A vádiratot kritizálta a Mal vezérigazgatója

A büntetőper elsőrendű vádlottja szerint a vádiratból hiányoznak a természettudományos ismeretek. B. Zoltán a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács előtt azt mondta, nem bűnös az ellene felhozott vádakban. Úgy fogalmazott: nehezen fogadja el, hogy a törvényszék nem az abszolút igazságról dönt, nem a katasztrófa okait keresi, hanem csak arról határoz, hogy a vádlottak bűnösek-e.

Mint mondta, 2010. október 4-e borzalmas, tragikus nap volt. Ha bármiféle előjele lett volna, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a történteket. A folyamatos önvizsgálat talán soha nem múlik el az életükből, hiába volt elkerülhetetlen a katasztrófa, örök teher a vállukon – tette hozzá.

A vádak nagy részét már a nyomozati szakaszban tisztázni lehetett volna, de erre nem kaptak lehetőséget – mondta, kijelentve: „nem fogom ölbe tett kézzel nézni, hogy a rossz nyomozati anyag alapján elválasszanak a családomtól”. Álláspontja szerint a természettudományos ismeretek teljes hiánya jellemző a vádiratra, ezért a jegyzőkönyvhöz háromezer oldal tudományos anyagot csatolt.

A vádiratban szereplő, erősen lúgos kifejezés a vörösiszappal kapcsolatban az elsőrendű vádlott szerint nem értelmezhető, mivel a magyar szabványok szerint a kiömlött anyag csupán az irritáló tartomány legalsó részébe esik.

B. Zoltán, akárcsak hétfőn a másodrendű vádlott, D. József műszaki vezérigazgató-helyettes, vitatta a gátszakadás időpontját, ami szerinte 7 perccel később következett be, mint az a vádiratban szerepel. Vitatta a tározóban lévő anyag mennyiségét is, a 920 ezer köbméternyi vörösiszapot irreálisan soknak nevezte.

Hivatkozott az Országos Egészségpénztár adataira, amelyek szerint 161 ember vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, a vádiratban szereplő 226-al szemben, és nagy részüket nyolc napon belül gyógyuló sérülés érte.

Nem érti

B. Zoltán nem értette, miért vádolja az ügyészség azzal, hogy a katasztrófa bekövetkeztekor nem értesítette a hatóságokat, hiszen azok akkor már a helyszínen voltak. A vörösiszap nem a timföldgyártás mellékterméke, hanem a hidrátgyártásé, amiből a vádiratban – számára érthetetlen módon – veszélyes anyag lesz – pontosította a vádiratot B. Zoltán.

Az elsőrendű vádlott vetítéssel kísérve bemutatta a Mal Zrt. felépítését, működését, hangsúlyozva, hogy a cégnek nettó költségvetési befizetése 20 milliárd forint évente, és hat külföldi leányvállalata is van.

Fontosnak tartotta a gyár történetéből kiemelni, 1990-ben áthelyezték a vasútvonalat és a Torna patakot új mederbe terelték, ezzel ugyanis adott lett az iszaptározó medence lefolyási iránya. 
A gyárban folyó munkával kapcsolatban megjegyezte: az érintett települések polgármesterei közül kettő is az ajkai gyártelepen dolgozott, tisztában voltak azzal, hogy mi történik. A három és fél órás prezentáció során a Malt környezettudatos cégnek nevezte, amelytől távol állt a gondatlanság.

Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010. október 4-én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszély okozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszély okozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat január közepén 15 ember ellen. Az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához, a vádlottak – akik akkor valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak – a hatóságokat, külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, késve adtak jelzést a MÁV-nak és a zöldhatóságnak. Mentésre irányuló intézkedést a katasztrófa után a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is a vádhatóság szerint.

A tárgyalás szerdán ugyancsak B. Zoltán meghallgatásával folytatódik.