Pert vesztett a szociális konzultáció kérdőívei miatt a volt ombudsman

2012.10.10. 17:38 Módosítva: 2012.10.10. 17:40
Jóri András ombudsman beperelte Navracsics Tibort és Szijjártó Pétert, mert a szociális konzultáció kérdőíveivel kapcsolatos aggályaira válaszul a politikusok valótlan kijelentésekkel támadták. Az elhangzottak vélemények voltak, adott igazat a bíróság Szijjártónak első fokon.

Elutasította Jóri András volt adatvédelmi biztosnak a személyiségi jogi perben Szijjártó Péter volt miniszterelnöki szóvivő, jelenlegi miniszterelnökségi államtitkár ellen a tavalyi szociális konzultációval kapcsolatos nyilatkozatai miatt benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

Az átszervezések miatt tavaly év végén hivatalából távozni kényszerülő adatvédelmi biztos féltucatnyi polgári pert indított Szijjártó Péter mellett például Navracsics Tibor igazságügyi miniszter, a minisztérium, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ellen. A perek előzménye, hogy tavaly nyáron a nyilvánosságban, részben a parlament falai között is éles vita bontakozott ki a kormányoldal egyes képviselői és az adatvédelmi biztos között arról, hogy volt-e érdemi egyeztetetés, megbeszélés a szociális konzultáció kérdőíveivel kapcsolatban az ombudsman és az eljáró állami hivatal között.

Jóri András akkori adatvédelmi ombudsman 2011. augusztusában jelentette be, hogy személyiségi jogi pert indít Szijjártó ellen. Jóri azt kifogásolta, hogy amikor a szerinte jogsértő kormányzati adatkezelés miatt elrendelte a szociális konzultáció kérdőíveinek megsemmisítését, Orbán Viktor szóvivője úgy reagált, hogy a célja az állami nyilvántartásokkal kapcsolatos közbizalom megingatása.

A Navracsics Tiborral szembeni keresetet elsőfokon már korábban elutasította a törvényszék, szerdán pedig a Szijjártó Péter elleni keresetet sem találta megalapozottnak a bíróság

A szerdán kihirdetett felperesi keresetet elutasító elsőfokú döntés szóbeli indoklása szerint abban a ténykérdésben, hogy volt-e egyeztetés az adatvédelmi biztos és a hivatal között, a felperes nem terjesztett elő megfelelő bizonyítást, Szijjártó kijelentéseinek egyéb részei pedig a véleménynyilvánítás körébe tartoznak, nem voltak indokolatlanul lealacsonyítóak, vagy bántóak, egy közszereplőnek pedig egyébként is fokozottabban kell tűrnie a nyilvános kritikát, mint másoknak.
Jóri Andrásnak összesen több mint félmilliós perköltséget és illetéket kell megfizetnie, ha az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedik. A felperesi oldal nem képviseltette magát a szerdai tárgyaláson és ítélethirdetésen.

Szijjártó csak véleményt mondott

Szijjártó korábban azt hangoztatta, hogy Jóri kifogásai nem szakmai alapúak, hanem személyes jellegűek. Mivel az alaptörvény az ombudsmanok számát négyről egyre csökkentette, az Országgyűlésnek felelős adatvédelmi ombudsman hivatala helyett pedig hatóságot állított fel, közlése szerint "jól láthatóan Jóri úr bizonytalan személyes karrierjét illetően".

Jóri akkor kijelentette, adatvédelmi biztosként természetes, hogy vállalnia kell szakmai konfliktusokat, mert aki ezt a feladatot jól végzi, az gyakran ütközik a kormánnyal. Ám megítélése szerint Szíjjártó megjegyzései túlléptek egy határt.