői reggeli rendkívüli kormányülés egyik résztvevője az Indexnek azt mondta, a megbeszélésen sem részletezték, milyen nemzetbiztonsági kockázatról lehet szó.

Az erről szóló javaslatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn be is terjesztette, amelyet kedd délelőtt el is fogadott a parlament. A javaslat szerint a koncesszióban működő játékkaszinókat leszámítva Magyarországon nem működhetnek majd pénznyerő játékgépek. Jelenleg három ilyen játékkaszinó van az országban. A kieső költségvetési bevételeket, 20-30 milliárd forintot az online szerencsejáték megadóztatásából pótolnák.

Az automaták betiltásának előkészületeibe láthatólag nem avatták be még a Fidesz-frakció tagjait sem. Az Index által megkérdezett kormánypárti képviselők hétfőn teljesen tájékozatlanok voltak abban a kérdésben, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatokról beszélt Lázár. Annak ellenére így volt, hogy a javaslatot a kormánypártok hétfő délelőtti frakcióülésén maga Orbán Viktor kormányfő ismertette. Az ülés egyik résztvevője szerint Orbán a frakcióülésen kizárólag erről a javaslatról beszélt, többek között azt mondta, nem lehet megengedni, hogy a legszegényebbek a szociális segélyeket, jövedelmüket játékgépekbe szórják, a korábbi szabályok pedig nem értek el a kívánt eredményt.

Tavaly is hirtelen emeltek adót

Orbán és Lázár is hivatkozott arra, hogy a nyerőgépekről szóló tavalyi jogszabálymódosítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tavalyi törvénymódosítás is hirtelen lépés volt: a szeptember 12-én benyújtott javaslatban az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még csak azt javasolta: a játékgépek után havonta fizetendő tételenkénti adót 100 ezer forintról emeljék meg 125 ezer, más gépeknél 150 ezer forintra. A szaktárca az emelési javaslatot a költségvetés érdekeivel illetve az arányos közteherviselés elvével magyarázta.

A szeptember 26-i zárószavazás előtt néhány órával azonban, Lázár János, akkor még frakcióvezetőként benyújtott módosítójában 2011 novemberétől 500, illetve 700 százalékos adóemelést javasolt. A szavazáskor az NGM eredeti adóemelési javaslata elbukott, a parlament Lázár módosítóját fogadta el. Akkor az indoklásban nem volt szó nemzetbiztonsági kockázatokról.

Neveket is mondtak

A hétfőn benyújtott javaslat miatt az ellenzék kezdeményezte hétfő estére az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását. A bizottság zárt ülésén a kormányzati javaslatról meghallgatták a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatóját. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után újságíróknak azt mondta: "olyan körök működtetik ezeket a nyerőautomatákat, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek".

Az egyik résztvevő az Indexnek arról beszélt, hogy az ülésen is szóba került a kormányzati jelentés. A képviselő szerint a szakszolgálatok a korrupciós kísérletekről nem árultak el részleteket, inkább arról beszéltek, hogy kik állnak a nyerőgépeket működtető csoportok mögött. Ennek részeként több konkrét név is elhangzott az ülésen – tette hozzá. Egy másik résztvevő azt mondta, hogy a kormányzati jelentés megállapításait tartalmazó dokumentumot nem kaptak.

Az olajozás helyett

Forrásaink szerint éveken át ez az ágazat nyújtotta az egyik állandó bevételi forrást a bűnözői csoportok számára. A szerencsejáték ráadásul más „ágazatokhoz” képest azzal az előnnyel is bírt, hogy egyáltalán nem jelentett büntetőjogi rizikót.

A nyerőgépezés az 1990-es évek elején kezdődött Magyarországon, később pedig az olajozást felváltó iparággá vált. Nem véletlen, hogy a piac felosztása előtt a nyerőgépek elhelyezése körül évekig folyamatos csatározások zajlottak a szórakozóhelyeken.

Az iparág pacifikálódása után a gépeket fenntartó cégek komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy megváltozzon a megítélésük, és a jó adózó imázsa alakuljon ki róluk. Tény, hogy viszonylag szigorú szabályokat kellett betartaniuk, és az utóbbi időszakban már gyakorlatilag folyamatos adóellenőri felügyelet alatt működtek a vállalkozások.

Kormányzati források szerint azonban a szorosabb ellenőrzések sem gátolták meg a cégek mögött állókat, hogy továbbra is hatalmas jövedelmeket termeljenek maguk, és a helyeket védő csoportok számára. Az iparág képviselői szerint viszont az automatázás már az adómegszorítások miatt is visszaszorult, és a 2011-es 22 ezer darabos automataállomány rövid időn belül negyedére-ötödére apadt.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke, Schreiber István a betiltás előtti hetekben az Indexnek azt állította, hogy a betiltással az állam önmagát is jelentős bevételtől fosztja meg. Scheiber szerint a szervezet tagjai 35 milliárd forintot fizettek be adók formájában. Az egyik, az iparágat belülről ismerő forrásunk szerint azonban téves ez a számítás, az állam vesztesége ennél kisebb lesz, „a segélyeket legfeljebb nem a gépekre, hanem a jövedéki adót termelő alkoholra költik majd”.