Végleg felszámolnák az osztrák földvircsaftot

Kormányzati források arra számítanak, hogy ismét nagyságrendekkel romlani fog Magyarország ausztriai sajtója, ha a kabinet nekimegy a zsebszerződéseknek. Ha az ígérteknek megfelelően valóban olyan kemény, érdeksérelemmel járó intézkedések születnek majd, amelyek végleg le akarnak számolni az osztrák gazdák magyarországi földvásárlásaival, akkor szinte biztos, hogy sorjázni kezdenek majd az országot negatív színben feltüntető cikkek és műsorok.

Már pedig a kormányzat kemény fellépésre készül a földtörvény elfogadásával. Az új szabályozással néhány, földügyben protekcionista törvényeket hozó uniós ország, többek között éppen Ausztria ötleteit próbálja majd átültetni a magyar viszonyok közé úgy, hogy direkt módon nem tiltja meg a külföldiek számára a földvásárlást, hiszen ez ellentétes lenne az uniós elvekkel, ám olyan előírásokhoz köti a földszerzés lehetőségét, amelyeket csak magyar állampolgárok tudnak teljesíteni.

Ráadásul tervbe vették azt is, hogy a korábbi illegálisan kötött háttérszerződéseket is kiszűrik, és büntethetővé teszik a zsebszerződések kötését, így kényszerítve az osztrák gazdákat arra, hogy adják fel magyar birtokaikat. A kormány tervei szerint a zsebszerződés magyar aláíróit nem fenyegeti retorzió, a föld és a pénz is az övék marad. A zsebszerződéssel vásárolt területek nagyságáról nagyon szóródnak a becslések, a kormányzat szerint több százezer, de legfeljebb félmillió hektárról lehet szó.

Több százmilliárd

Bobvos Pál, a Szegedi Tudományegyetem agrárjogi tanszékének vezetője az Indexnek azt mondta: nincsenek összesített adatok arról, hogy eddig mennyi földet szereztek a külföldiek, a méretekre legfeljebb a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó úgynevezett falugazdász hálózat becslései alapján lehet következtetni.

A tanszékvezető szerint kétféle módon szerezhettek földet Magyarországon a külföldiek. Egyrészt haszonélvezeti jog révén. Ebben az esetben a föld a magyar tulajdonosé marad, de a külföldi gazda műveli meg. A másik módszer az úgynevezett zsebszerződés, amellyel külföldi állampolgárok illegálisan szereznek a földet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adásvételt nem jelentik be, a szerződést ügyvédi letétbe helyezik, és az csak akkor lép életbe, amikor lejár a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium. Ezek a szerződések azonban a magyar jogszabályok szerint semmisnek számítanak, mivel a moratórium alatt születtek.

Bobvos szerint a külföldiek főként haszonélvezeti jog révén próbáltak földhöz jutni, az ugyanis a moratórium lejárta után lehetővé teszi a későbbi tulajdonszerzés lehetőségét is. Az agrárjogász szerint leginkább a nyugati határ környékén fekvő földekről van szó, ahol a föld ára hektáronként jelenleg 1-2 millió forint között van. 500 ezer hektárral számolva - és azt is figyelembe véve, hogy sokan régebben és olcsóbban jutottak területekhez - több százmilliárd forint lehet a területek ára.

Nem akarnak tudni róla

Ernst Zimmerl, a budapesti osztrák nagykövetség mezőgazdasági követe az Indexnek azt mondta: annak az osztrák állampolgárnak, aki zsebszerződést köt, tisztában kell lennie, hogy ezzel törvényt sért. Az osztrák kormány nem fogja támogatni azokat, akik megsértették a magyar törvényeket, tette hozzá. A nagykövetség munkatársa azt mondta: nem tudják, hogy hány osztrák állampolgár kötött ilyen szerződést, de nem is akarják tudni.

Zimmerl szerint a magyar kormány 2001-2002-ben is vizsgálta a zsebszerződések ügyét. Akkor a magyar állampolgárok 1506 feljelentést tettek külföldiek ellen, ebből a magyar hatóságok 1480-at alaptalannak találtak, mindössze 77 hektárnyi terület ügyében indult nyomozás. Az osztrák nagykövetség azonban ezeknek a vizsgálatoknak az eredményéről nem értesült, így a magyar fél által említett számot a zsebszerződésekre vonatkozóan erősen túlzónak tartják.

A moratórium lejárta utáni időszakról Zimmerl azt mondta: a külföldiek tulajdonszerzése uniós alapjog, ezért abból indulnak ki, hogy Magyarország be fogja tartani az uniós szerződéseket. Ha Magyarország ezt mégsem tenné meg, úgy az osztrák fél bízik abban, hogy az Európai Bizottság mint a szerződések őrzője közbe fog lépni. A nagykövetség munkatársa hozzátette: az osztrák kormány azonban nem számít arra, hogy a magyar fél barátságtalan lépésre készülne.

Zimmerl egy Zala megyében végzett felmérés és saját  tapasztalatai alapján egész Magyarországra vonatkozóan összesen 200 ezer hektárra becsüli az osztrákok által legálisan megművelt földek nagyságát. Ennek egy részét még a külföldiek földvásárlásának tiltása, 1994 előtt vásárolták meg legálisan, más részét pedig jogszerű haszonbérleti szerződés alapján művelik. Zimmerl elmondta: az Osztrák Nagykövetség és a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium között folyamatos egyeztetések folynak. Ezeken a tárgyalásokon főként az egyes osztrák gazdákat érintő konkrét ügyek kerülnek szóba, a magyar kormány várható lépéseiről eddig nem esett szó.

"A külföldieknek coki"

Orbán Viktor kormányfő többször is arról beszélt, hogy komoly vitákra számít az új földtörvény miatt. Július 17-én a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt úgy fogalmazott: „A következő négy-öt hónap legnagyobb vitája a földtörvény körül rajzolódik majd ki: történeti érdeklődésű vállalkozóknak kifejezetten javaslom, hogy kísérjék ezt a vitát, mert a Horthy-korszak nagy elmaradt földreformjairól szóló egykori írásokat fogják visszahallani"

Vasárnap a Tv2 Napló című műsorában Orbán azt mondta: Magyarország a francia példa alapján meg fogja akadályozni a külföldiek földvásárlását. "Ha az ember telerakná a zsebét pénzzel, és elmenne Franciaországba, ahol azt mondaná, eladó ez a föld, szeretném megvenni", ez nem sikerülne neki. Az EU-ban ugyan szabad a külföldiek földvásárlása, de a legtöbb tagállamban olyan a földtörvény, hogy az a helyben lévő gazdáknak ad elsőbbséget – mondta Orbán. A kormányfő szerint ez fog történni Magyarországon is. "A külföldieknek coki" - fogalmazott