Újabb éjszakai alkotmányvita jön

Elsőként Dióssi Csaba fideszes képviselő javaslatáról határoznak. Dióssi javaslatára állami kézfizető kezességet garantálnak az Eximbanknak és az Exporthitel-biztosítónak, hogy hatékonyabb legyen a forrásbevonás. Az állam ezidáig is kezességet vállalt a forrásszerzéshez, de ennek még további feltételei is voltak. Dióssi javaslatára most könnyítik a kezességvállalást a külön feltételek eltörlésével.

Németh Lászlóné Zsuzsa nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára a Nemzeti Akkreditáló Testület az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezeteket is akkreditálhat.

A javaslat az akkreditálás fogalmát is újradefiniálja. Változik az is, hogy ki kérhet akkreditációt: olyan személy vagy szervezet, amely már legalább három hónapja a szakmai szabályok szerint működik és megfelel a szervezeti és pénzügyi biztosítékokra vonatkozó, illetve a személyi követelményének. Ellenőrzik azt is, hogy az akkreditálandó szervezet vezetője nem bűnöző.

Matolcsy György törvényjavaslata valójában egy uniós szabályozás átültetése a magyar jogrendbe. Az Európai Parlament 2010-ben módosította a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelményeket, amiket eddig még nem vezettek át a magyar jogrendbe.

De módosítják a befektetési alapkezelőkröl és a kollektív befektetési formákról tavaly év végén Rogán Antal javaslatára meghozott törvényt is. Kilenc hónap alatt ugyanis kiderül, hogy erre a gyakorlati jogalkalmazási problémák és félreértések miatt szükség van.

Módosítják a hitelintézeti törvényt is, egyértelműsítve, hogy a javadalmazási politikára vonatkozó előírásai nem terjednek ki azokra a pénzintézetekre, melyeknek a székhelye nem Magyarországon van. Változnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai is. Mivel már nem egy adott időszakban lehet csak biztosítót váltani, így már a biztosítók sem kötelesek kötött időszakban nyilvánosságra hozni legújabb ajánlataikat.

Az emberminisztérium javaslata a címével ellentétben nem nagyon öreg intézményekről, hanem a múzeumokról, közgyűjteményekről és a könyvtárakról szól. A múzeumokat amúgy következetesen „muzeális intézménynek” nevezik a törvényben.

A „muzeális intézmény” a javaslat szerint a társadalom szolgálatában áll és nyilvános a közösség számára. Mi több, aktív kapcsolatot tart fenn a közösséggel, és nem célja a gazdasági haszonszerzés.

A javaslatban újraszabályozzák a múzeumok alapítását és működésük engedélyeztetését. A megyei múzeumok megszűnésével megteremti a megyei hatókörű városi múzeum kategóriát.

A könyvtárak dokumentumait korlátozottan forgalomképessé minősíti az új törvény, azaz azokat legfeljebb miniszteri engedéllyel lehet eladni a jövőben. Felállítják az országos könyvtári katalógust is. Kötelező önkormányzati feladat lesz a jövőben a települési könyvtár fenntartása. A megszűnő megyei könyvtárak helyét megyei hatókörű városi könyvtárak veszik át.

A hulladékról szóló törvény a nemzeti együttműködés rendszerének divatja szerint preambulummal kezdődik. És igen, a hulladékról is lehet emelkedetten írni. A szemétről „a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése és a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás” miatt kell törvényt alkotni. Meg azért, hogy ne legyen annyi szemét.

A törvényekben a preambulumnál már csak az értelmező rendelkezések szoktak szórakoztatóbbak lenni. A hulladéktörvényből például megtudhatjuk, hogy az „ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás”. Az elkülönített gyűjtés pedig, gondolták volna vagy sem, az, amikor elkülönítve gyűjtik a hulladékot. A törvény definiálja még a „gyártó”, a „gyűjtés”, a „hasznosítás”, a „hulladék” és a „szállítás” fogalmát is.

A maguktól értetődő fogalmak gondos definiálása után a törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit is. Hulladékgazdálkodásunk a jövőben a gyártó felelősségén, a szennyező fizetésén, az újrahasznosításon és a közelségen alapul majd. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy a keletkezett hulladékot nem közepesen vagy nagyon távoli, hanem lehetőség szerint a legközelebbi létesítménybe kell szállítani.

A törvényből megtudhatjuk, hogy létezik hulladékhierarchia is. Eszerint a hulladékgazdálkodásban azt az elsőbbségi sorrendet kell érvényesíteni, hogy megelőzés, újrahasználatra előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás. És van hulladékbirtokos is, az ő feladata a hulladék gyűjtése.

A hulladékgazdálkodás koordinálására az országgyűlés Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, a szemét felhalmozódása ellen pedig Nemzeti Megelőzési Programot fogad majd el.

A hulladéktörvényt elméletileg már az első ülésnapon el kellett volna fogadnia a parlamentnek, ám akkor váratlanul levették a napirendről. A javaslathoz azóta benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítvány pár ponton átláthatóbbá tette a szabályozást, valamint megalkotta a veszélyeshulladékégető-mű kategóriáját, ahol, mi mást, veszélyes hulladékot égetnek.