Merkel nem bántotta Orbánt

Nyíltan beszéltünk a gazdaságpolitikával, a választójogi törvénnyel és a médiaszabályozással kapcsolatos kérdésekről, és ez segítette a magyarországi folyamatok mélyebb megértését, mondta Angela Merkel az Orbán Viktorral tartott berlini találkozója után. A német kancellár szerint a magyarországi törvényekkel kapcsolatos aggályait kifejezte az Európai Bizottság és az Európai Parlament. Magyarország minden olyan kérdésben módosításokat hajtott végre, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság kritikát fogalmazott meg. Az ország megszívlelte az európai partnerek kritikáját, mondta a kancellár.

Szerdán a német kormányszóvivő azt üzente Orbánnak: „Akinek kétharmados többsége van, mindig tudnia kell, hogy a kétharmados többséggel nagy demokratikus felelősség is együtt jár azokkal szemben, akik kisebbségben vannak."

A német sajtó sem volt ennyire diplomatikus. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról írt, hogy kétharmados többségével durva reformokat végrehajtó, az Ópuszteren turulszobrot avató, mitikus-mormoló beszédet tartó Orbán tevékenysége nemcsak a baloldalon, de az elvileg vele egy politikai családba tartozó német kereszténydemokraták körében is visszatetszést kelt.

Mint Merkel elmondta, Orbán Viktorral a kétoldalú kapcsolatokról, a húszéves német-magyar barátsági szerződésről és Európai Unión belüli szerepükről folytattak tárgyalásokat. A német cégek legalább 250 ezer embernek adnak munkát Magyarországon, és 16 milliárd euró értékben eszközöltek eddig befektetéseket, de Orbán biztosította arról a kancellárt, hogy továbbra is szívesen fogadják a német vállalkozásokat.

Orbán köszönetet mondott Merkelnek azért, hogy kormánya 2010-es megalakulása óta immár harmadszor volt lehetősége személyes találkozóra. Külön értékelte, hogy csak 2010 óta 5 milliárd eurónyi német befektetés érkezett Magyarországra, 18 új gyárat építettek, és a német befektetésektől több mint 1 millió magyar ember boldogulása függ.

Orbán: Nem utasítjuk el az eurót

A magyar kormányfő kiemelte, hogy két éve eredményes fiskális politikát folytatnak, a magyar államháztartás 30 éve nem volt iylen egyensúlyban, és várakozásaik szerint 2013-ban növekedés következik be a magyar gazdaságban. A következő két év legnagyobb kihívása Magyarország számára, hogy a szerény növekedés mellett a lehető legnagyobb mértékben emeljék a munkából élők számát, mondta Orbán.

A sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva Orbán megerősítette: Magyarország nem utasítja el az eurót, csak egyelőre nem látják elérkezettnek az időt a közös pénz bevezetésére. Az, hogy problémák vannak az eurózónával, nem jelenti azt, hogy ez így is marad, mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint az eurót használó országokkal szemben sem lenne fair, ha felkészületlenül csatlakoznánk. „Magyarország számára ez meghatározó perspektíva, és amikor a gazdaság állapota lehetővé teszi, bevezetjük az eurót", hangsúlyozta.

Merkel is kiemelte, hogy az eurózónán kívüli országoknak is elemi érdeke a közös pénz sikere. Mint mondta: Orbán Viktortól sem hallotta soha azt, hogy az eurózóna nem működik. A német kancellár megérti, hogy egy ország, amely a gazdasági válságból való kivezető utat keresi, jelenleg nem tud dönteni a pénz bevezetéséről.

Merkel a gazdasági- és valutauniótovábbfejlesztését is fontosnak nevezte, hogy az unió visszanyerje a világpiac bizalmát. A kancellár szerint ezt a tagállamok a saját maguk által alkotott közös szabályok betartásával érhetik el. Fontosnak nevezte az egységes banfelügyelet létrehozását, amelyet nem szabad elsietni, különben semmit nem ér, ha az eredmény nem lesz jobb a jelenleginél. Erre rímelve Orbán is kifejtette korábbi álláspontját, hogy a bankuniót nem szabad elhamarkodni.