Tagadja a vádakat a MAL vezérigazgatója

Az elsőrendű vádlott részletesen felidézte, hogy az iszapömlés bekövetkezte után a Mal munkatársai közül ki kit hívott, mit mondott, és kijelentette, hogy az első percekben egyikük sem gondolta, hogy ekkora a baj. Beszámolója szerint ő akkor szembesült a valódi helyzettel, amikor felfutott a 10-es kazettára, és meglátta a kiszakadt sarkot. A látvány sokkhatásként érte.

A vezérigazgató utólag is úgy érzi, hogy helyesen cselekedett, amikor két munkatársával a helyszínre ment, a többieket pedig a gyár leállítására utasította. Ugyanakkor tagadta, hogy semmit sem tettek a segítségnyújtásért. Szerinte Devecserben megkérdezték a polgármestert, mit tehetnek, majd mivel munkát nem kaptak, visszamentek Kolontárra. A katasztrófavédelem azonban átvette az irányítást, ezért a Mal munkatársai inkább a sáncépítést kezdték el szervezni, illetve a rendőrségnek segítettek a szükséges iratok felkutatásában.

„A halálesetek híre mindegyikünket felkavart, meg is kérdezték, szükségünk van-e pszichológusra, de úgy éreztük, inkább a teendőkkel kell foglalkoznunk" – idézte fel a vezérigazgató.

Vallomásában B. Zoltán hosszan fejtegette, hogy a környezeti kár nem lett akkora, mint előre jelezték, így például a folyóvizekbe visszatértek az élőlények, és olyan védett fajok is megjelentek, amelyek korábban nem voltak jelen a területen. Abban egyetértett a váddal, hogy nem volt megfelelő a kazetta területének kiválasztása, de hozzátette: abban egy vádlott sem vett részt.

A vezérigazgató a vádirat megállapításaival kapcsolatban Szabó Györgyi büntetőtanácsa előtt azt is kifejtette, hogy a csurgalékvízárok annak idején üzemszerűen, dugulásmentesen működött, de ha eldugult volna, szerinte annak sem lett volna hatása a katasztrófára.

Megjegyezte még, hogy a vádlónak pontosítania kellene a vádat, amelynek a nagy hibája, hogy csak általánosságban utal a mulasztásokra. Vallomásának utolsó részében vádlott-társainak munkáját, emberi jó tulajdonságait méltatta. A tárgyalás november 5-én folytatódik, ahol B. Zoltán a bíró kérdéseire fog válaszolni.

Súlyosak a vádak

Az ügyészség halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat január közepén 15 terhelttel szemben. Az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához, a vádlottak – akik akkor valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottjai voltak – a hatóságokat, külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, késve adtak jelzést a MÁV-nak és a zöldhatóságnak. Mentésre irányuló intézkedést a katasztrófa után a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!